Keywords
Summary

Keywords

1. ESZAK – Vas- és acélipari támogatás – A hatodik acélipari támogatási kódex 6. cikkének (5) bekezdésében a Bizottság valamely támogatás összeegyeztethetőségéről szóló határozatának meghozatalára szabott határidő – Nem jogvesztő határidő

(2496/96 általános határozat, 6. cikk, (5) bekezdés)

2. ESZAK – Vas- és acélipari támogatás – Támogatási tervekre vonatkozó vizsgálati eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Ésszerű határidő betartása végleges döntés elfogadásához

(2496/96 általános határozat, 6. cikk)

3. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – ESZAK-határozat

(ESZAK 4. cikk, c) pont, és ESZAK 15. cikk)

4. ESZAK – Támogatások – Fogalom – Egyes vállalkozások számára a hatóságok által biztosított adólevonás – Bennfoglaltság

(ESZAK 4. cikk, c) pont, és ESZAK 67. cikk)

5. ESZAK – Támogatások – Fogalom – A nemzetközi kereskedelem előmozdítását külföldi befektetések támogatásával szolgáló intézkedések – Bennfoglaltság

(ESZAK 4. cikk, c) pont)

6. ESZAK – Támogatások – Fogalom – A tagállamok közötti kereskedelemre vagy a versenyre gyakorolt hatás – Relevancia hiánya

(ESZAK 4. cikk, c) pont)

7. ESZAK – Támogatások – A Bizottság általi engedélyezés – Egyedi határozattal történő engedélyezés – Feltétel – Az érintett tagállam előzetes kérelme

(ESZAK 95. cikk)

Summary

1. A hatodik acélipari támogatási kódex keretében, amely szerint a tagállamok jogszerűen kizárólag a Bizottság erre vonatkozó kifejezett határozata alapján hajthatnak végre támogatási intézkedéseket, a 6. cikk (5) bekezdésében az említett határozat meghozatalára előírt három hónapos határidő nem tekinthető jogvesztő határidőnek, amelynek lejárta után a Bizottság nem nyilatkozhat az ilyen tervezett intézkedéseknek az ESZAK-Szerződéssel való összeegyeztethetőségéről.

Tekintettel ugyanis az általános összefüggésre, amelybe e határidő illeszkedik, valamint az általa elérni kívánt célra, abban az esetben, ha a Bizottság e határidőn belül nem hozott határozatot, egyrészt az érintett tagállam nem hajthatná végre az említett támogatási intézkedéseket, másrészt lehetetlenné válna számára, hogy evégett a Bizottság által indított eljárás keretében, megkapja utóbbi engedélyező határozatát . Az ilyen helyzet ellentétes az állami támogatásokra vonatkozó szabályok rendeltetésével, mivel a Bizottság engedélyét csak a támogatási kódex alapján indított új eljárás befejezésekor lehetne megszerezni, aminek következtében az késleltetné a Bizottság határozathozatalát anélkül, hogy további garanciát kínálna az érintett tagállamnak.

(vö. 50–51. pont)

2. A hatodik acélipari támogatási kódex által előírt vizsgálati eljárás megindítását követően, a Bizottság a gondos ügyintézés elvének megfelelően az érintett tagállam, az érdekelt felek és esetleg más tagállamok észrevételeinek kézhezvételétől számított ésszerű határidőn belül köteles meghozni a végleges határozatot. A vizsgálati eljárás túl hosszú időtartama ugyanis alkalmas arra, hogy az eljárás alá vont tagállam számára megnehezítse a Bizottság érveinek cáfolatát, és ekképpen sértse a védelemhez való jogot.

E tekintetben az igazgatási eljárás időtartamának ésszerű jellegét minden ügy sajátos körülményeinek, és különösen az ügy összefüggéseinek, a Bizottság által folytatott eljárás különböző szakaszainak, az eljárás folyamán a felek által tanúsított magatartásnak, az összetettségnek, valamint a különböző érdekelt felek számára az ügy tétjének a függvényében kell értékelni.

(vö. 52–53. pont)

3. Az ESZAK 15. cikk által megkövetelt indokolást a szóban forgó aktus természetéhez kell igazítani, és ebből az indokolásból világosan és egyértelműen kell kitűnnie az intézmény – mint a kifogásolt aktus kibocsátója – érvelésének oly módon, hogy az érintettek számára lehetővé tegye a meghozott intézkedések indokainak megismerését, és a Bíróság számára pedig a felülvizsgálat gyakorlását. Az indokolással szemben nem követelmény az, hogy minden releváns ténybeli és jogi elemet részletezzen, mivel azt a kérdést, hogy valamely aktus indokolása megfelel-e az ESZAK 15. cikk követelményeinek, nemcsak annak szövege, hanem összefüggései, valamint az érintett ügyben irányadó jogszabályok összessége tekintetében kell értékelni.

(vö. 73. pont)

4. A „támogatás” fogalma az ESZAK 4. cikk c) pontja értelmében szükségszerűen magában foglalja az állami forrásokból közvetve vagy közvetlenül nyújtott, az államnak vagy az e célból kijelölt vagy létrehozott szervezeteknek többletterhet jelentő előnyöket, és az ESZAK 67. cikk nem tesz különbséget a szén- és acélágazat különleges támogatásai és azon egyéb támogatások között, amelyek csak valamely általánosabb intézkedés hatásaként alkalmazhatóak erre az ágazatra annak során, hogy (2) bekezdése első franciabekezdésében meghatározza azon eseteket, amelyekben lehetséges a Bizottság számára, hogy az ESZAK 4. cikkétől eltérően engedélyezze a tagállamoknak támogatások nyújtását.

Tehát az olyan intézkedés, amellyel a hatóságok egyes vállalkozásoknak adólevonást biztosítanak, ami a kedvezményezetteket előnyösebb pénzügyi helyzetbe hozza, mint a többi adóalanyt, az ESZAK 4. cikk c) pontja értelmében állami támogatást képez.

(vö. 91–92. és 116. pont)

5. Az állami támogatásokat nem okaik és céljaik alapján, hanem hatásaik függvényében minősítik. Továbbá az a körülmény, hogy a nemzeti intézkedések olyan kereskedelem- vagy iparpolitikai célokat szolgálnak, mint a nemzetközi kereskedelem külföldi befektetések támogatásával történő előmozdítása, nem elegendő ahhoz, hogy ez alapján eleve ne minősülhessenek az ESZAK 4. cikk c) pontja szerinti támogatásoknak.

(vö. 125. pont)

6. Annak megítélése végett, hogy a vitatott intézkedések az ESZAK 4. cikk c) pontjában előírt tilalom hatálya alá tartoznak, a Bizottságnak az EK‑Szerződés keretében előírtaktól eltérően nem kell kimutatnia, hogy ezen intézkedések befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet vagy a versenyt.

(vö. 129. pont)

7. A szén és az acél közös piacának megfelelő működése érdekében nyújtott támogatások kivételes engedélyezésének rendszerének belső logikájából a Bizottság egyéni határozatának meghozatala tekintetében az következik, hogy az érintett tagállam az ESZAK 95. cikkben előírt eljárás alkalmazására irányuló kérelmet intéz a Bizottsághoz, mielőtt ez utóbbi megvizsgálná, hogy szükséges-e a támogatás a Szerződés célkitűzéseinek megvalósításához.

(vö. 153. és 155. pont)