Keywords
Summary

Keywords

1. Jogellenességi kifogás – Terjedelem – Jogi aktus, amelynek jogellenességére hivatkozni lehet – A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságra vonatkozó bizottsági iránymutatás – Bennfoglaltság

(EK 241. cikk; 98/C 9/03 bizottsági közlemény)

2. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – A Bizottság által kibocsátott iránymutatás – A kis- és középvállalkozások különleges helyzete figyelembevételének lehetősége

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény)

3. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértések súlya és időtartama – Különbségtétel

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény)

4. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértések súlya – Ár, kvóta és ügyfélfelosztó horizontális kartell – Nagyon súlyos jogsértés – E minősítést ki nem záró körülmények

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény)

5. Verseny – Kartell – Piacmeghatározás – Tárgy – A tagállamok közötti kereskedelem érintettségének meghatározása

(EK 81. cikk)

6. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértések súlya – A jogsértés összes hatásának figyelembevétele – A súlyosító, illetve enyhítő körülmények minden egyes, egyenként vizsgált résztvevő esetében történő figyelembevétele

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

7. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértések súlya – Enyhítő körülmények – A szóban forgó ágazat rossz pénzügyi helyzete – Kizártság

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

8. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás teljes forgalma – A jogsértés tárgyát képező termék értékesítéséből származó forgalom figyelembevétele – Mindkettő figyelembevétele – Korlátok

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

9. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Az érintett vállalkozás pénzügyi helyzetének figyelembevételére vonatkozó kötelezettség – Hiány – A vállalkozás valós fizetőképessége sajátos társadalmi környezetben – Figyelembevétel – A bírság olyan összegben való rögzítése, amely az érintett vállalkozásnak a bírság következtében történő fizetésképtelenségét vagy felszámolását idézi elő – Elvi tilalom hiánya

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk; 98/C 9/03 bizottsági közlemény 5. pont, b) alpont)

10. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – Elrettentő hatás mind a jogsértést elkövető vállalkozás, mind a harmadik felek irányában

(EK 81. és 82. cikk; 17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

11. Verseny – Bírság – Meghatározás – A vállalkozás jogsértésből való haszonszerzésének szükségessége – Hiány – Meghatározás – Szempontok – A jogsértések súlya – Enyhítő körülmények – A haszon hiánya – Kizártság

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény 2. pont,(1) bekezdés)

12. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Maximális összeg – Kiszámítás – A figyelembe veendő forgalom – Teljes forgalom – A korlátozást megvalósító gyakorlat tárgyát képező termék értékesítéséből származó forgalom figyelembevételének hiánya – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

13. Közösségi jog – Általános jogelvek – A büntetőjogi rendelkezések visszaható hatályának tilalma – Alkalmazási terület – Verseny – Közigazgatási eljárás – Az elv terjedelme – Egyedi vagy általános hatályú határozatokban a bírságok összege szintjének felemelése – Az érintett vállalkozások számára való előreláthatóság – Megengedhetőség

(Emberi Jogok Európai Egyezménye, 7. cikk ; 17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés és 4. cikk; 98/C 9/03 bizottsági közlemény)

14. Verseny – Bírság – Bírságot kiszabó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A Bizottság számára a jogsértés súlyának és időtartamának megítélését lehetővé tévő elemek megjelölése – Elégséges megjelölés

(EK 253. cikk)

Summary

1. A Bizottság által elfogadott, a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás – jóllehet nem képezi a gazdasági szereplőre bírságot kiszabó határozat jogalapját, mivel a határozat a 17. rendeleten alapul – általános és elvont módon határozza meg azt a módszert, amelyet a Bizottság a bírságok összegének meghatározása érdekében alkalmazott. Tekintettel így arra, hogy az iránymutatáshoz hasonló etikai szabályok joghatással járhatnak, valamint mivel e szabályok általános hatályú rendelkezéseket tartalmaznak, és mivel nem vitatott, hogy a Bizottság e rendelkezéseket a megtámadott határozatban is alkalmazta, közvetlen kapcsolat áll fenn e határozat és az iránymutatás között, mégpedig úgy, hogy ez jogellenességi kifogás tárgya lehet.

(vö. 35. pont)

2. A Bizottság által elfogadott, a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy – amennyiben a körülmények indokolják – figyelembe vegye a kis- és középvállalkozások különleges helyzetét.

(vö. 39. pont)

3. A 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a bírság összegének megállapítása során figyelembe kell venni „a jogsértés súlyát és időtartamát is”. E jogszabályhely fényében, még fel is tételezve, hogy egyes jogsértések természetükből adódóan hosszú ideig tartanak, nem tiltható meg a Bizottságnak, hogy minden egyes esetben figyelembe vegye a tényleges időtartamukat. Ennek megfelelően szükségképpen kisebb a káros hatásuk azoknak a kartelleknek, amelyeket – annak ellenére, hogy hosszú időre tervezték – rövid tényleges működés után tár fel a Bizottság, vagy jelent be egy résztvevőjük, mint azoknak, amelyek ténylegesen hosszú ideig működtek. Ebből következőleg minden esetben meg kell különböztetni a jogsértés időtartamát és jellegéből következő súlyosságát.

