Keywords
Summary

Keywords

1. Verseny – Erőfölény – Visszaélés – Célkitűzéshez kötött engedmények

(EK 82. cikk)

2. Verseny – Erőfölény – Visszaélés – Fogalom

(EK 3. cikk, (1) bekezdés, g) pont és EK 82. cikk)

3. Verseny – Erőfölény – Visszaélés – Egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása

(EK 82. cikk, második bekezdés, c) pont)

4. Verseny – Erőfölény – Visszaélés – Egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása

(EK 3. cikk, (1) bekezdés, g) pont és EK 82. cikk, második bekezdés, c) pont)

Summary

1. Valamely erőfölényben lévő vállalkozás hűségengedményeket vagy kizárólag az eladások nagyságához kötődő mennyiségi jutalékokat nem tartalmazó engedményi vagy jutalékrendszere esetleges visszaélésszerű jellegének megítélése során – mivel nem tartalmaz a szerződő partnereik részéről semmilyen kizárólagossági kötelezettségvállalást vagy szükségleteik bizonyos arányának az erőfölényben lévő vállalkozástól való fedezésére vonatkozó kötelezettséget –, az összes körülményt, nevezetesen ezen engedmények vagy jutalékok nyújtásának feltételeit és módját figyelembe kell venni. Mindenekelőtt azt kell bizonyítani, hogy az engedmények vagy jutalékok alkalmasak‑e kizáró hatás kifejtésére, azaz hogy egyrészt nehezítik vagy akár lehetetlenné teszik‑e az erőfölényben lévő vállalkozás versenytársai számára a piacra jutást, másrészt, hogy nehezítik vagy akár lehetetlenné teszik‑e szerződő partnereik számára a számos beszerzési forrás vagy kereskedelmi üzlettárs közti választást. Ezt követően azt kell megvizsgálni, hogy van‑e a nyújtott engedményeknek és jutalékoknak objektív gazdasági igazolása. Lehetséges ugyanis annak bizonyítása a vállalkozás által, hogy kizáró hatású jutalékrendszere gazdaságilag igazolt.

A kiszorító hatást illetően, ilyen hatást eredményezhetnek a célkitűzéshez kötött engedmények vagy jutalékok, azaz amelyek nyújtása az egyénileg meghatározott eladási célkitűzések megvalósításához kötődik, mivel a jutalékok szintje az egyes szerződő partnerek által egy meghatározott időszak alatt az erőfölényben lévő vállalkozás termékei vásárlásából vagy eladásából származó forgalom növekedésétől függ.

A szerződő feleknek az erőfölényben lévő vállalkozás irányába való elkötelezettsége és a rájuk gyakorolt nyomás különösen erős lehet, amennyiben az engedmények vagy a jutalékok az e vállalkozás termékeire vonatkozó teljes forgalomra vonatkoznak, azaz ha ezen engedmények vagy jutalékok nemcsak az e termékeknek a figyelembe vett időszakban végrehajtott eladására vagy vételére vonatkozó forgalomra vonatkoznak, hanem kiterjednek az ezen vásárlásokból vagy eladásokból származó üzleti forgalom egészére. Ily módon az erőfölényben lévő vállalkozás termékeire vonatkozó forgalom enyhe arányos változásai – legyenek azok emelkedőek vagy csökkenőek – a szerződő felek tekintetében aránytalan hatásokat eredményeznek. Ez az eset áll fenn, amikor a célkitűzések megvalósítása az ezen termékek teljes figyelembe vett időszak alatt történő eladására vagy vásárlására vonatkozó jutalék növekedését vonja maga után, nem csak az említett célkitűzés elérését követő eladásokra vagy vásárlásokra vonatkozó jutalékokét. A megnövelt jutalékszintek progresszív jellege tehát nagyon erős hatást fejt ki a haszonhatárnál, az elért forgalom enyhe csökkenéséből adódó, az eredményjutalék szintjére gyakorolt radikális hatással.

Valamely erőfölényben lévő, ilyen jellegű engedményeket vagy jutalékokat nyújtó vállalkozás által a szerződő partnereire gyakorolt nyomás még erősebb, mivel ez a vállalkozás jóval nagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, mint versenytársai. Ilyen körülmények között különösen nehéz az említett vállalkozás versenytársai számára jobb ajánlat tétele, a forgalom egészére alapított engedményekkel vagy jutalékokkal szemben. Tekintettel a jelentősen nagyobb piaci részesedésére, az erőfölényben lévő vállalkozás általában kikerülhetetlen kereskedelmi partnerséget jelent a piacon. Legtöbbször az ilyen vállalkozás által az üzleti forgalom összességén alapulva nyújtott engedmények vagy jutalékok abszolút értékben jelentősen felülmúlják versenytársai legjobb ajánlatait is. Az erőfölényben lévő vállalkozás szerződő partnerei magukhoz csábításához vagy a tőlük való megfelelő mennyiségű rendelés megszerzéséhez a versenytársaknak jóval nagyobb engedményt vagy jutalékszintet kell kínálniuk számukra.

