Keywords
Summary

Keywords

1. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat – Bírósági felülvizsgálat

(EK 87. cikk és EK 253. cikk)

2. Közösségi jog – Értelmezés – Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Figyelembevétel

3. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Tagállam adóbevételekről való lemondása – Lemondás, amely az adómentes adóalanytól eltérő vállalkozás javára állami források közvetett átadásához vezet – Bennfoglaltság

(EK 87. cikk, (1) bekezdés)

4. Bizottság – A kollegialitás elve – Terjedelem – A határozatok indokolása – Elfogadás utáni módosítás – Jogellenesség – Következmény – Annak lehetetlensége, hogy az Elsőfokú Bíróság előtti magyarázatok orvosolják az indokolás hiányosságait

(EK 253. cikk)

Summary

1. Az indokolási kötelezettség olyan lényeges alakiság, amelyet meg kell különböztetni az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a vitatott aktus érdemi jogszerűségét veti fel. Az EK 253. cikk által megkívánt indokolásnak a szóban forgó aktus természetéhez kell igazodnia, és világos és egyértelmű módon ki kell tűnnie belőle az aktust kibocsátó intézmény gondolatmenetének, úgy, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedést alátámasztó indokokat, illetve hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság gyakorolhassa felülvizsgálatát. Az indokolás követelményét az adott ügy körülményeihez, különösen a jogi aktus tartalmához, a hivatkozott indokok természetéhez és ahhoz az érdekhez mérten kell megítélni, amelyet a címzettek vagy más, a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett személyek a magyarázatból kaphatnak. Az nem követelmény, hogy az indokolás minden releváns ténybeli és jogi elemet részletezzen, mivel azt a kérdést, hogy valamely jogi aktus indokolása kielégíti‑e az EK 253. cikk elvárásait, nemcsak a megszövegezésből, hanem a szövegösszefüggésből és az érintett tárgyat meghatározó jogszabályok összessége alapján kell megállapítani.

Azt a kérdést illetően, hogy valamely határozatot, amely a támogatásnak a Szerződéssel való összeegyeztethetetlenségét állapítja meg, a támogatás azonosítása tekintetében kellően indokoltak‑e, azt kell tehát ellenőrizni, hogy ez a határozat lehetővé teszi‑e, hogy az érdekeltek megismerjék azt vagy azokat az állami intézkedéseket, amelyeket a Bizottság támogatásnak ítélt, és hogy az Elsőfokú Bíróság gyakorolhassa ezen intézkedések értékelésére vonatkozó felülvizsgálatát. Ellenben nem szükségszerű tudni az indokolás vizsgálata körében, hogy az intézkedések támogatásnak történő minősítése igazolható‑e.

(vö. 67–69. pont)

2. Valamely jogi aktus rendelkező része elválaszthatatlan az indokolásától, és szükség esetén azoknak az indokoknak a figyelembevételével kell értelmezni, amelyek az elfogadásához vezettek.

(vö. 74. pont)

3. Annak megállapításához, hogy állami forrás formájában támogatás fennállásáról van‑e szó valamely vállalkozás javára, nem szükséges, hogy ez utóbbi legyen annak a közvetlen kedvezményezettje. Ugyanis az a tény, hogy valamely tagállam adóbevételekről mond le, állami források közvetett átadását jelentheti, amelyet azon gazdasági szereplőknek nyújtott támogatásnak lehet minősíteni, akik az adókedvezményben közvetlenül részesítettektől különbözőek.

(vö. 95. pont)

4. A határozat – amelyet az EK 253. cikk értelmében kötelező megindokolni – rendelkező része és indokolása elválaszthatatlan egységet alkot oly módon, hogy ha a Bizottsági tagjai testületének hatáskörébe tartozik a határozat elfogadása, a kollegialitás elve alapján kizárólag e testület feladata, hogy ezeket a részeket egyszerre elfogadja, és az indokolás bármely, a helyesírási vagy a nyelvtani kiigazításon túlmenő módosítása a testület kizárólagos hatásköre. Ebből következik, hogy a Bizottság meghatalmazottjai által az Elsőfokú Bíróság előtt előterjesztett érvek nem orvosolják a megtámadott határozat indokolásának a hiányosságait.

(vö. 124., 126. pont)