Keywords
Summary

Keywords

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A jogvita tárgya – A pert megelőző eljárás során történő meghatározás

(EK 226. cikk)

2. Környezet – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme – 92/43 irányelv – Különleges természetvédelmi területek – A tagállamok kötelezettségei

(A 92/43 tanácsi rendelet 6. cikkének (3) bekezdése)

3. Környezet – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme – 92/43 irányelv – Különleges természetvédelmi területek – A tagállamok kötelezettségei

(A 92/43 tanácsi rendelet 6. cikkének (3) és (4) bekezdése)

4. Környezet – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme – 92/43 irányelv – A fajok védelme

(A 92/43 tanácsi rendelet 12. cikke (1) bekezdésének d) pontja)

5. Környezet – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme – 92/43 irányelv – A fajok védelme

(A 92/43 tanácsi rendelet 16. cikke)

6. Környezet – A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme – 92/43 irányelv – A fajok védelme

(A 92/43 tanácsi rendelet 12., 13., és 16. cikke)

7. Tagállamok – Kötelezettségek – Irányelvek végrehajtása – Kötelezettségszegés

(EK 249. cikk (3) bekezdés)

Summary

1. Az EK 226. cikk alapján indított, kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset tárgyát behatárolja az e rendelkezés szerinti pert megelőző eljárás, következésképpen a keresetlevelet nem lehet más rendelkezésekre alapozni, mint amelyeket az említett eljárás során megjelöltek. Ez a követelmény ugyanakkor nem vezethet annak előírásához, hogy az indokolással ellátott véleményben hivatkozott és a keresetben megjelölt nemzeti jogszabályoknak minden esetben teljes mértékben meg kellene egyezniük. Amennyiben e két eljárási szakasz között változás történt a jogszabályokban, valójában az is elegendő, hogy a pert megelőző eljárásban kifogásolt szabályozással létrehozott rendszert összességében a tagállam által az indokolással ellátott véleményt követően hozott és a keresetben támadott új intézkedések is fenntartsák.

(vö. 27. pont)

2. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerint megfelelő vizsgálatot kell folytatni az olyan terv vagy program hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, ha fennáll annak a valószínűsége vagy veszélye, hogy az érintett természeti területre jelentős hatással lesz. Tekintettel különösen az elővigyázatosság elvére, ilyen veszély akkor áll fenn, ha objektív tényezők alapján nem zárható ki, hogy az adott terv vagy program jelentős mértékben hat az érintett területre.

Ebből következően az a feltétel, amelytől egy terv vagy egy program hatásának egy meghatározott természeti területen való vizsgálata függ, nem teszi lehetővé a hatásvizsgálatot a programok bizonyos kategóriái esetében olyan kritériumok alapján, amelyek alkalmatlanok annak biztosítására, hogy a tervek vagy programok valószínűleg nem lesznek jelentős hatással a védett természeti területekre.

(vö. 40‑41. pont)

3. A nemzeti szabályozás által létrehozott rendszer, amely szerint a kibocsátást okozó berendezések csak akkor nem engedélyezhetők, ha ez utóbbiak valószínűleg alkalmasak arra, hogy az e berendezések hatókörében elhelyezkedő védett természeti területekre jelentős hatást gyakoroljanak, többek között a berendezésekhez kapcsolódó általános kritériumok alapján, nem tűnik alkalmasnak a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv 6. cikke (3) és (4) bekezdése tiszteletben tartásának biztosítására, mivel nem biztosítja, hogy az ezekre a berendezésekre vonatkozó programoknak és terveknek a kibocsátása nem érinti az e berendezések hatókörén kívüli védett természeti területeket.

(vö. 50‑51. pont)

4. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv 12. cikkének (1) bekezdése d) pontja, amely előírja a védett állatfajok párzási és pihenőhelye károsításának vagy elpusztításának tilalmát, nemcsak a szándékos tevékenységekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek nem szándékosak. Azáltal, hogy nem korlátozta a szándékos tevékenységekre az említett rendelkezésben előírt tilalmat, ellentétben az említett cikk a) és c) pontjával, a közösségi jogalkotó azt a szándékát bizonyította, hogy a párzási, vagy pihenőhelyek számára fokozott védelmet kíván nyújtani a védett állatfajok károsítására vagy elpusztítására irányuló tevékenységekkel szemben. Tekintettel a biológiai sokféleség védelmének céljára, amelynek megvalósítására irányul az irányelv, egyáltalán nem aránytalan, hogy a 12. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt tilalmat nem korlátozták a szándékos tevékenységekre.

(vö. 55. pont)

5. Nem ír elő a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv 16. cikke által létrehozott kivételes rendszernek megfelelő jogi keretet az a nemzeti szabályozás, amely a szóban forgó eltérések engedélyezését nem teszi függővé az irányelv 16. cikkében előírt valamennyi feltételtől, hanem egyedüli feltételeként azt írja elő, hogy az állatok, beleértve azok párzási, költő‑, lakó vagy pihenőhelyeit, és a különösen védett növényfajok ne legyenek kitéve emiatt szándékos veszélyeztetésnek.

6. E tekintetben még ha az irányelvben foglalt tilalom alóli eltérések olyan közigazgatási határozatok tárgyát képezik is, amelyek elfogadása során a hatáskörrel rendelkező hatóságok ténylegesen betartják azokat a feltételeket, amelyekhez az említett 16. cikk az eltérések engedélyezését köti, a nemzeti jogszabályi háttér továbbra is ütközik az irányelvben foglaltakkal.

(vö. 61. pont)

7. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43 irányelv 12., 13. és 16. cikke a szabályok koherens egészét alkotja, amelyek a növény‑ és állatfajok szigorú védelmi rendszerét biztosítja.

8. Nem biztosít ilyen védelmi rendszert az a nemzeti intézkedés, amely felsorolja, mely esetekben tilos a növényvédő szerek használata, nem határozza meg egyértelműen, konkrétan és szigorúan az irányelv 12. és 13. cikkében előírt védett fajok veszélyeztetésére vonatkozó tilalmakat.

(vö. 66‑67. pont)

9. Az irányelvek megfelelő végrehajtása szempontjából a tagállamokban hatályban lévő normatív keret, amelyben egyidejűleg léteznek a közösségi joggal ellentétes regionális szabályok és egy, a közösségi jognak megfelelő szövetségi rendelkezés, nem alkalmas arra, hogy egyértelműen és pontosan biztosítsa az irányelv alkalmazását.

(vö. 78. pont)