Keywords
Summary

Keywords

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A jogvita tárgya – A pert megelőző eljárás során történő meghatározás

(EK 226. cikk)

2. Közlekedés – Légi közlekedés – 2002/30 irányelv – Zajjal összefüggő üzemeltetési korlátozások a Közösség repülőterein

(EK 10. cikk, második bekezdés és EK 249. cikk, harmadik bekezdés; 925/1999 tanácsi rendelet; 2002/30 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

Summary

1. Az EK 226. cikk alapján benyújtott kereset esetében a Bizottság által a tagállamhoz intézett felszólító levél, majd a Bizottság által kiadott indokolással ellátott vélemény körülhatárolja a jogvita tárgyát; a kereset ezért nem terjeszthető ki. Az ugyanis, hogy az érintett tagállam előterjesztheti észrevételeit, a Szerződésben rögzített lényeges biztosíték abban az esetben is, ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy nem kíván élni vele, e biztosíték fenntartása pedig a tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás szabályszerűségének lényeges eleme. Következésképpen a Bizottság indokolással ellátott véleményének és keresetének ugyanazokon a kifogásokon kell alapulniuk, mint amelyeken a pert megelőző eljárást elindító felszólító levél alapul.

E tekintetben nem jelent új kifogást, még ha azt csak a keresetlevél benyújtásakor tették is meg, a Bizottság azon észrevétele, amely szerint a tagállam a Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról szóló 2002/30 irányelv átültetésekor nem helyezte hatályon kívül az egyes polgári szubszonikus sugárhajtású repülőgépek éjszakai repülési forgalmának szabályozásáról szóló valamely nemzeti szabályozást, és az átültetésre előírt határidő lejártát követően továbbra is hatályban maradt a szóban forgó nemzeti szabályozás. Ugyanis csupán a Bizottság egyszerű ténymegállapításáról van szó, amelyre joggal hivatkozhat, ha a leírt helyzet bizonyíthatja, hogy egyrészt az indokolással ellátott véleményben meghatározott két hónap lejárta óta nem következett be változás, másrészt pedig e nemzeti szabályozás nem jogfolytonosságot biztosító átmeneti intézkedés volt a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény harmadik kiadása 16. melléklete I. kötete II. része 3. fejezete előírásainak megfelelően módosított és az ezt igazoló új bizonyítvánnyal ellátott egyes szubszonikus sugárhajtású polgári repülőgépek Közösségen belüli lajstromozásáról és üzemeltetéséről szóló 925/1999 rendelet hatályon kívül helyezését követően.

(vö. 25., 27. pont)

2. Az EK 10. cikk második bekezdése és az EK 249. cikk harmadik bekezdése, valamint a Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról szóló 2002/30 irányelv előírja, hogy az ezen irányelv átültetésére előírt határidőn belül a tagállamoknak tartózkodniuk kell az olyan jellegű rendelkezések meghozatalától, amelyek súlyosan veszélyeztetnék a szóban forgó irányelv által meghatározott célt. Tehát a szóban forgó határidőn belül nem fogadhatnak el olyan intézkedéseket, amelyek ugyanezen célt – vagyis a repülőgépek által kibocsátott zaj káros hatásaitól szenvedő személyek számának a csökkentését – követve gátolják, hogy a Közösség egész területén egységes üzemeltetési korlátozásokat vezessenek be.

Súlyosan veszélyezteti az ezen irányelv által meghatározott célt a valamely tagállam által az irányelv átültetésére előírt határidőn belül elfogadott, az egyes szubszonikus sugárhajtású polgári repülőgépek éjszakai repülési forgalmáról szóló szabályozás, amely nem a szóban forgó irányelv átültetésére irányult, hanem a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény harmadik kiadása 16. melléklete I. kötete II. része 3. fejezete előírásainak megfelelően módosított és az ezt igazoló új bizonyítvánnyal ellátott egyes szubszonikus sugárhajtású polgári repülőgépek Közösségen belüli lajstromozásáról és üzemeltetéséről szóló 925/1999 rendelet megközelítését alapul véve – azaz, hogy a hajtóművekre vonatkozó mellékáram arányából kiinduló, az újraminősített szubszonikus sugárhajtású polgári repülőgépek üzemeltetésének végleges megtiltására irányuló üzemeltetési korlátozásokat vezessen be – nemzeti szinten harmonizált szabályozási keretet kívánt kialakítani a repülőgépek által okozott zajártalom csökkentése érdekében.

E tekintetben a szóban forgó nemzeti szabályozás elfogadása, amely kevesebb mint három hónappal az irányelv átültetésére előírt határidő lejártát megelőzően lépett hatályba, jogtalanul hátrányos bánásmódban részesített egyes repülőgép–kategóriákat, és tartósan befolyásolta a szóban forgó irányelv Közösségen belüli átültetésének és alkalmazásának a feltételeit. Ugyanis a különböző repülőgépek üzemeltetésének megtiltása miatt, amely e nemzeti szabályozás alkalmazásából ered, a zajártalomnak az említett irányelv által előírt felmérése nem veszi figyelembe a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény 16. melléklete I. kötete II. része 3. fejezetében meghatározott előírásoknak megfelelő valamennyi repülőgép által kibocsátott zajt, így a zajkezelés leghatékonyabb továbbfejlesztése nem teljesíthető a szóban forgó irányelv rendelkezéseivel összhangban.

(vö. 63–65., 68. pont)