Biztosítás és viszontbiztosítás

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

2009/138/EK irányelv a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.)

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• A Szolvencia II. néven ismert irányelv előírja az Európai Unióban (EU) működő biztosítási és viszontbiztosítási társaságok számára, hogy megfelelő mértékű pénzügyi erőforrásokkal rendelkezzenek.
• Előírja az irányítással, a kockázatkezeléssel és az átláthatósággal kapcsolatos, valamint a felügyeleti szabályokat.

FŐBB PONTOK

Hatály

Az irányelv hatálya a nem-életbiztosítási, az életbiztosítási és a viszontbiztosítási vállalatokra terjed ki.

Engedélyezés

A biztosítók azután kezdhetik meg tevékenységeiket, hogy az adott uniós tagállamban illetékes felügyeleti hatóságtól arra engedélyt kaptak. Az engedély az EU egész területén érvényes.

Tőkekövetelmények

A biztosítóknak kockázati profiljuk figyelembevételével tőkét kell tartalékolniuk annak garantálására, hogy elegendő pénzügyi erőforrással rendelkeznek a pénzügyi nehézségek átvészeléséhez. Az alábbi tőkekövetelményeknek kell megfelelniük.

• Minimális tőkeszükséglet. A tőkeállomány minimális szintje, amely alatt a szerződők túl nagy kockázatnak lennének kitéve.
• Szavatolótőke-szükséglet. Az a tőkeállomány, amelyre a biztosítóknak szükségük van a jelentős veszteségek fedezéséhez. A tőkeszükséglet mértékét különböző kockázati tényezők figyelembevételével állapítják meg, úgymint:
  • piaci kockázat: veszteség vagy a pénzügyi helyzetben bekövetkező kedvezőtlen változás kockázata, amely a piac ingadozásaiból ered;
  • biztosítási vagy biztosítástechnikai kockázat: annak kockázata, hogy nem tettek félre elég pénzösszegeket a jövőbeli biztosítási kárigények vagy ellátások kifizetésére;
  • működési kockázat: veszteség kockázata, amely nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, illetve külső eseményekből ered.

Amennyiben egy biztosító nem gondoskodik a két tőkeszükséglet egyikének fedezéséről, a felügyeleti hatóságnak be kell avatkoznia.

A biztosítási tevékenységre vonatkozó feltételek

• Megfelelő irányítási rendszer. A biztosítóknak megfelelő, átlátható és egyértelmű hatáskörmegosztással rendelkező irányítási rendszert kell fenntartaniuk. Elegendő adminisztratív kapacitással kell rendelkezniük ahhoz, hogy foglalkozni tudjanak a kockázatkezeléshez, a jogszabályoknak való megfeleléshez és a belső ellenőrzéshez hasonló, szerteágazó témákkal.
• Saját kockázat- és szolvenciaértékelés. A biztosítóknak rendszeres időközönként saját kockázat- és szolvenciaértékelést kell végezniük. Ennek részeként kockázati profiljuk figyelembevételével felmérik általános szavatolótőke-megfelelési igényüket, valamint a pénzügyi erőforrásokra vonatkozó követelményeknek való megfelelésüket.

Felügyelet

• Felügyeleti hatóságok általi felülvizsgálat. A jogszabály rendelkezik az úgynevezett felügyeleti felülvizsgálatról, amelynek révén a felügyeleti hatóságok áttekinthetik és értékelhetik a biztosítók szabályoknak való megfelelőségét. E célból a biztosítóknak üzleti tevékenységükről és kockázataikról részletes információkat kell adniuk a felügyeleti hatóságoknak. Az eljárás célja, hogy segítséget nyújtson a felügyeleti hatóságoknak az esetlegesen nehézségeket tapasztaló vállalatok azonosításához. Ezen túlmenően a biztosítóknak bizonyos információkat a nyilvánosság elé kell tárniuk.
• Csoportfelügyeleti hatóság. A biztosítótársaságok minden egyes csoportja egy adott csoportfelügyeleti hatóság alá tartozik, amely saját feladatköreit gyakorolja a nemzeti felügyeleti hatóságokkal szoros együttműködésben.

