C-273/04. sz. ügy

Lengyel Köztársaság

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Megsemmisítés iránti kereset — 2004/281/EK tanácsi határozat — Közös agrárpolitika — Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeiről szóló okmány — Kiigazítás — A hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése”

M. Poiares Maduro főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2007. június 21.   I - 8929

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2007. október 23.   I - 8963

Az ítélet összefoglalása

1. Új tagállamok csatlakozása – A 2003. évi csatlakozási okmány – A csatlakozási okmány közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseinek szükséges kiigazítása – Fogalom

   (A 2003. évi csatlakozási okmány, 23. cikk)

2. Új tagállamok csatlakozása – A 2003. évi csatlakozási okmány – A csatlakozási okmány közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseinek szükséges kiigazítása – 2004/281 határozat

   (A 2003. évi csatlakozási okmány, 23. cikk; 2004/281 tanácsi határozat, 1. cikk, 5. pont)

1.  A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló szerződés 23. cikkének célja az volt, hogy a Tanács számára lehetővé tegye ezen okmány és a közös agrárpolitika keretében az intézmények normatív tevékenységéből eredő jogszabályi változások összhangjának biztosításához szükséges rendelkezések elfogadását az említett okmány aláírása és az új tagállamok tényleges csatlakozása között. A hatáskör ezen biztosításának kiterjesztő értelmezése azonban az említett államok csatlakozási feltételeiről szóló tárgyalások eredményeinek megsértését vonná maga után.

   A kiigazítás fogalmát tehát azokban az intézkedésekben kell körülhatárolni, amelyek semmilyen esetben sem lehetnek befolyással a csatlakozási okmánynak a közös agrárpolitikára vonatkozó valamely rendelkezésére, és annak nem módosíthatják lényegesen a tartalmát sem, amelyek azonban a kizárólag az említett okmánynak és a közösségi intézmények által a csatlakozási okmány aláírása és a csatlakozás között elfogadott új rendelkezések koherenciájának biztosítására irányulnak.

   Az ilyen kiigazítási intézkedés elfogadásához előírt szükségesség követelményét illetően elegendő azt jelezni, hogy az ilyen szükségesség közvetlenül következik a közösségi szabályok valamennyi, a közösségi intézményeknek a közös agrárpolitikát érintő olyan módosításából, amelynek következtében a csatlakozási okmány rendelkezései és az e módosításból eredő új rendszer nincsenek egymással összhangban.

   (vö. 44–45., 48–49. pont)

2.  A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánynak, valamint az Európai Unió alapját képező szerződéseknek a közös agrárpolitika reformját követő kiigazításáról szóló 2004/281 határozat elfogadásával a Tanács nem lépte túl a részére a csatlakozási okmány 23. cikkében annak érdekében biztosított hatáskört, hogy kiigazítsa ezen okmánynak a közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit, ami a közösségi szabályok módosítása miatt szükségesnek bizonyulhat.

   Ugyanis a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról szóló 1259/1999 rendelet alapján a fokozatos bevezetés rendszere a hivatkozott rendelet 1. cikkében említett támogatási rendszerek alapján nyújtott valamennyi közvetlen kifizetésre alkalmazandó volt. A rendelet hatályát meghatározó lényeges feltétel a rendelet 1. cikkének első bekezdésében, nem pedig egy meghatározott támogatásnak a rendelet mellékletébe történő felvételében rejlik, amely melléklet csak e rendelkezés konkretizálása.

   Ami az új tagállamokban történő közvetlen kifizetéseket illeti, az úgynevezett „phasing-in” mechanizmus valamennyi közvetlen támogatásra való általános alkalmazásának elvéről a csatlakozási tárgyalások során állapodtak meg, és azt az 1a. cikket az említett rendeletbe beiktató csatlakozási okmány kifejezetten előírja. Sőt: a 2004/281 határozat 5. cikkének 1. pontja az új tagállamokban a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésének előírására korlátozódik, ugyanazon növekedési ütemezés és ugyanazon százalékarányok szerint, mint amelyeket előzőleg a hivatkozott, a csatlakozási okmánnyal módosított rendelet 1a. cikke határozott meg. Ebből következően nem lehet úgy tekinteni, hogy a 2004/281 határozat lényegesen módosította akár az úgynevezett „phasing-in” mechanizmus hatályát, akár az abból eredő kötelezettségek és jogok lényeges tartalmát.

   Ezenkívül a mezőgazdaság helyzete az új tagállamokban gyökeresen eltért a régi tagállamokétól, ami a közösségi támogatások – különösen a közvetlen támogatási rendszerek – fokozatos alkalmazását indokolta azért, hogy ne zavarják meg az új tagállamok mezőgazdasági ágazatában folyamatban lévő, szükséges átszervezést. Ebből következően az új tagállamok helyzete nem hasonlítható össze a régi tagállamok helyzetével, amelyek korlátozás nélkül részesülnek a közvetlen támogatási rendszerekből, ami meggátolja a helytálló összehasonlítást.

   Végül: mivel a 2004/281 határozat átveszi az úgynevezett „phasing-in” mechanizmus elvét és végrehajtási szabályait, ahogyan az a csatlakozási okmányban szerepel, anélkül hogy annak hatályát kiterjesztené, a határozatot nem lehet úgy tekinteni, hogy kétségbe vonja a csatlakozási tárgyalásokból eredő megegyezést, és ebből adódóan nem sérti a jóhiszeműség elvét.

   (vö. 55., 66–67., 76., 78–80., 87–88., 92. pont)