Keywords
Summary

Keywords

1. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Elrettentő jelleg

(17 tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

2. Verseny – Bírságok – Közösségi szankciók és valamely harmadik államban a nemzeti versenyjog megsértése miatt kiszabott szankciók

(EK 3. cikk, (1) bekezdés, g) pont; 17 tanácsi rendelet, 15. cikk)

3. Verseny – Bírságok – Összeg – A Bizottság mérlegelési jogköre

(17 tanácsi rendelet, 15. cikk)

4. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Kifogásközlés – Szükséges tartalom

(17 tanácsi rendelet, 19. cikk, (1) bekezdés)

Summary

1. A vállalkozásra a versenyjog megsértése miatt kiszabott bírság megállapítása során számolni lehet az elrettentési tényezővel, amelyet nemcsak az érintett vállalkozás helyzete, hanem számos tényező figyelembevételével kell értékelni.

(vö. 23. pont)

2. A ne bis in idem elve, amelyet az emberi jogok európai egyezménye hetedik kiegészítő jegyzőkönyvének 4. cikke is elismer, a közösségi jog alapvető jogelve, amelynek megtartását a bíróságok biztosítják.

Valamely nemzetközi összefüggések között működő kartell esetében, amelyet többek között a területükön a harmadik országok jogrendjébe való beavatkozás jellemez, ezen államok hatóságai, amelyek feladata a szabad verseny védelme a területi illetékességük körében, a hivatkozott államokban érvényes követelményeknek vannak alávetve. Ugyanis a más államok jogrendjét a versenyjog területén megalapozó tényezők nemcsak meghatározott célokat és célkitűzéseket tartalmaznak, hanem különös anyagi szabályok elfogadásához, valamint a közigazgatási, büntetőjogi vagy polgári jogi területen teljesen eltérő jogkövetkezményekhez vezetnek, amennyiben a hivatkozott államok hatóságai megállapították a versenyjog szabályainak megsértését.

Ebből következik, hogy amikor a Bizottság valamely vállalkozás – akár nemzetközi jellegű kartellből származó − jogellenes magatartását szankcionálja, a Bizottság célja a közös piacon belül a szabad verseny védelme, amely az EK 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján a Közösség alapvető célkitűzése. Ugyanis a közösségi szinten védett jogtárgy sajátosságai miatt a Bizottságnak az erre vonatkozó hatásköre alapján tett értékelése jelentősen különbözhet a harmadik államok hatóságai által végzett értékeléstől.

Ezért a ne bis in idem elve nem alkalmazható olyan helyzetben, amikor a harmadik államok jogrendje és versenyhatóságai a saját jogkörükben eljárva avatkoznak közbe.

(vö. 50–53., 55–56. pont)

3. A harmadik államok hatóságai által kiszabott bírságok a Bizottságnak a közösségi versenyjog megsértése miatti bírság kiszabására vonatkozó hatáskörében biztosított mérlegelési jogköre során vehetők csupán figyelembe. Következésképpen bár nem kizárt, hogy a Bizottság az arányosságra és méltányosságra tekintettel figyelembe vegye a harmadik államok hatóságai által korábban kiszabott bírságot, mindenesetre erre nem köteles.

Ugyanis a Bizottság által a bírságok összegének meghatározásakor követendő elrettentési cél arra irányul, hogy biztosítsa, hogy a vállalkozások a közös piacon végzett tevékenységük során tiszteletben tartsák a Szerződésben meghatározott versenyszabályokat. Ebből az következik, hogy a közösségi versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok elrettentő erejének értékelése során a Bizottság nem köteles figyelembe venni a vállalkozásra valamely harmadik állam versenyszabályainak megsértése miatt esetlegesen kiszabott szankciókat.

(vö. 60–61. pont)

4. A védelemhez való jog tiszteletben tartása minden olyan eljárásban, amely szankció, különösen bírság vagy kényszerítő bírság kiszabásához vezethet, a közösségi jog alapelvét képezi, amelyet a közigazgatási eljárás során is biztosítani kell.

E tekintetben az EK 81. cikk alkalmazására vonatkozó eljárás alá vont társaságok meghallgatásának kötelezettsége teljesül azzal, ha a Bizottság a kifogásközlésben megállapítja, hogy megvizsgálja azt, van‑e helye bírság kiszabásának az érintett vállalkozások esetében, és amikor jelzi azokat a fő ténybeli és jogi kérdéseket, mint a kérdéses jogsértés időtartama és súlya, amelyek bírság kiszabásához vezethetnek.

(vö. 68–69. pont)