Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az Afrika-stratégiától az EU és Afrika stratégiai partnerségéig

Legal status of the document This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.

Az Afrika-stratégiától az EU és Afrika stratégiai partnerségéig

Két évvel az Európai Unió (EU) Afrika-stratégiájának 2005-ös elfogadása után az EU és Afrika újraértelmezték partnerségi kapcsolataikat az elmúlt években őket érintően végbement alapvető változások fényében. Eljött az ideje annak, hogy az Afrika-stratégiáról továbblépjünk az EU és Afrika közötti stratégiai partnerségre.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. június 27.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Kairótól Lisszabonig – Az EU és Afrika stratégiai partnersége [COM(2007) 357 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR: KAIRÓTÓL LISSZABONIG

Az Európai Unió (EU) és Afrika közötti első történelmi csúcstalálkozó, amelyet Kairóban tartottak 2000-ben, strukturáltabb politikai párbeszédet indított el az EU és Afrika között, többek között a vezető hivatalnokok és a miniszterek rendszeres találkozói révén. A NEPAD (New Partnership for Africa's Development – „Új partnerség Afrika fejlesztéséért”) 2001-es és az Afrikai Unió (AU) 2002-es létrehozását követően a tervek szerint 2003-ban tartották volna a második csúcstalálkozót Lisszabonban, de ezt végül néhány ország részvételéhez kapcsolódó ellentmondások miatt elhalasztották.

2005 októberében az AU Bizottsága és az Európai Bizottság közös ülésén a Bizottság elfogadott egy közleményt az EU Afrikával kapcsolatos stratégiájáról, amelyet az Európai Tanács hivatalosan ugyanezen év decemberében hagyott jóvá. Ez a stratégia lehetővé tette, hogy megerősödjön a belső uniós politikai koherencia, és a Bizottság és a tagállamok jobban összehangolják Afrikával kapcsolatos politikáikat.

2005 decemberében az ötödik, bamakói EU-Afrika miniszteri találkozón a résztvevők megállapodtak abban, hogy a következő lépés egy közös EU-Afrika stratégia kidolgozása lesz. Ezt az álláspontot ezután az Európai Tanács 2006. decemberi ülésén, az AU pedig 2007. januári csúcstalálkozóján megerősítette.

Ez a közös stratégia fel fogja erősíteni az EU és Afrika közötti politikai párbeszédet annak érdekében, hogy

  • túllépjenek az egyszerű fejlesztési együttműködésen azzal, hogy párbeszédet nyitnak a közös érdekű politikai kérdésekről és problémákról;
  • átlépjék Afrika határait a kizárólag Afrikát érintő problémákra koncentráló stratégiáról az európai és világszintű kérdések felvetésére való váltással, és ezzel összhangban lépjenek fel a megfelelő fórumokon;
  • kilépjenek az afrikai törekvések megosztott támogatásának kereteiből annak érdekében, hogy a legfontosabb kihívásokra regionális és globális megoldásokat találjanak;
  • biztosítsák az afrikai és európai polgároknak a stratégiai partnerségben való részvételét, ami mindkét földrészen hozzájárulhat a civil társadalom megerősítéséhez.

Miután az EU és Afrika közötti nyolcadik miniszteri trojka jóváhagyta a közös stratégia nagy irányvonalait, a véglegesített stratégiát a második EU-Afrika csúcstalálkozón fogadták el (lásd a „Kapcsolódó okmányok” részt).

JAVASLATOK AZ EU ÉS AFRIKA KÖZÖTTI KÖZÖS STRATÉGIÁRA

A közös stratégia négy politikai célt tűz ki maga elé, melyek a következők:

  • a partnerség megerősítése, hogy a partnerségben részt vevő felek valóban egyenlők legyenek egymással;
  • a béke és biztonság, a kormányzás és az emberi jogok, a kereskedelmi, regionális és kontinentális integráció és más fontos fejlesztési kulcskérdés további előmozdítása Afrikában;
  • a globális kihívásokra adott közös válasz;
  • egy széleskörű és átfogó, emberközpontú partnerség előmozdítása.

A Bizottság konkrétan öt közös kezdeményezésre tesz javaslatot, amelyeket beépítenek egy, a közös stratégiához mellékelt cselekvési tervbe. Ezek a következők:

Energiaügyi partnerség

Ez a partnerség egy olyan platformot hoz létre, amelynek céljai a következők:

  • a jelenlegi párbeszéd megerősítése többek között az energiaforrásokhoz való hozzáférés és az energiabiztonság témájában;
  • az energiaügyi infrastruktúrába eszközölt beruházások növelése;
  • az olajból és gázból származó bevételek fejlesztésorientált felhasználásának kibővítése;
  • az éghajlatváltozás beépítése a fejlesztési együttműködésbe.

