A fogyasztók tájékoztatása során követendő nyelvhasználat

A nyelvhasználatot a közösségi jogban különféle rendelkezések szabályozzák, köztük igen szigorúak is, például az esetlegesen veszélyes termékek esetében. A nyelvhasználatra vonatkozó szabályozás célja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és a többnyelvű tájékoztatás ösztönzése, miközben biztosítja a tagállamok szabadságát a nyelvi kérdésekben.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission to the Council and the European Parliament of 10 November 1993 concerning language use in the information of consumers in the community [COM(93) 456 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (1993. november 10.) a közösségi fogyasztók tájékoztatása során követendő nyelvhasználatról [COM(93) 456 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

ÖSSZEFOGLALÓ

E közleményben a Bizottság rámutat arra hogy a fogyasztóknak joguk van a forgalmazott termékek és szolgáltatások minőségével és jellemzőivel kapcsolatos tájékoztatáshoz.

A közlemény áttekinti a fogyasztók tájékoztatása során követendő nyelvhasználatra vonatkozó nemzeti és közösségi jogszabályokat a következő területeken:

• címkézés;
• használati utasítás;
• összeszerelési utasítások;
• a használat során szükséges óvintézkedések;
• a termék vagy szolgáltatás végfelhasználójának szánt bármilyen figyelmeztetés.

A közlemény továbbá egy sor javaslatot tesz a fogyasztók tájékoztatásának javítására vonatkozóan.

A közösségi rendelkezések igen változatosak a kérdéses terület és a célkitűzések függvényében. Bizonyos esetekben a nyelvhasználat pontosan meghatározott. Ez a helyzet a borok, valamint a gyógyszerek forgalomba hozatala és a dohánytermék címkézése terén. Más esetekben a tagállamoknak kell kidolgozniuk a szabályokat. Ez a helyzet az élelmiszerek címkézése és az élelmiszerek tápértékjelölése esetében, amely információkat a fogyasztók számára „könnyen érthető” formában kell feltüntetni. Bizonyos esetekben – például a megtévesztő reklámokkal vagy a fogyasztói hitelekkel kapcsolatban – nem esik szó a nyelvhasználatról, illetve a nyelvhasználatra vonatkozó követelmények előírása a tagállamokra hárul (a játékok biztonsága, kozmetikai termékek).

Bár bizonyos ipari termékek technikai harmonizációja tekintetében történtek az összehangolást célzó lépések, általánosságban a nyelvhasználat szabályozásának kérdése nem tükröz módszeres közösségi megközelítést. Ez bizonyos esetekben értelmezési problémákat vet fel, például a fogyasztó számára „könnyen érthető” nyelvhasználat fogalmával kapcsolatban.

Az összehangoltság hiánya részben a termékek és szolgáltatások széles körével magyarázható (élelmiszerek, kozmetikai termékek, szervezett utazások, játékok biztonsága, pénzügyi szolgáltatások stb.), mindamellett az EGK-Szerződésből eredő korlátok következménye is, mivel a nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések az áruk és szolgáltatások szabad mozgását akadályozó tényezőknek minősülhetnek. Ezért megfelelő egyensúlyt kell találni a szabad mozgás és a fogyasztók egészsége és biztonsága között. Kívánatos továbbá a nyelvhasználatra vonatkozó közösségi rendelkezések egyszerűsítése.

Az egyes tagállamok eltérő megközelítést alkalmaznak, mivel különböző nyelvi problémákkal szembesülnek. Mindemellett a tagállamok több mint fele fontosnak tartotta, hogy a fogyasztók saját nyelvükön megfogalmazott tájékoztatást kapjanak.

Másfelől azokban az esetekben, ahol a közösségi szabályozás a tagállamok kezébe adja a nyelvhasználatra vonatkozó követelmények meghatározását, ezt a lehetőséget kevéssé használják ki.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a nehezen olvasható vagy érthető tájékoztatás komoly következményekkel járhat a fogyasztók egészségére és biztonságára nézve. Ez jól szemléltethető az élelmiszerek példájával: allergia, cukorbetegség vagy egyedi diéta esetében a címkén olvasható információk félreértéséből komoly egészségügyi problémák fakadhatnak. Hasonlóképpen a használati utasítások hiányos fordítása miatt veszélyessé válhat az elektromos berendezések használata.

Másrészről a közlemény rámutat, hogy az összes fogyasztó érintett, köztük a gyermekek is, akik nem feltétlenül értenek idegen nyelveken.