Ami az erőfölényben lévő vállalkozás által alkalmazott engedményi vagy jutalékrendszer gazdasági igazoltságát illeti, azt az eset összes körülményének figyelembevételével kell megítélni. Fontos meghatározni, hogy az ilyen rendszerből származó, a versenyre nézve hátrányos kiszorító hatást ellentételezhetik, esetleg meg is haladhatják‑e a gazdaságosságban jelentkező előnyök, amelyek a fogyasztók számára is előnnyel járnak. Ha a rendszer kiszorító hatása nincs arányban a piac és a fogyasztók számára jelentkező előnyökkel, vagy ha meghaladja az ezen előnyök eléréséhez szükséges szintet, az említett rendszert visszaélésszerűnek kell tekinteni.

(vö. 65., 67–75., 86. pont)

2. Az EK 82. cikk nemcsak a fogyasztóknak azonnali károkat okozni képes, hanem az EK 3. cikk (1) bekezdésének g) pontjában is hivatkozott, a hatékony verseny szerkezetét torzító magatartásokra is vonatkozik. Ebből következően valamely erőfölényben lévő vállalkozás magatartásának lehetséges visszaélésszerű jellege megítéléséhez nem szükséges annak vizsgálata, hogy annak magatartása okozott‑e károkat a fogyasztóknak az EK 82. cikk második bekezdésének b) pontja értelmében, hanem elegendő annak vizsgálata, hogy volt‑e versenykorlátozó hatásuk.

(vö. 106–107. pont)

3. Valamely erőfölényben lévő vállalkozás által nyújtott, célkitűzéshez kötött engedmények vagy jutalékok olyan rendszere, amelyben a célkitűzéseknek a szerződő felek általi megvalósítása az említett engedmények vagy jutalékok növelését vonja maga után nemcsak az erőfölényben lévő vállalkozás termékeinek a célkitűzést meghaladó eladásai vagy vásárlásai, hanem az érintett időszakban történt ezen eladások vagy vásárlások összessége tekintetében, az EK 82. cikk második bekezdésének c) pontja szerinti egyenértékű ügyletek – azaz az erőfölényben lévő vállalkozás ugyanolyan mennyiségű termékei eladásának vagy vásárlásának – eltérő szintű ellentételezéséhez vezet aszerint, hogy a szerződő felek elérték‑e eladásaik növelésének célkitűzéseit a referencia‑időszakhoz képest.

(vö. 138–139. pont)

4. Az EK 82. cikk második bekezdésének c) pontja szerinti megkülönböztetés tilalma olyan rendszer részét képezi, amely az EK 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja értelmében megakadályozza a belső piaci verseny torzulását. Az erőfölényben lévő vállalkozás kereskedelmi magatartása nem torzíthatja a forgalmazási láncban feljebb vagy lejjebb lévő piacon megvalósuló, azaz az e vállalkozás beszállítói vagy ügyfelei közötti versenyt. Az említett vállalkozással szerződő feleket nem lehet előnyben részesíteni vagy hátrányba hozni az utóbbiak között folyó verseny területén. Ezért annak meghatározására, hogy az EK 82. cikk második bekezdése c) pontja alkalmazásának feltételei fennállnak‑e, fontos azt megállapítani, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás magatartása a piacon nemcsak megkülönböztető, hanem ezen versenyhelyzet torzítására is irányul, azaz e vállalkozás egyik kereskedelmi partnere versenyhelyzetének akadályozására a többiekhez viszonyítva.

E tekintetben semmi nem tiltja azt, hogy a versenyhelyzetben lévő kereskedelmi partnerek megkülönböztetését visszaélésszerűnek minősítsék azon időponttól kezdve, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás magatartása az ügy összes körülményére figyelemmel e kereskedelmi partnerek között a verseny torzításához kezd vezetni. Ilyen helyzetben nem követelhető meg a kereskedelmi partnerek egyénileg elfoglalt versenyhelyzete számszerűsített tényleges romlásának bizonyítása.

(vö. 143–145. pont)