Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62002CJ0168

    Az ítélet összefoglalása

    Keywords
    Summary

    Keywords

    A joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló egyezmény – Különös hatáskörök – Hatáskör „jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben” – A káresemény bekövetkezésének helye – Fogalom – Más szerződő államban történt tőkebefektetés miatt felmerült vagyoni kárt elszenvedő felperes lakóhelye – Kizárás

    (1968. szeptember 27-i egyezmény, 5. cikk, 3. pont)

    Summary

    A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i – a Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló, 1978. október 9-i egyezménnyel, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1982. október 25-i egyezménnyel, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1989. május 26-i egyezménnyel, valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. november 29-i egyezménnyel módosított – egyezmény 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy – kizárólag azon az alapon, hogy a károsult pénzügyi kára vagyona egy részének valamely másik szerződő államban történő elvesztéséből ered – a „káresemény bekövetkezésének helye” nem a kérelmező lakóhelyét jelenti, ahol „vagyonának központja” található.

    A „káresemény bekövetkezése helyének” fogalmát ugyanis nem lehetséges olyan tágan értelmezni, hogy az magába foglaljon minden olyan helyet, ahol érzékelhetőek egy ténylegesen máshol bekövetkezett kárt okozó cselekmény hátrányos következményei. Egyrészt, az ilyen értelmezés a hatáskörrel rendelkező bíróság meghatározását bizonytalan körülményektől tenné függővé, és ebből következően gátolná a Közösségben lakóhellyel rendelkező személyek jogi védelmének megerősítését, amely – azzal, hogy egyszerre teszi lehetővé a felperes számára, hogy könnyen meghatározza, melyik bírósághoz kell fordulnia, és az alperes számára, hogy ésszerűen előre láthassa, melyik előtt perelhető – az egyezmény egyik célkitűzése. Másrészt, leggyakrabban arra lenne alkalmas, hogy megalapozza a felperes lakóhelye szerinti bíróság joghatóságát, amelyet az egyezmény az általa kifejezetten előírt esetektől eltekintve nem támogat.

    (vö. 19–21. pont és a rendelkező rész)

    Top