A 2009/138/EK irányelv módosításai

A 2009/138/EK irányelv több alkalommal módosításra került.

• Az intézmények közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló (EU) 2016/2341 módosító irányelv (lásd az összefoglalót) 2022. december 31-ig meghosszabbítja azon átmeneti időszakot, amely lehetővé teszi a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó biztosítók számára, hogy foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatási üzletágukat működtessék.
• Az értékpapírosításról szóló (EU) 2017/2402 rendelet (lásd az összefoglalót) a 2009/138/EK irányelvet módosítja annak érdekében, hogy biztosítsa az egységességet e rendelet és az értékpapírosítással összefüggő szabályok között, amelyek fő célja a belső piac kialakítása és működtetése, mindenekelőtt az intézményi befektetők számára egyenlő belső piaci versenyfeltételek biztosítása révén.
• Az (EU) 2018/843 módosító irányelv előírja a biztosítók számára, hogy az (EU) 2015/849 irányelvnek megfelelően (lásd az összefoglalót) jelentsék a hatóságoknak a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúját a pénzügyi rendszer ilyen célokra történő felhasználásának megakadályozása érdekében.
• Az (EU) 2019/2177 módosító irányelv az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak nagyobb szerepet szán a felügyeleti konvergenciához való hozzájárulásban a belső modellek területén. Szigorúbb értesítési követelményeket kell meghatározni a jelentős, határokon átnyúló biztosítási tevékenységek és a válsághelyzetek esetére, valamint meg kell határozni az együttműködési fórumok* olyan helyzetekben történő létrehozásának feltételeit, amikor a határokon átnyúló, előrelátható biztosítási tevékenység jelentős.
• Az (EU) 2022/2556 módosító irányelv összehangolja az irányelv és számos egyéb, kapcsolódó irányelv rendelkezéseit a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló rendelet, az (EU) 2022/2254 (DORA-) rendeletben (lásd az összefoglalót) meghatározott, pénzügyi szervezeteknél fennálló IKT-kockázattal kapcsolatos követelményekkel.

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

• A Szolvencia II. irányelv felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. E jogi aktusok többek között a biztosítástechnikai standardokat, valamint a biztosítástechnikai tartalékok és az alapvető szavatolótőke kiszámításához szükséges információkat érintik.
• Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet (az úgynevezett Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló rendelet, amelyet többször módosítottak) részletes követelményeket ír elő a Szolvencia II. keretrendszer alkalmazásával kapcsolatban, és a biztosítók és viszontbiztosítók egységes prudenciális szabálykönyveként szolgál. A Szolvencia II. felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya a következőkre terjed ki:
  • eszközök és kötelezettségek értékelése, ideértve a hosszú távú garanciákra vonatkozó intézkedéseket;
  • a tőkeszükséglet szintjének meghatározása olyan eszközosztályokra nézve, amelyekbe a biztosító esetlegesen befektet;
  • a biztosító szavatolótőke-elemeinek alkalmassága a tőkeszükséglet fedezésére;
  • a biztosítók irányításának és vezetésének módja;
  • a nem uniós országok szolvenciarendszerei és az uniós szabályok közötti ekvivalencia értékelése;
  • a belső modelleknek a szavatolótőke-szükséglet kiszámítására való felhasználását érintő szabályok;
  • a biztosítói csoportokra vonatkozó egyedi szabályok; és
  • egyszerűsített módszerek és mentességek, amelyeknek célja, hogy a kisebb és kevésbé összetett biztosítók könnyebben alkalmazhassák a Szolvencia II. keretrendszert.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?

A 2009/138/EK irányelvet 2015. március 31-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. E szabályok 2016. január 1. óta hatályosak.

HÁTTÉR

További információk:

• Biztosítók és viszontbiztosítók – a prudenciális szabályok felülvizsgálata (Szolvencia II. irányelv) (Európai Bizottság)
• Szolvencia II. (EIOPA).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (átdolgozás) (HL L 335., 2009.12.17., 1–155. o.)

A 2009/138/EK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1–79. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2556 irányelve (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 153–163. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73–117. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II.) kiegészítéséről (HL L 12., 2015.1.17., 1–797. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 20.06.2023