A közleményben szereplő értékelés alapján a Bizottság kiegyensúlyozott megközelítést javasol, amelynek figyelembe kell vennie:

• a tagállamok hatáskörét az e kérdést érintő nemzeti jogszabályok kidolgozásában;
• a Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát;
• a fogyasztók jogát a lehető legteljesebb tájékoztatáshoz a számukra kínált termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Ezen új megközelítés keretei között a Bizottság az alábbi öt téma mérlegelését javasolja:

• a többnyelvű tájékoztatás ösztönzése;
• a tagállamok azon szabadságának megőrzése, hogy megköveteljék a fogyasztás szerinti ország nyelvének használatát;
• a fogyasztással kapcsolatos nyelvhasználatra vonatkozó közösségi jogszabályok összhangjának javítása;
• Bizottság, a tagállamok és a szereplők számára a vonatkozó nyelvhasználati szabályokról nyújtott tájékoztatás javítása;
• a gazdasági szereplők (gyártók, forgalmazók) felelősségének meghatározása.

Ítélkezési gyakorlat

A közösségi jogalkotó ösztönzi a többnyelvű tájékoztatás alkalmazását, összhangban az ítélkezési gyakorlattal (lásd a „Peeters” ügyben az élelmiszerek forgalomba hozatalára vonatkozóan hozott döntést és a C-33/97/2 számú ügyben a termékek címkézésének vonatkozásában hozott ítéletet).

Azon az állásponton van továbbá, hogy a tagállamoknak meg kell engedniük az idegen nyelvű kifejezések használatát a termékek címkézése során, amennyiben ez jobb tájékoztatást biztosít a fogyasztó számára, vagy ha a kérdéses kifejezés csak a forrásnyelvben létezik (a Bizottság nevében Frits Bolkestein biztos által 2003. január 20-án Bruno Gollnish európai parlamenti képviselő P-3785/02 számú írásbeli kérdésére adott válasz).

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új keretstratégia a többnyelvűség ösztönzésére [COM(2005) 596 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]

Ez a közlemény a többnyelvűség kérdésével foglalkozó első bizottsági dokumentum. E politika célja, hogy a polgárok számára saját nyelvükön hozzáférhetővé tegye az Európai Unió (EU) jogszabályait, eljárásait és a kapcsolódó információkat.

A közlemény továbbá olyan intézkedéseket javasol, amelyek ösztönzik a nyelvtanulást és támogatják a nyelvi sokféleséget. A jobb nyelvismerettel rendelkező munkaerő hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, mivel a munkavállalók könnyebben tudnak más tagállamban munkát vállalni vagy oktatásban részt venni.

Communication from the Commission to the European Parliament and the Council - Annual Policy Strategy for 2005 [COM(2004) 133 final – Not published in the Official Journal](A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – „Annual Policy Strategy for 2005” (A 2005. évi éves politikai stratégia) [COM(2004) 133 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé])

A tíz új tagállam 2004. májusi csatlakozása a nyelvi kérdések tekintetében komoly erőfeszítést igényel az Európai Unió részéről, hogy biztosítani lehessen az új tagállamok állampolgárainak megfelelő tájékoztatását. Ez komoly költségvetési következményekkel is jár majd az Unió számára. A közbeszerzési szerződések elkészítésére és a Hivatalos Lapban való közlésére elkülönített előirányzatok 2005-ben 3 millió euróval, összesen 32,5 millió euróra nőttek.

A Tanács állásfoglalása (1998. december 17.) a műszaki fogyasztási cikkek üzemeltetési utasításairól [Hivatalos Lap C 411., 1998.12.31.]

A Tanács felszólította a tagállamokat és a gazdasági szereplőket, hogy tegyenek erőfeszítéseket a fogyasztók számára nyelvi szempontból érthető tájékoztatás biztosítása érdekében. A műszaki fogyasztási cikkek használati utasítását például az ország hivatalos nyelvén, vagy más, a termék értékesítési területén könnyen érthető nyelven kell elkészíteni. Ez a harmadik országokból vagy régiókból származó cikkekre is vonatkozik. A Tanács és a Bizottság a Bíróság ítélkezési gyakorlatát – például a címkézés vonatkozásában a C-33/97/2 számú ügyben hozott ítéletet – követi.

1993 novemberében a Bizottság kiadott egy értelmező közleményt a „Peeters” ügyben az élelmiszerek forgalomba hozatalához kapcsolódó nyelvhasználatról hozott ítélet fényében [COM(93) 532 végleges].

Utolsó frissítés: 12.02.2007