T-58/05. sz. ügy

Isabel Clara Centeno Mediavilla és társai

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat — Tisztviselők — Kinevezés — Az új személyzeti szabályzat hatálybalépése — Felvételkor való besorolásra vonatkozó átmeneti intézkedések — Az új személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikke”

Az Elsőfokú Bíróság ítélete (kibővített negyedik tanács), 2007. július 11.   II - 2531

Az ítélet összefoglalása

1. Tisztviselők – Személyzeti szabályzat – A személyzeti szabályzat módosításról szóló rendelet – Előkészítő eljárás – A személyzeti szabályzati bizottsággal folytatott konzultáció

   (Személyzeti szabályzat, 10. cikk, (2) bekezdés; XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés)

2. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti intézkedések

   (Személyzeti szabályzat, 3. cikk; XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

3. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti intézkedések

   (Személyzeti szabályzat XIII. melléklet, 12. cikk, (3) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet)

4. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – A versenyvizsgáról szóló hirdetményben megnevezett besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti intézkedések

   (Személyzeti szabályzat, 31. cikk, (1) bekezdés; XIII. melléklet, 2. cikk, (1) bekezdés és 12. cikk, (3) bekezdés)

5. Tisztviselők – Felvétel – Besorolási fokozatba történő kinevezés – Új előmeneteli rendszer bevezetése a 723/2004 rendelettel – A besorolásra vonatkozó átmeneti intézkedések

   (Személyzeti szabályzat, 5. cikk; XIII. melléklet, 4. cikk, n) pont és 12. cikk, (2) és (3) bekezdés)

6. Tisztviselők – Kereset – A megtámadott jogi aktus jogszerűségének a jogi aktus meghozatala időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján történő értékelése

   (Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

7. Eljárás – Költségek

   (Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 87. cikk, 3. §, (1) bekezdés)

1.  A tisztviselők személyzeti szabályzatának 2004. április 30-ig hatályos változata 10. cikke (2) bekezdésének második mondata értelmében a Bizottság konzultál a személyzeti szabályzati bizottsággal bármely, a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló javaslattal kapcsolatban. E rendelkezés olyan egyeztetési kötelezettséget ró a Bizottságra, amely kiterjed az alaki javaslatokon kívül a már megvizsgált javaslatok érdemi módosítására is, kivéve ha – ez utóbbi esetben – a módosítás megegyezik azzal, amit a személyzeti szabályzati bizottság javasolt. Mind a szóban forgó rendelkezés szövege, mind a személyzeti szabályzati bizottság által betöltött szerep ezt az értelmezést támasztja alá.

   Ebből következik, hogy ha a Tanács a személyzeti szabályzat felülvizsgálatára irányuló javaslatot tárgyal, és annak szövegéhez módosítás érkezik, kötelező a módosításról a szöveg Tanács általi elfogadása előtt újból egyeztetni a személyzeti szabályzati bizottsággal, ha e módosítás a javaslat tartalmát érdemben érinti. A részletkérdéseket érintő és mérsékelt hatású módosításokra nem vonatkozik ez a kötelezettség, mivel ellentétes esetben túlságosan nehézkessé tenné a közösségi jogalkotási eljárásban a módosítás kezdeményezéséhez való jog gyakorlását.

   A módosítások akár érdemi, akár részletkérdéseket érintő jellegét tehát a módosítás céljának és a módosított rendelkezésnek az elfogadásra javasolt szöveg egészén belül elfoglalt helye szempontjából kell megítélni, nem pedig a rendelkezések végrehajtásával esetlegesen érintett személyek helyzetére gyakorolt egyéni következmények szempontjából.

   A közösségi jogalkotó által az előmeneteli rendszer tekintetében 2004. május 1-jén végrehajtott reform keretében a besorolási és fizetési fokozatok átalakítása közvetlenül azzal a hatással járt, hogy az új tisztviselők felvételi besorolási fokozata alacsonyabb lett, amellett hogy idővel előmeneteli kilátásaik javulnak.

   Ebből következik, hogy az eredetileg tervezett A 7 besorolási fokozat átváltoztatása A*6 besorolási fokozatra a reform járulékos eleme, amely illeszkedik a rendszer egészébe és az előmenetel fejlesztésének átfogó szemléletébe. Ez a változtatás az új előmeneteli rendszerhez vezető átmeneti intézkedések részletkérdéseket érintő kiigazításának tekintendő, és sem az új rendszer általános szerkezetét, sem annak érdemi részét nem érinti oly mértékben, hogy a személyzeti szabályzati bizottsággal történő újabb egyeztetést indokolná, még akkor sem, ha a változtatás nem elhanyagolható, közvetlen pénzügyi hatással jár az érintett tisztviselők eredeti besorolási fokozatára és a pályájuk kezdetén nekik járó díjazásra.

   (vö. 35–42. pont)

2.  A tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló, a személyzeti szabályzat szövegébe a XIII. melléklet 12. cikkének (3) bekezdését beiktató 723/2004 rendelet 2004. május 1-jén lépett hatályba, vagyis az április 27-i közzététel után. Mivel a hatálybalépés időpontja nem előzi meg a közzététel időpontját, a 723/2004 rendelet nem tekinthető visszaható hatályúnak.