(vö. 45. pont)

4. A közösségi versenyszabályok megsértése esetén kiszabott bírság összege megállapításánál a jogsértés súlyát többek között a verseny korlátozásának természetét figyelembe véve kell értékelni. E tekintetben egy európai szintű, horizontális ár, kvóta és legalább egy ügyfelet felosztó kartell – jellegére tekintettel – helyesen minősíthető a Bizottság által különösen súlyosnak.

Ezt a minősítést nem kérdőjelezi meg sem a kartell végrehajtását ellenőrző formális intézkedések hiánya, sem az a tény, hogy a kvóták felosztása európai szinten történik, és így nem tagolódott nemzeti piacokra, sem az a tény, hogy csak irányárakat határoztak meg, sem végül az a tény, hogy csak egyes ügyfeleket osztottak szét.

(vö. 66–67., 70–71., 77., 82., 90. pont)

5. A Bizottságnak az EK 81. cikket végrehajtó határozatban akkor kell behatárolnia a piacot, ha enélkül nem lehet eldönteni, hogy a szóban forgó megállapodás, a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy az összehangolt magatartás hatással lehet‑e a tagállamok közötti kereskedelemre, és célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

(vö. 122. pont)

6. Ha több vállalkozás követi el a közösségi versenyszabályok megsértését, a bírságok általános szintjének meghatározása során figyelembe veendő hatások mindenesetre nem azok a hatások, amelyeket a vállalkozás állítása szerint ténylegesen folytatott magatartása váltott ki, hanem azok, amelyeket annak a jogsértésnek az egésze váltott ki, amelyben a vállalkozás részt vett.

Viszont minden egyes vállalkozás esetében meg kell vizsgálni a jogsértésben való részvétel viszonylagos súlyát annak eldöntése érdekében, hogy vannak‑e a vonatkozásában súlyosító, illetve enyhítő körülmények.

(vö. 127., 132. pont)

7. A kartellel kapcsolatos jogsértés súlyának meghatározásánál a Bizottság nem köteles enyhítő körülménynek tekinteni az érintett ágazat nehéz pénzügyi helyzetét. Ugyanis kartellek általában akkor jönnek létre, amikor egy ágazat nehézségekkel küzd.

(vö. 139. pont)

8. A közösségi versenyszabályok megsértéséért kiszabott bírság összegének megállapításához nem kell aránytalan jelentőséget tulajdonítani sem a vállalkozás világméretű forgalmának, sem a jogsértés tárgyát képező árukból származó összeg egy részének az egyéb mérlegelendő tényezőkhöz képest, így a megfelelő bírság megállapítása nem lehet a világméretű forgalom alapján végzett egyszerű számítás eredménye, különösen akkor, ha az érintett áruk e forgalomnak csak kis töredékét teszik ki.

9. A Bizottság a közösségi versenyszabályok megsértéséért kiszabott bírság összegének meghatározása során nem köteles figyelembe venni az érintett vállalkozás veszteséges pénzügyi helyzetét, mivel az ilyen kötelezettség elismerése indokolatlan versenyelőnyhöz juttatná a piaci feltételekhez legkevésbé alkalmazkodó vállalkozásokat Ezt a gyakorlatot nem lehet a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás 5. pontjának b) alpontja alapján megkérdőjelezni, amely szerint a vállalkozás valós fizetőképességét kell figyelembe venni. Ez a fizetőképesség ugyanis csak a „sajátos társadalmi környezetben” játszik szerepet, amely a bírság megfizetésének lehetséges következményeiből áll, különös tekintettel a munkanélküliség emelkedésére vagy a termelési láncban az érintett vállalkozáshoz képest feljebb vagy lejjebb álló szektorban a gazdasági helyzet romlására.

Másrészről önmagában nem tiltja a közösségi jog azt, hogy valamely közösségi hatóság által elfogadott intézkedés következtében adott vállalkozás fizetésképtelenné váljék, vagy felszámolás alá kerüljön Ugyanis a vállalkozás adott társasági formában történő felszámolása – bár hátrányosan érintheti a tulajdonosok, részvényesek vagy tagok pénzügyi érdekeit – nem jelenti azt, hogy a társaság által képviselt személyi, materiális és immateriális elemek is elveszítenék értéküket.

(vö. 161–163. pont)

10. A Bizottság által a bírságok összegének meghatározásakor követhető elrettentő jelleg arra irányul, hogy biztosítsa, hogy a vállalkozások a Közösségben, illetve az Európai Gazdasági Térségben végzett tevékenységük során tiszteletben tartsák a Szerződés által lefektetett versenyszabályokat. Ebből az következik, hogy a közösségi versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok elrettentő jellegét nem lehet kizárólag a bírsággal sújtott vállalkozás egyedi helyzetének fényében megítélni.