A partnerségnek emellett a már meglévő eszközökre is építenie kell. Ezek a következők:

Partnerség az éghajlatváltozás területén

A partnerség az alábbiak terén is megerősíti majd az EU és az AU közötti együttműködést:

  • a katasztrófák kockázatának csökkentése;
  • az erdőirtás megfékezése;
  • a fejlődő országok globális szénpiacon való részvételének támogatása;
  • a környezetbarát technológiák támogatása és elindítása;
  • az éghajlatváltozás környezeti hatásainak hatékonyabb nyomon követése.

2007 januárjában az AU vezetői felismervén, hogy Afrikát milyen nagy mértékben fenyegetik az éghajlatváltozás következményei, az addisz-abebai nyilatkozatban elkötelezték magukat amellett, hogy beépítik az éghajlatváltozást nemzeti és szubregionális fejlesztési politikáikba, programjaikba és tevékenységeikbe. Ez jó alapot teremt az EU és az AU e területen folytatandó partnerségéhez.

Partnerség a migráció, a mobilitás és a foglalkoztatás területén

Ami a migráció kérdéskörét illeti, az EU és Afrika közötti együttműködés részeként létre fogják hozni az afrikai alapú migrációs megfigyelőállomások hálózatát, amely gyűjti, elemzi és terjeszti az Afrikán belüli, illetve az Afrika és az EU közötti migrációs áramlásokra vonatkozó információkat. Különös figyelemmel kísérik majd a szakképzett munkaerő migrációjának kérdéskörét.

A mobilitás kapcsán a partnerség törekszik arra, hogy erősítse a migrációval kapcsolatos afrikai információs és igazgatási kapacitásokat. Ösztönözni fogja emellett a szakképzett afrikai munkaerő mozgását uniós és afrikai intézmények – például egyetemek és kórházak – közötti partnerségek létrehozásával.

Végül ahhoz, hogy az afrikaiak számára valódi alternatívát biztosítson az Európába való vándorlás helyett, a partnerség a több és jobb afrikai munkahely megteremtésére fogja helyezni a hangsúlyt, különös tekintettel a hivatalos gazdaságban való munkahelyekre.

Partnerség a demokratikus kormányzás területén

Az AU és az EU feladata előmozdítani a közös érdekű kormányzási kérdésekről folytatott párbeszédet: ilyenek például az emberi jogok és a természetes erőforrások kezelése. Mindezt egy kormányzási fórum létrehozásával lehetne megvalósítani, a nem állami szereplők, a nemzeti parlamentek, a helyi hatóságok és a regionális szervezetek bevonásával. Az EU emellett új stratégiákat térképez majd fel, hogy növelni tudja a közösségi és tagállami finanszírozásokat a pánafrikai kormányzási struktúra támogatása érdekében.

Politikai és intézményi struktúra

A Bizottság hangsúlyozza, hogy szükséges az EU és az AU valamennyi intézménye közötti párbeszéd megerősítésére, különösen az Európai Parlament és a Pán-Afrikai Parlament, illetve az Európai Bizottság és az AU Bizottsága között. Az EU és az AU ezen kívül közös miniszteri találkozókat is tarthat. Ezek az erőfeszítések a miniszteri trojkák között már működő, kétévente megrendezett megbeszélések mellett az állam- és kormányfők csúcstalálkozóira épülnek majd, amelyeket ugyancsak két- vagy háromévente lehetne tartani, felváltva Európában és Afrikában. Ennek alapján az európai és afrikai partnerek közösen munkálkodnak a közös stratégia és cselekvési terv felvázolásán. A fent említett kezdeményezéseken túlmenően a békére és biztonságra, a demokratikus kormányzásra és az emberi jogokra, a tudományra, az információs társadalomra és az űrkutatásra koncentráló partnerségek létrehozása szerepel a jövő célkitűzései között, kiemelt hangsúlyt helyezve a millenniumi fejlesztési célok (MDG-k) megvalósítására.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Lisszaboni nyilatkozat (EN) (FR) [a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Ez a nyilatkozat, amelyet a második, 2007. december 8-9-i EU-Afrika csúcstalálkozó zárásakor fogadott el 53 afrikai ország és 27 EU-tagállam állam-és kormányfője, lefekteti az Afrika és az Unió közötti egyenlő stratégiai partnerség alapjait. Ezt a partnerség filozófiáját és az elköteleződést is magában foglaló nyilatkozatot az első közös EU-Afrika stratégiával, valamint annak első, három évre vonatkozó cselekvési tervével (2008–2010) (EN) (FR) egy időben fogadták el.

A beazonosított stratégiai prioritások nyolc partnerségben testesülnek meg, amelyek fejlődését a következő, 2010-es csúcstalálkozón értékelik majd. Ezek a partnerségek a következő területeket fedik le: béke és biztonság, demokratikus kormányzás és emberi jogok, kereskedelem és területi integráció, a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása, az energia, valamint a tudomány, az információs társadalom és az űrkutatás témái.

Utolsó frissítés: 16.05.2008

Top