A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2016/794 rendelet a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol)

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet megállapítja a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) működésére vonatkozó szabályokat, ideértve azt a rendszert is, amelynek keretén belül az Európai Parlament a nemzeti parlamentekkel közösen az Europol tevékenységének politikai ellenőrzését végzi.
• Emellett a Lisszaboni Szerződés szabályaihoz igazítja az Europol külkapcsolatait.
• Az (EU) 2022/991 módosító rendelet megerősíti az Europolnak a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelemre, valamint a felmerülő biztonsági fenyegetések elhárítására irányuló megbízatását.

FŐBB PONTOK

Célkitűzések

Az Europol célja, hogy támogassa és megerősítse:

• az Európai Unió (EU) tagállamaiban működő bűnüldöző hatóságok fellépéseit;
• a tagállamok közötti kölcsönös együttműködést a terrorizmus, a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűncselekményformák megelőzése és az azok ellen folytatott küzdelem terén.

Feladatok

Az említett célok elérése érdekében a rendelet számos konkrét feladatot határoz meg, többek között a következőket:

• információk gyűjtése, tárolása, kezelése, elemzése és megosztása, ideértve a bűnüldözési operatív információkat is;
• a tagállamok értesítése az Europol nemzeti egységein keresztül minden velük kapcsolatos információról, valamint az őket érintő bűncselekmények közötti kapcsolatokról;
• nyomozások és operatív tevékenységek koordinálása, szervezése és végrehajtása a tagállamok illetékes hatóságai fellépéseinek támogatása és megerősítése érdekében;
• fenyegetettségértékelések, stratégiai és operatív elemzések, valamint általános helyzetjelentések készítése;
• közös nyomozócsoportokban történő részvétel;
• az egyes bűncselekménytípusok elleni küzdelem céljából speciális szakértelemmel rendelkező uniós központok kialakítása, példa erre a Kiberbűnözés Elleni Európai Központ;
• a tagállamok támogatása azon bűncselekményformák elleni küzdelemben, amelyek elősegítésére, támogatására vagy elkövetésére az internet felhasználásával került sor.

Ellenőrzés

Az Europol hatásköreit adatvédelmi biztosítékok, valamint demokratikus felügyeleti és elszámoltathatósági mechanizmusok egészítik ki annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség tevékenységeinek és feladatainak ellátására az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogok és szabadságok teljes mértékű tiszteletben tartásával kerüljön sor.

• Az európai adatvédelmi biztos felügyeli az Europol személyes adatok kezelésére vonatkozó gyakorlatát, és az uniós jogszabályok világos eljárást tesznek lehetővé az állampolgárok számára kérelmeik benyújtására.
• Az Europol munkáját egy közös parlamenti ellenőrző csoport vizsgálja, amelynek tagjait az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek delegálják.

Az (EU) 2022/991 módosító rendelet

A módosító rendelet:

