Keywords
Summary

Keywords

1. Intézmények jogi aktusai – Irányelvek – A tagállamok általi végrehajtás

(EK 249. cikk, harmadik bekezdés)

2. Intézmények jogi aktusai – Irányelvek – A tagállamok általi végrehajtás

3. Környezet – Közösségi vízpolitika – 2000/60 irányelv

(2000/60 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. és 2. cikk)

4. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A jogvita tárgya – A pert megelőző eljárás során történő meghatározás

(EK 226. cikk)

5. Környezet – Közösségi vízpolitika – 2000/60 irányelv – A nyilvánosság tájékoztatásának és a vele folytatott konzultáció kötelezettsége

(2000/60 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 13. cikk, (6) bekezdés, és 14. cikk)

Summary

1. Az EK 249. cikk harmadik bekezdéséből az következik, hogy valamely irányelvnek a belső jogba való átültetése nem igényli feltétlenül minden egyes tagállamban jogalkotási intézkedés meghozatalát. Ekképpen valamely irányelv előírásainak kifejezett és különös jogi rendelkezés formájában történő formális átvétele nem mindig szükséges; az irányelvek végrehajtása, azok tartalmától függően, általános jogi keretek között is megvalósulhat. Különösen az alkotmányjog, illetve a közigazgatási jog általános elveinek megléte feleslegessé teheti az átültetést jogalkotási vagy szabályozási rendelkezések útján, azzal a feltétellel ugyanakkor, hogy ezen elvek hatékonyan garantálják azt, hogy a nemzeti hatóságok az irányelvet teljes mértékben alkalmazzák, és hogy amennyiben az irányelv szóban forgó rendelkezése magánszemélyek számára jogokat keletkeztet, az ezen elvekből keletkező jogi helyzet kellőképpen pontos és egyértelmű, és a kedvezményezettek jogaikat teljes mértékben megismerhetik, és adott esetben azokat a nemzeti bíróságok előtt érvényesíthetik.

(vö. 34. pont)

2. Az olyan rendelkezést, amely csupán a tagállamok és a Bizottság közötti jogviszonyokat érinti, főszabály szerint nem kell átültetni. Mindenesetre, lévén, hogy a tagállamok kötelesek a közösségi jog teljes körű betartását biztosítani, a Bizottságnak lehetősége van annak bizonyítására, hogy az e viszonyokat szabályozó valamely irányelv rendelkezésének betartásához a nemzeti jogrendszerben különös átültető intézkedések elfogadására van szükség.

(vö. 35. pont)

3. A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60 irányelv 1. és 2. cikkéből – amelyek meghatározzák az irányelv által elérni kívánt célokat és azokat a fogalmakat, amelyeken az irányelv alapul –, és annak más rendelkezéseiből sem következik, hogy a tagállamok kötelesek az irányelv rendelkezéseinek megfelelő átültetése érdekében keretszabályozást elfogadni. Bizonyos, hogy a keretszabályozás elfogadása megfelelő, vagy akár egyszerűbb módja lehet az irányelv átültetésének, mivel az az illetékes hatóságok számára egyetlen szövegben világos jogi alapokat biztosíthat a vízügy terén az irányelvben foglalt különféle intézkedések kidolgozásához, és azok végrehajtásának határideje ütemezett. Az ilyen keretszabályozás elfogadása a Bizottság munkáját is megkönnyíthetné, akinek figyelemmel kell kísérnie azt, hogy az ezen irányelvből eredően a tagállamokra háruló kötelezettségeket betartják-e. Mindenesetre, az ilyen keretszabályozás elfogadása nem az egyetlen módja annak, hogy a tagállamok garantálják az irányelv teljes körű alkalmazását, és létrehozzák az általa kitűzött célokat tiszteletben tartó, szervezett és részleteiben kidolgozott rendszert.

(vö. 46–48. pont)

4. Ha – a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás keretén belül – a pert megelőző eljárás elérte a szóban forgó tagállam jogainak védelmére irányuló célját, akkor e tagállam, amely a pert megelőző eljárás során nem jelezte a Bizottságnak azt, hogy az irányelvet a hatályos belső jogába már átültetettnek kell tekinteni, nem róhatja fel a Bizottságnak azt, hogy az kiterjesztette vagy megváltoztatta a kereset tárgyát a pert megelőző eljárásban meghatározottakhoz képest. A Bizottság, miután valamely irányelv átültetésének elmulasztását rótta fel egy tagállamnak, válaszbeadványában pontosíthatja, hogy az érintett tagállam által az első alkalommal annak ellenkérelmében hivatkozott átültetés ennek ellenére hibás vagy hiányos az irányelv bizonyos rendelkezéseit illetően, mivel e kifogás szükségképpen beleértendő az átültetés elmulasztására alapított kifogásba, és ez utóbbi tekintetében másodlagos jellegű.

(vö. 56. pont)

5. A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60 irányelv 14. cikke azt a jogot biztosítja a magánszemélyeknek és az érdekelt feleknek, hogy aktívan részt vehessenek az irányelv végrehajtásában, különösen a vízgyűjtő gazdálkodási tervek létrehozásában, felülvizsgálásában és naprakésszé tételében. Az átültető intézkedések teljes hiánya a belső jogban egyáltalán nem biztosítja azt a kötelezettséget, amelynek értelmében a nemzeti átültető intézkedéseknek az irányelv 13. cikkének (6) bekezdésében foglalt határidőt jogilag kötelezővé kellene tenniük az illetékes nemzeti hatóságok részére, és előre lehetővé kellene tenniük a magánszemélyek részére valamennyi joguk megismerését az irányelv 14. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt eljárások keretén belül.

(vö. 80–81. pont)