   Tehát azzal, hogy a 2004. május 1-jét megelőzően alkalmassági listára felvett, de próbaidős tisztviselővé ezen időpontot követően kinevezett, versenyvizsgán sikeres pályázók felvételi besorolására vonatkozóan tartalmaz új előírásokat, a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése nem ütközik a visszaható hatály tilalmába. Alapelv ugyanis, hogy az általános érvényű rendelkezések – és különösen a személyzeti szabályzat rendelkezései – módosítása esetén az új jogszabályt azonnal alkalmazni kell a korábbi jogszabály hatálya alatt keletkezett – de nem teljesen létrejött – helyzetek jövőbeli hatásaira.

   E tekintetben a nyílt versenyvizsga sikeres pályázóinak a válogatási eljárást követően létrehozott alkalmassági listára vétele az érdekeltek számára csupán a próbaidős tisztviselővé való kinevezés lehetőségét biztosítja. E lehetőség szükségszerűen kizárja, hogy szerzett jogról legyen szó, a nyílt versenyvizsga alkalmassági listára vett sikeres pályázójának besorolása ugyanis nem tekinthető megtörténtnek, amíg a pályázó kinevezésére a megfelelő formában sor nem kerül.

   Amint az a személyzeti szabályzat 3. cikkéből kitűnik, a tisztviselő kinevezésére szükségszerűen a kinevezésre jogosult hatóságtól származó egyoldalú, a kinevezés hatálybalépésének időpontját, valamint az érintett által betöltött munkakört tartalmazó okirattal kerül sor. A nyílt versenyvizsga sikeres pályázója csak az ilyen határozattal történő kinevezését követően tekinthető tisztviselőnek, és igényelheti a személyzeti szabályzat rendelkezései által nyújtott előnyöket.

   (vö. 48–55. pont)

3.  Az egyenlő bánásmód elve és a hátrányos megkülönböztetés tilalma megköveteli, hogy hasonló helyzeteket ne kezeljenek eltérő módon, kivéve ha ez objektív alapon igazolható.

   E tekintetben valamely versenyvizsga sikeres pályázói, akiket 2004. május 1-je, vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépését megelőzően vettek alkalmassági listára, azonban csak ezen időpontot követően neveztek ki, nem tekinthetők egy csoportba tartozónak az ugyanazon versenyvizsgán sikeres pályázókkal, akiket 2004. május 1-je előtt neveztek ki.

   Ami a 2004. május 1-jét megelőzően alkalmassági listára felvett, de próbaidős tisztviselővé ezen időpontot követően kinevezett, versenyvizsgán sikeres pályázókat illeti, az ő besorolásukra jogszerűen csak a próbaidős tisztviselővé kinevező határozat elfogadásakor hatályos új kritériumok alapján kerülhetett sor. Ezzel szemben a szóban fogó versenyvizsga azon sikeres pályázóit, akiket 2004. május 1-je előtt neveztek ki, szükségszerűen a korábbi, a kinevezésükkor még hatályban lévő, de azóta a személyzeti szabályzat új rendelkezéseivel hatályon kívül helyezett kritériumok alapján kellett besorolni.

   Ráadásul, minthogy a tisztviselő által betöltendő munkakör a kinevezési határozatban kerül meghatározásra, és mivel ez csak a határozat elfogadásakor hatályos rendelkezések alapján történhet, nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek az új személyzeti szabályzat keretében bizonyos felperesek alacsonyabb besorolási fokozatba való besorolása, annak ellenére sem, hogy továbbra is az általuk 2004. május 1-je előtt nem tisztviselői minőségben betöltött munkakörbe lesznek beosztva, és ugyanolyan vagy akár jelentősebb feladatokat fognak ellátni, mint korábban.

   A fentiekből következik, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése nem sérti sem az egyenlő bánásmód elvét, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

   (vö. 75–83., 87., 90. pont)

4.  A személyzeti szabályzat 31. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kiválasztott jelölteket kinevezik a csoportnak az általuk teljesített versenyvizsgáról szóló hirdetményben megnevezett besorolási fokozatába.

   Noha ezen újabb rendelkezésből szükségszerűen következik, hogy az általános versenyvizsga sikeres pályázóit az általuk teljesített versenyvizsga vizsgakiírásában szereplő besorolási fokozatba kell felvenni, meg kell azonban állapítani, hogy a betöltendő állások szintjének és a sikeres pályázók ezen állásokra való kinevezése feltételeinek meghatározása – amelyet az intézmény a versenyvizsga-kiírás elkészítésekor a korábbi személyzeti szabályzat rendelkezései alapján végzett – nem fejthette ki hatását azon időpontot követően, amelyen a közösségi jogalkotó hatályba léptette az Európai Közösségek tisztviselőinek új előmeneteli rendszerét.

