A földgázellátás biztonsága

A földgáz az Európai Unió energiaszerkezetének alapvető alkotóeleme, amely az elsődleges energiaellátás egynegyedét teszi ki, és főleg a villamosenergia-termelésben, a fűtésben, valamint ipari alapanyagként és közlekedési üzemanyagként hasznosítják. Európa gázfogyasztása az utóbbi tíz évben gyorsan növekedett. Mivel egyúttal a belső termelés is csökkent, a gázimport még gyorsabb ütemben nőtt, ezért fokozódott az importfüggőség és a gázellátás-biztonsági szempontok kezelésének szükségessége.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 295., 2010.11.12.] (EGT-vonatkozású szöveg).

ÖSSZEFOGLALÓ

E rendelet célja a földgázellátás biztonságának megőrzése az ellátási zavarok megelőzésének és ilyen zavar esetén összehangolt fellépésnek, valamint a földgáz belső piaca megfelelő és folyamatos működésének biztosításával.

A rendelet közös keretet hoz létre, amelyen belül a gázellátás biztonsága a földgázvállalkozások, az uniós tagállamok és a Bizottság közös felelőssége. Ezenfelül átlátható mechanizmust biztosít a szolidaritás szellemében a tagállami, regionális vagy európai szinteken jelentkező vészhelyzetre való reagálás összehangolására.

A gázellátás biztonsága védett fogyasztók esetében

A rendelet közös fogalomként határozza meg azokat a fogyasztókat, akik és amelyek esetében védeni kell a gázellátás biztonságát. A lakossági fogyasztók védett fogyasztónak minősülnek. Az uniós tagállamok a védett fogyasztók kategóriájába sorolhatják még a kis- és középvállalkozásokat és az alapvető szolgáltatásokat (feltéve, hogy ezek a további fogyasztók legfeljebb a gáz végső felhasználásának 20%-át teszik ki) és/vagy a távfűtési létesítményeket.

Közös infrastruktúra- és ellátási előírások

A rendelet közös uniós szintű előírásokat határoz meg:

• infrastruktúra-előírások: az uniós tagállamok legkésőbb 2014. december 3-ig biztosítják, hogy az egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra kiesése esetén képesek legyenek kielégíteni a teljes gázigényt egy rendkívül magas gázkereslettel jellemzett napon. A rendelet továbbá előírja, hogy 2013. december 3-ig az uniós tagállamok közötti valamennyi határkeresztező rendszerösszekötőben ellenirányú áramlásokat kell létrehozni;
• gázellátás-biztonsági előírások védett fogyasztók esetében: a földgázvállalkozások kötelesek szigorú feltételek mellett biztosítani a védett fogyasztók gázellátását, többek között valamely hétnapos időszakban tapasztalt rendkívüli hőmérséklet és valamely legalább 30 napos időszakban tapasztalt kivételesen nagy gázigény, illetve átlagos téli körülmények között az egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra zavarainak fennállása esetén.

Kockázatértékelés, megelőző cselekvési terv és vészhelyzeti terv

2011. december 3-ig a hatáskörrel rendelkező hatóság megkezdi a gázellátás biztonságát érintő kockázatok átfogó értékelését. A kockázatértékelés figyelembe veszi az ellátási és infrastruktúra-előírásokat, valamennyi vonatkozó országos és regionális körülményt, különböző, rendkívül magas gázkereslettel és ellátási zavarral jellemzett forgatókönyveket vesz alapul, valamint kiterjed a kockázatok más tagállamokkal való kölcsönhatásainak és összefüggéseinek azonosítására.

A kockázatértékelés következtetései alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb 2012. december 3-ig elfogadja és nyilvánosságra hozza a megelőző cselekvési tervet, és erről tájékoztatja a Bizottságot. A cselekvési terv tartalmazza a feltárt kockázat megszüntetéséhez vagy enyhítéséhez szükséges intézkedéseket, továbbá egy a gázellátásban beálló zavarok megszüntetése vagy enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket előirányzó vészhelyzeti tervet.

A kockázatértékelést és a fenti terveket kétévente naprakésszé kell tenni.

A Bizottság a gázkoordinációs csoporttal egyeztetve értékeli ezeket a terveket.

Uniós és regionális vészhelyzetek

A rendelet három fő válságszintet határoz meg: korai előrejelzési szint, riasztási szint és vészhelyzeti szint.

A vészhelyzeti tervnek tükröznie kell ezeket a válságszinteket.

A Bizottság fontos szerepet játszik, amennyiben uniós vészhelyzetet vagy regionális vészhelyzetet hirdet ki. Az uniós vagy regionális vészhelyzet kihirdetése a vészhelyzetet kihirdető hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére történik. Amennyiben legalább két hatáskörrel rendelkező hatóságtól érkezik kérés, a Bizottság az esettől függően uniós vagy regionális vészhelyzetet hirdet ki.

A gázkoordinációs csoport

A gázkoordinációs csoport (EN) feladata a gázellátás biztonságát érintő intézkedések összehangolásának megkönnyítése. A Bizottság konzultál a csoporttal, amely segíti a Bizottságot a gázellátás biztonságával kapcsolatos kérdésekben.

A csoport a tagállamok, különösen azok hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség és a földgázpiaci ENTSO képviselőiből, valamint az érintett iparágak és fogyasztók képviseleti szerveinek képviselőiből áll. A csoport ülésein az elnöki tisztet a Bizottság tölti be.

Átláthatóság és információcsere:

Az érintett földgázvállalkozások vészhelyzet idején napi rendszerességgel a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsátanak bizonyos információkat.

A Bizottságnak jogában áll uniós vagy regionális vészhelyzet esetén felkérni a hatáskörrel rendelkező hatóságot, hogy haladéktalanul a rendelkezésére bocsássa legalább a tervezett, illetve már végrehajtott, a vészhelyzetet enyhíteni hivatott intézkedésekre vonatkozó információkat.

A tagállamok legkésőbb 2011. december 3-ig értesítik a Bizottságot az általuk harmadik országokkal kötött létező kormányközi megállapodásokról. A tagállamok az újabb megállapodások megkötéséről is tájékoztatják a Bizottságot.

Háttér

A 2004/67/EK tanácsi irányelv elsőként hozott létre a gázellátás biztonságának megteremtését szolgáló uniós szintű jogi keretet. A 2009. januári orosz–ukrán gázválság rámutatott, hogy az irányelv rendelkezései és azok eltérő végrehajtása a tagállamokban nem elegendő a gázellátási zavarokra való felkészüléshez és reagáláshoz. Fennáll továbbá az a nyilvánvaló kockázat, hogy az uniós országok által kidolgozott egyoldalú intézkedések akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

See also

• A gázellátás biztonsága az Európai Unióban (EN).

Utolsó frissítés: 19.01.2011