Keywords
Summary

Keywords

1. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Tej és tejtermékek – Tejre vonatkozó kiegészítő illeték – A Bíróság által diszkriminatívnak minősített szabályozást felváltó nemzeti szabályozás – A hatályon kívül helyezett rendszerben történt termelésre való visszaható hatályú alkalmazás – A jogbiztonság elvének és a visszaható hatály tilalma elvének megsértése – Hiány

(856/84/EGK és 857/84/EGK tanácsi rendeletek)

2. Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Célkitűzések – A tejtermelés ésszerű fejlesztése és a termelők méltányos jövedelmének szavatolása – Tejre vonatkozó kiegészítő illeték bevezetése – Jogszerűség

(856/84/EGK és 857/84/EGK tanácsi rendeletek)

Summary

1. A jogbiztonság és a visszaható hatály tilalmának általános közösségi jogi elveivel nem ellentétes az, hogy – a tej- és tejtermékek piacának közös szervezéséről szóló 804/68/EGK rendeletet módosító 856/84/EGK rendelethez, valamint a 804/68/EGK rendelet 5c. cikkében foglalt illeték alkalmazásáról általános rendelkezéseket tartalmazó, 857/84/EGK rendelethez hasonló – termelési kvótákat megállapító közösségi jogszabály alkalmazása érdekében valamely tagállam egy, a Bíróság által diszkriminatívnak minősített jogszabály helyett új jogszabályt fogad el, amelyet visszaható hatállyal alkalmaznak a termelési kvótáknak az említett rendeletek hatálybalépése utáni, de a felváltott nemzeti szabályozási rendszerben történt túllépésére.

Ugyanis, egyrészt az ilyen nemzeti szabályozás célja megkívánja, hogy a tejre vonatkozó kiegészítő illeték közösségi rendszerének helyes és hatékony végrehajtása érdekében az említett szabályozás visszaható hatályú legyen. Másrészt a gazdasági szereplők nem számíthatnak arra, hogy a termelők nem kerülnek a megállapított kvótákat meghaladó mennyiségű tehéntej után fizetendő kiegészítő illeték hatálya alá, ha az illetékes nemzeti hatóságok sohasem hagytak kétséget afelől, hogy a diszkriminatív nemzeti szabályozást új, visszaható hatályú szabályozással fogják felváltani.

(vö. 27., 32?33., 38. pont és a rendelkező rész)

2. A tejre vonatkozó kiegészítő illeték, amelyet a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló 804/68/EGK rendeletet módosító 1984. március 31‑i 856/84/EGK rendelet, valamint a 804/68/EGK rendelet 5c. cikkében foglalt járulék tej- és tejtermékágazatban történő alkalmazásáról általános rendelkezéseket tartalmazó 857/84/EGK tanácsi rendelet ír elő, nem tekinthető a kiegészítő illeték tej- és tejtermékágazatban történő alkalmazásának módozatait megállapító 536/93/EGK rendelet 3. és 4. cikkében előírt bírsággal analóg szankciónak.

A kiegészítő illeték ugyanis a piacpolitikából vagy a strukturális politikából eredő megszorítás, amennyiben a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó beavatkozások egyik eszköze, és a tejágazat költségeinek finanszírozására szolgál. Ebből következik, hogy azon a nyilvánvaló célján túl, hogy a tejtermelőket kötelezze saját referenciamennyiségeik betartására, a kiegészítő illetéknek gazdasági célja is van, hiszen biztosítja a Közösség részére a termelők által előállított, és a saját kvótájukat meghaladó mennyiség kezeléséhez szükséges alapokat.

(vö. 36?37. pont)