(vö. 181. pont)

11. Bár a közösségi versenyszabályok megsértéséért kiszabott bírság összegének arányosnak kell lennie a jogsértés tartamával és a jogsértés súlyának felmérésére alkalmas más tényezőkkel, amelyek között az a haszon is szerepel, amelyet az érintett vállalkozás a magatartásából szerezhetett, az a tény, hogy a vállalkozás semmilyen hasznot nem szerzett a jogsértésből, nem akadálya a bírság kiszabásának, mert ellenkező esetben a bírság elvesztené elrettentő hatását. Ebből az következik, hogy a Bizottságnak a bírság összegének megállapítása során nem kell figyelembe vennie a szóban forgó jogsértésből származó haszon hiányát.

E tekintetben –  bár a Bizottság a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás 2. pontja első bekezdésének ötödik francia bekezdése szerint a súlyosító körülmények alapján növelheti a szankciót annak érdekében, hogy meghaladja a jogsértés útján szerzett haszon összegét – ez azonban nem jelenti azt, hogy a bírság összegének megállapításához a Bizottságnak a jövőben minden körülmények között ki kell mutatnia a megállapított jogsértéshez kötődő pénzügyi előnyt. Más szóval az ilyen előny hiánya nem tekinthető enyhítő körülménynek.

(vö. 184–186. pont)

12. A Bizottság a közösségi versenyszabályok megsértéséért kiszabott bírság összegének meghatározása során a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a jogsértésben részt vett vállalkozások mindegyike előző üzleti évben elért forgalma 10%‑os felső határának az a célja, hogy a bírságok ne legyenek aránytalanok az érintett vállalkozás nagyságához képest. Minthogy e tekintetben ténylegesen csak a világméretű forgalom adhat megközelítő iránymutatást, e felső határ megállapítása során a világméretű forgalmat célszerű figyelembe venni.

Így az érintett vállalkozás nem állíthatja, hogy egyenlőtlen bánásmódban részesült volna, – tekintettel a jogsértésben részt vevő más vállalkozásokra kiszabott bírságra – mert a Bizottság a bírság felső határának megállapítása során nem vette figyelembe az érintett termékből származó forgalmának és világméretű forgalmának az arányát.

(vö. 196., 199. pont)

13. A büntetőjogi rendelkezések visszaható hatálya tilalmának elve az összes tagállam jogrendszerének közös elve, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikke is tartalmaz, és szerves része azon általános jogelveknek, amelyeknek tiszteletben tartását a közösségi bíróságok biztosítják.

E tekintetben Még ha a 17. rendelet 15. cikkének (4) bekezdése ki is mondja, hogy a Bizottság versenyjogi jogsértésért bírságot kiszabó határozatai nem büntetőjogi jellegűek, ettől még a Bizottságnak a Szerződés versenyszabályainak tiszteletben tartása során esetleg szankció kiszabásához vezető minden közigazgatási eljárásban tiszteletben kell tartania a közösségi jog általános elveit, így a visszaható hatály tilalmát.

Mindenesetre az esetleg bírság kiszabásához vezető közigazgatási eljárásban részt vevő vállalkozásoknak mindig számolniuk kell azzal a lehetőséggel, hogy a Bizottság úgy dönt, hogy a korábbihoz képest felemeli a bírságok összegének szintjét. Ez nem csak akkor van így, amikor a Bizottság egyedi határozatokban emeli meg ismét a bírságok összegének szintjét, hanem akkor is, ha az emelés általános hatályú normák – mint az iránymutatás – alkalmazása révén történik.

Meg kell állapítani, hogy tekintettel arra, hogy a Bizottság mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a bírságok megállapításában annak érdekében, hogy a vállalkozások magatartását a versenyszabályok tiszteletben tartásának irányába terelje , a bírság kiszámításának a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatásban meghatározott új módszere – feltéve, hogy a kiszabott bírságok szintjét növelő hatása volt a Bizottság korábbi gyakorlatához képest – nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezménye 7. cikkében lefektetett elvekkel, amennyiben a jogsértés elkövetésekor az ésszerűe n előre látható volt az érintett vállalkozások számára.

(vö. 205–210. pont)

14. A közösségi versenyszabályok megsértése miatt több vállalkozásra bírságot kiszabó határozat esetében az indokolási kötelezettség terjedelmét egyebek között annak fényében kell meghatározni, hogy a jogsértések súlyát számos tényező függvényében kell értékelni, mint például az ügy sajátos körülményei, kontextusa és a bírságok visszatartó hatása, anélkül azonban, hogy létezne kötelezően figyelembe veendő szempontoknak kötelező vagy kimerítő listája.

E tekintetben az indokolási kötelezettség alapvető formai követelménye alapján azonban a Bizottságnak nem kell számszerűleg megjelölnie határozatában a bírság kiszámításához felhasznált tényezőket, csak azt, hogy milyen tényezők alapján értékelte a jogsértés súlyát és időtartamát.

(vö. 218., 222. pont)