Keywords
Summary

Keywords

1. Verseny – Kartellek – Tilalom – A különösen hátrányosnak vélt jogszabályok hatásának mérséklésére létrehozott kartellek – Megengedhetetlenség

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

2. Verseny – Kartellek – Tilalom – Az EK 81. cikk (1) bekezdésében tiltott kartell igazolása a józan mérlegelés elve alapján – Megengedhetetlenség

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

3. Verseny – Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenykorlátozó cél – Megfelelő megállapítás

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

4. Verseny – Kartellek – Vállalkozások közötti megállapodások – Fogalom – A tanúsítandó piaci magatartásra vonatkozó szándékegység – A szándék kifejezésének formája – Hatás hiánya

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

5. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító határozat – Az érintett piac meghatározásának kötelezettsége – Terjedelem

(EK 81. cikk)

6. Verseny – Közösségi szabályok – Jogsértések – Szándékos elkövetés – Fogalom

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk)

7. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat

(EK 229. cikk; 17. tanácsi rendelet, 17. cikk)

8. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Különösen súlyos jogsértés – A piac felosztása – A piac részekre töredezése

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

9. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértések időtartama – Versenykorlátozó célja miatt, a hatásától függetlenül szankcionált megállapodás – A megállapodás fennállása időtartamának figyelembevétele, tekintet nélkül arra, hogy a megállapodást nem alkalmazták

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés)

10. Verseny – Bírság – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – Valamely megállapodás tényleges alkalmazásának hiánya – Az egyes vállalkozásoknak az egyéni magatartásuk alapján történő értékelése

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény, 3. pont)

Summary

1. Nem fogadható el az, hogy olyan kartellek létrehozásával, amelyek célja e hátrányoknak a kijavítása, a vállalkozások megpróbálják mérsékelni azoknak a jogszabályoknak a hatását, amelyeket különösen kedvezőtlennek tartanak, azzal az ürüggyel, hogy ezen szabályok rájuk nézve hátrányosan megbontják az egyensúlyt.

(vö. 81. pont)

2. Ha már megállapítást nyert, hogy valamely megállapodás célja természeténél fogva versenykorlátozó, e megállapodás a józan mérlegelés elvének ( rule of reason ) alkalmazásával nem bújhat ki az EK 81. cikk (1) bekezdésének előírásai alól amiatt, hogy más jogszerű célkitűzéseket is követett.

(vö. 85. pont)

3. Amennyiben a vállalkozások között létrejött megállapodás célja a verseny korlátozása volt, nem szükséges vizsgálni azt, hogy a megállapodás hatása szintén versenykorlátozó volt‑e.

(vö. 97., 140. pont)

4. Az EK 81. cikk (1) bekezdése szerinti megállapodás fogalma az ítélkezési gyakorlat értelmében a legalább két fél között meglévő szándékegységre összpontosul, amelynek a megnyilvánulási formája nem lényeges, amennyiben a felek szándékának a hű kifejezése.

(vö. 119. pont)

5. A Bizottság csak abban az esetben köteles az érintett piac meghatározására az EK 81. cikk alkalmazásával elfogadott határozatban, ha e meghatározás nélkül lehetetlen megállapítani, hogy az érintett megállapodás, a vállalkozások társulásának döntése vagy az összehangolt magatartás hatással lehet‑e a tagállamok közötti kereskedelemre, és célja‑e, illetve hatása‑e a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

(vö. 144. pont)

6. Ahhoz, hogy a Szerződés versenyjogi szabályainak megsértése szándékosnak legyen tekinthető, nincs szükség arra, hogy a vállalkozás tudatában legyen a versenykorlátozásnak, hanem elég, ha nem kerülhette el figyelmét, hogy magatartásának célja versenykorlátozó, és kevéssé lényeges az, hogy a vállalkozás tudott‑e arról, hogy megsértette az EK 81. cikket.

(vö. 155. pont)

7. A versenyjogi jogsértések súlyát számos tényező alapján kell meghatározni – mint például az ügy sajátos körülményei, az ügy háttere, a bírságok elrettentő hatása –, azonban nincs olyan felsorolás, amely kimerítő vagy kötelező módon tartalmazná a mérlegelendő tényezőket. Ezenkívül a Bizottság a 17. rendeletből eredően a bírságok összegének meghatározásával kapcsolatos mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak érdekében, hogy a vállalkozások magatartását a versenyszabályok betartása felé terelje.

8. Ugyanakkor az Elsőfokú Bíróságra tartozik annak vizsgálata, hogy a kiszabott bírság összege arányos‑e a jogsértés súlyával és időtartamával, továbbá hogy mérlegelje a jogsértés súlyát és a felperes által hivatkozott körülményeket. E tekintetben a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az [ESZAK] 65. cikk (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló bizottsági iránymutatás nem határozza meg előre a bírság közösségi bíróság általi értékelését, amely bíróság e tekintetben a 17. rendelet 17. cikke értelmében korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik.

(vö. 169‑170. pont)

9. A piac felosztása és feldarabolása az EK 81. cikk megsértésének legsúlyosabb módjai közé tartozik.

Ami a piac felosztását illeti, az ilyen típusú megállapodások szerepelnek a példálózóan felsorolt azon esetek között, amelyeket az EK 81. cikk (1) bekezdésének c) pontja a közös piaccal kifejezetten összeegyezhetetlennek nyilvánított. Ezek ugyanis nyilvánvaló versenykorlátozásnak minősülnek.

Ami a közös piac feldarabolását illeti, rá kell mutatni arra, hogy a versenyjog ilyen nyilvánvaló megsértése természeténél fogva különösen súlyos. Továbbá ellentétes a Közösség legalapvetőbb célkitűzéseivel, és különösen az egységes piac megvalósításával.

(vö. 173‑175. pont)

10. Mivel a Bizottság nem bizonyította és nem is kellett bizonyítania az érintett megállapodás hatását, tekintettel a megállapodás versenykorlátozó céljára, az a körülmény, hogy az adott megállapodás valamely részét végrehajtották‑e, vagy sem, nem releváns a jogsértés időtartamának kiszámításához. Valamely versenykorlátozó célú jogsértés időtartamának a kiszámításához ugyanis kizárólag azt az időtartamot kell meghatározni, amely alatt a megállapodás fennállt, vagyis a megkötésének és megszűntének időpontja között eltelt időtartamot.

(vö. 185. pont)

11. A 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az [ESZAK] 65. cikk (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló bizottsági iránymutatás 3. pontjának második albekezdését – a „jogsértő megállapodások nem teljesítése, illetve a jogsértő magatartásról való lemondás” – nem lehet úgy értelmezni, hogy az olyan feltételezett esetre vonatkozik, amikor a kartellt nem alkalmazták teljes egészében az egyes vállalkozások magatartásától elvonatkoztatva, hanem úgy kell érteni, hogy ez olyan körülmény, amely az egyes vállalkozások egyéni magatartásán alapul.

(vö. 195. pont)