   Az új előmeneteli rendszer bevezetésével a versenyvizsga-kiírásban szereplő előmeneteli csoporton belüli besorolási fokozatok 2004. május 1-jei megszüntetése arra vezette a jogalkotót, hogy megalkossa a személyzeti szabályzat XIII. mellékletében szereplő átmeneti intézkedéseket és különösen e melléklet 12. cikkének (3) bekezdését a 2004. május 1-je előtt alkalmassági listára vett, de e napot követően kinevezett versenyvizsgán sikeres pályázók besorolási fokozatának meghatározása érdekében.

   Igaz, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében szereplő, a versenyvizsga-kiírás besorolási fokozatait időközi felvételi besorolási fokozattá átalakító táblázat eltér az ugyanezen melléklet 2. cikkének (1) bekezdésében szereplő, a 2004. május 1-je előtt felvett tisztviselők korábbi besorolási fokozatait új, időközi besorolási fokozattá átalakító táblázattól.

   Ugyanakkor a jogalkotó a jövőre nézve, a szolgálat érdekében szabadon módosíthatja a személyzeti szabályzat rendelkezéseit, még akkor is, ha a módosított rendelkezések kevésbe kedvezőek, mint a korábbiak.

   Valamely átmeneti intézkedés jellegéből fakad, hogy kivételt képez a személyzeti szabályzat bizonyos rendelkezései alól, amelyek alkalmazását a rendszer megváltoztatása szükségszerűen érinti. Meg kell azonban állapítani, hogy a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében előírt kivétel nem terjed túl a korábbi szabályok hatálya alatt meghirdetett és lezárt versenyvizsgán kiválasztott személyek tisztviselővé való kinevezésén.

   (vö. 108–114. pont)

5.  Nem állítható alappal, hogy a személyzeti szabályzat 5. cikkének a tisztviselők felvételi és szolgálati előmeneteli feltételeinek egyenlőségét kimondó (5) bekezdése sérülne amiatt, hogy a 2004. május 1-jét – vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépését – megelőzően tisztviselővé kinevezett, versenyvizsgán sikeres pályázók besorolására a versenyvizsga-kiírásban szereplő besorolási fokozatnak megfelelően került sor, miközben az ugyanezen versenyvizsgán sikeres, azonban csak ezen időpontot követően kinevezett pályázók besorolása a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdése szerinti kritériumok alkalmazásával történt.

   Ugyanis a versenyvizsga 2004. május 1-je előtt kinevezett sikeres pályázóinak besorolására a korábbi személyzeti szabályzat rendelkezései és a versenyvizsga-kiírásban szereplő besorolási fokozatok voltak alkalmazandók, miközben a felperesek besorolására az új, ettől a naptól hatályos rendelkezések vonatkoztak, ideértve a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (3) bekezdésében foglalt átmeneti intézkedéseket is.

   Azon elmélet sem fogadható el, hogy a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 12. cikke ellentétes a személyzeti szabályzat 5. cikkével. Az előbbi rendelkezésnek az elfogadásával a jogalkotó a személyzeti szabályzat módosítására vonatkozó jogkörével élve meghatározta a felvett tisztviselők átmeneti időszakra vonatkozó besorolási fokozatát.

   Ráadásul a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikkének (2) bekezdése és 4. cikkének n) pontja szövegéből kitűnik, hogy e rendelkezések megelőzik a személyzeti szabályzat 5. cikkének általános rendelkezéseit mint azoktól eltérő különös jogszabály.

   (vö. 124–126., 129. pont)

6.  A megtámadott jogi aktus jogszerűségét a jogi aktus meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján kell megítélni.

   Ami a versenyvizsga sikeres pályázóinak kinevezéséről szóló, legkorábban 2004. május 1-jével – vagyis a tisztviselők személyzeti szabályzatának, valamint az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló 723/2004 rendelet hatálybalépésekor – hatályba lépett határozatokat illeti, a Bizottságnak nem volt más lehetősége, mint e sikeres pályázókat a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 12. cikke (3) bekezdésének új, feltétlenül érvényesítendő rendelkezéseinek megfelelően besorolni.

   E tekintetben az a körülmény nem érintheti a megtámadott határozatok jogszerűségét, hogy a Bizottság a hátrányos megkülönböztetés tilalmát megsértve, bizonyos sikeres pályázók számára elsőbbséget biztosítva, őket 2004. május 1-je előtt felvehette volna.

   Ugyanis még ha feltételezzük is, hogy a felvételeket így, elsőbbséget biztosítva lehet kezelni, az egyenlő bánásmód elvét akkor is összhangba kell hozni a jogszerűség elvével, mely szerint előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat a valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes magatartásra.

   (vö. 151–152., 154–155. pont)

7.  Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikkének 3. §-a értelmében az Elsőfokú Bíróság kivételes okból elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását.

   E tekintetben a felperes tisztviselők eljárási költségeinek az alperes intézmény és a felperesek közötti megosztását igazoló kivételes oknak minősül az a tény, hogy a bírósági eljárást részben az intézmény magatartása okozta, amennyiben a tájékoztatás hiánya érthető kételyeket keltett a felperesekben eredeti besorolási fokozatuk jogszerűségét illetően, a lényeges felvételi feltételekre vonatkozó kétértelműségektől sem mentes felvételi eljárás miatt.

   (vö. 160., 163–164. pont)