• megerősíti az Europol magánfelekkel folytatott együttműködéshez szükséges operatív kapacitását (szabályokat állapít meg a személyes adatok magánfelekkel történő cseréjére és ezen adatok elemzésére vonatkozólag);
• lehetővé teszi az Europol számára, hogy személyes adatokat osszon meg bizonyos magánfelekkel, hogy megelőzze:
  • a terrorizmussal vagy erőszakos szélsőségességgel kapcsolatos online tartalmak terjesztését válsághelyzetekben, és
  • a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagok terjesztését;
• szabályokat határoz meg a nagy adatkészletek elemzésére vonatkozólag (olyan adatkészletekről van szó, amelyek túl nagyok vagy összetettek ahhoz, hogy hagyományos adatfeldolgozó szoftverrel kezelhetők legyenek) az Europol operatív szükségletei szerint és az alapvető jogokkal összhangban, így például új jogalapot teremt az Europol számára ahhoz, hogy folyamatban lévő bűnügyi nyomozás támogatása céljából kezeljen nagy adatkészleteket;
• megerősíti az Europol európai adatvédelmi biztos által gyakorolt külső felügyeletét és a saját adatvédelmi részlege által gyakorolt belső felügyeletét, valamint létrehozza az alapjogi tisztviselő új szerepkörét;
• új hatáskörökkel ruházza fel az Europolt, amely immár:
  • javaslatot tehet arra, hogy egy adott tagállam bűnügyi nyomozást indítson valamely uniós szakpolitika alkalmazási körébe tartozó közös érdeket sértő bűncselekményben anélkül, hogy az adott bűncselekmény eleget tenne a határokon átnyúló jellegre vonatkozó követelménynek – az érintett tagállam ugyanakkor nem köteles tájékoztatni az Europolt abban az esetben, ha nem fogadja el javaslatát,
  • javasolhatja, hogy a tagállamok vigyék be az információs figyelmeztető jelzéseket a Schengeni Információs Rendszerbe;
• szorosabbra fűzi az Európai Ügyészséggel folytatott együttműködést azáltal, hogy bevezet egy úgynevezett van találat/nincs találat rendszert, amely lehetővé teszi az Európai Ügyészség számára, hogy a saját hatáskörébe tartozó bűncselekményekre vonatkozólag közvetett hozzáféréssel rendelkezzen az Europol által tárolt adatokhoz;
• a kutatás és innováció terén szabályokat vezet be a kialakulóban lévő technológiák használatára, új megközelítések feltárására és a közös technológiai megoldások kidolgozására vonatkozólag, például az algoritmusok fejlesztése, tanítása, tesztelése és validálása tekintetében;
• az Europolra alkalmazandó adatvédelmi keretrendszer kapcsán beemeli a rendeletbe a természetes személyeknek a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése tekintetében való védelméről szóló (EU) 2018/1725 rendelet (lásd az összefoglalót) releváns szabályait;
• fokozza a parlamenti felügyeletet és az elszámoltathatóságot azáltal, hogy a közös parlamenti ellenőrző csoport két tagja megfigyelői státuszban részt vehet az Europol igazgatótanácsának ülésein a nem operatív jellegű ügyek megvitatása céljából, továbbá kibővíti az Europol jelentéstételi kötelezettségeit;
• lehetővé teszi az Europol számára, hogy meghatározott és kellően indokolt esetekben, valamint megfelelő biztosítékok fennállása esetén személyes adatokat továbbítson az EU-n kívüli országokba.

Az európai adatvédelmi biztos 2022. szeptemberi keresete

2022 szeptemberében az európai adatvédelmi biztos keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, hogy semmisítse meg a közelmúltban az (EU) 2022/991 rendelettel módosított Europolról szóló (EU) 2016/794 rendelet 74. cikkének a) és b) pontját, amelyek egyértelművé teszik, hogy a társjogalkotók által a nagy adatkészletek kezelése tekintetében hozott új szabályok vonatkoznak minden olyan adatra, amely a módosító rendelet hatályba lépésének pillanatában (vagyis június 28-án 2022) az Europol törvényes birtokában volt.

Az említett cikkek a Bíróság döntéséig hatályban maradnak.

Hatályon kívül helyezés

A rendelet hatályon kívül helyezi és felváltja az Europolról szóló korábbi 2009/371/IB határozatot.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2017. május 1. óta hatályos néhány szabály kivételével, amelyek már 2016. június 13. óta hatályosak:

• a 2009/371/EU határozat szerint kötött jogi megállapodások és szerződések – 71. cikk,
• az igazgatótanácsra vonatkozó átmeneti intézkedések – 72. cikk, és
• a személyzetre vonatkozó átmeneti intézkedések – 73. cikk.

Az (EU) 2022/991 rendelettel bevezetett módosítások 2022. június 28-tól hatályosak.

HÁTTÉR

További információk:

• Az Europolról (Europol).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53–114. o.)

Az (EU) 2016/794 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39–98. o.)

A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség („EPPO”) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1–71. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról (HL L 162., 2002.6.20., 1–3. o.)

utolsó frissítés 18.01.2023