Keywords
Summary

Keywords

1. Eljárás – Keresetindítási határidők – Fellebbezés – Az eljárással kapcsolatos kézbesítés feltételei – Az Elsőfokú Bíróság Hivatala részéről történő kézbesítésre vonatkozó értesítés hiánya – Ez utóbbi eljárási szabályzata 44. cikke 2. §-ának harmadik bekezdésén alapuló jogvesztés – Hiány

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 2. §, harmadik bekezdés, 100. cikk, 2. § és 114. cikk, 1. §)

2. Eljárás – Pervezető intézkedések – A felekhez intézett írásbeli kérdések – A jogvita megoldására irányuló automatikus következmények hiánya – A tényeknek és bizonyítékoknak az Elsőfokú Bíróság általi szabad mérlegelése

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 49., 64. és 65. cikk)

3. Fellebbezés – Jogalapok – A tények és bizonyítékok mérlegelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, a helytelen értékelés esetének kivételével

(EK 225. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk)

4. Eljárás – Az Elsőfokú Bíróság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az elfogadhatatlansági kifogásról a szóbeli szakasz megnyitását követően határozzon – Hiány

(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 114. cikk, 1–3. §)

5. Eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Menthető tévedés – Fogalom – Terjedelem

Summary

1. Ítélet vagy végzés faxon vagy más távközlési technikai eszköz útján történő kézbesítésére vonatkozó, az Elsőfokú Bíróság Hivatala általi értesítés hiányából nem lehet arra következtetni, hogy a fellebbező fellebbezési joga elenyészett és automatikusan az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 2. §-ának harmadik bekezdése szerinti eset hatálya alá tartozik, amely alapján az ajánlott levélnek az Elsőfokú Bíróság székhelye szerinti postahivatalnál történő feladásával a kézbesítést szabályszerűen teljesítettnek kell tekinteni. Ez utóbbi rendelkezés ugyanis csak a luxembourgi kézbesítési cím megjelölése hiányában és/vagy akkor alkalmazható, ha a felperes fél ügyvédje vagy meghatalmazottja nem járult hozzá, hogy a kézbesítést részére faxon vagy más távközlési technikai eszköz útján teljesítsék.

(vö. 22–23. pont)

2. A feleknek írásbeli kérdések feltételére vonatkozó döntés az Elsőfokú Bíróság szabad mérlegelésének körébe tartozik, mivel az Elsőfokú Bíróság az eljárás bármely szakaszában az eljárási szabályzata 64. és 65. cikkében előírt pervezető intézkedést hozhat vagy bizonyításfelvételt rendelhet el. Ennek a lehetőségnek a gyakorlása nem jár azonban semmilyen automatikus következménnyel a jogvita megoldására, az Elsőfokú Bíróság továbbra is szabadon mérlegeli, hogy milyen jelentőséget tulajdonítson a számára szolgáltatott vagy az általa összegyűjtött különböző ténybeli elemeknek és bizonyítékoknak.

(vö. 28. pont)

3. Nem tartozik a Bíróság hatáskörébe, hogy a fellebbezés keretei között a ténybeli elemeknek és bizonyítékoknak az Elsőfokú Bíróság általi mérlegeléséről határozzon, kivéve ha az Elsőfokú Bíróság ezen elemeket nyilvánvalóan helytelenül értékeli.

(vö. 29. pont)

4. Amennyiben az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy iratai alapján rendelkezik a szükséges ismeretekkel, az elfogadhatatlansági kifogásról a szóbeli szakasz megnyitása nélkül is határozhat, mivel az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 114. cikkének 1–3. §-a értelmében nem köteles tárgyalást tartani.

(vö. 35. pont)

5. A jogalany kivételes körülmények esetén hivatkozhat menthető tévedésre annak érdekében, hogy mentesüljön a megsemmisítési kereset benyújtására előírt jogvesztő határidő alól, különösen akkor, ha az intézmény, amely a megtámadott aktust hozta, olyan jellegű magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben okozta a jóhiszemű és egy átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany menthető tévedését.

(vö. 50. pont)