Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Co-ordinating Member States' direct tax systems
A tagállamok közvetlenadó-rendszereinek összehangolása
A tagállamok közvetlenadó-rendszereinek összehangolása
Z összefoglalót archiváltuk és tartalmát a továbbiakban már nem frissítjük, mert az alapjául szolgáló dokumentum már hatályát vesztette vagy nem tükrözi az aktuális helyzetet.
A tagállamok közvetlenadó-rendszereinek összehangolása
Az ezen közleményben bejelentett kezdeményezések célja, hogy nagyobb fokú összehangoltságot hozzanak létre a tagállamok közvetlenadó-rendszerei között annak érdekében, hogy felszámolják a fiskális akadályokat, valamint megszüntessék a megkülönböztetést és a kettős adóztatást az Európai Unió (EU) szintjén. Abból a célból kerül sor a tagállamok nem harmonizált közvetlenadó-rendszereinek összehangolására, hogy összeegyeztethetővé váljanak a közösségi joggal és az Európai Bíróság esetjogával. A kezdeményezések közül kettő vonatkozik a tőkekivonási adóra, valamint a vállalkozások és csoportok határokon átnyúló veszteségeinek kompenzálására.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2006. december 19.) – A tagállamok közvetlenadó-rendszereinek a belső piacon való összehangolása [COM (2006) 823 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
Az Európai Bizottság egy sor kezdeményezést jelentett be azzal a szándékkal, hogy jobban összehangolja a nemzeti közvetlenadó-rendszereket az Unióban. A cél annak biztosítása, hogy a nemzeti adórendszerek megfeleljenek a közösségi jognak, és koherens kölcsönhatás legyen közöttük. A kezdeményezések a természetes személyek és a vállalkozások javát kívánják szolgálni a megkülönböztetés és a kettős adóztatás megszüntetésével, miközben hozzájárulnak az adócsalás elleni küzdelemhez és az adóalap fenntartásához is.
A koherens és összehangolt adóügyi megközelítés fő céljai:
Ezen közlemény mellett a Bizottság két további közleményt is elfogadott, melyek közül az első a határokon átnyúló veszteségek kompenzálásáról, míg a második a tőkekivonási adóról szól. Ez az első két konkrét példa olyan területekre, ahol az összehangolt megközelítés hasznosnak bizonyulhat.
Háttér
A közösségi jog alapján a tagállamok többnyire szabadon alakítják közvetlenadó-rendszerüket hazai politikai célkitűzéseik és követelményeik teljesítése céljából. A csupán vagy elsődlegesen a hazai helyzetet szem előtt tartva kidolgozott adójogszabályok határokon átnyúló kontextusban következetlen adóeljárásokhoz vezethetnek. Előfordulhat, hogy egy határokon átnyúló helyzetben lévő természetes személy vagy társasági adófizető megkülönböztetés vagy kettős adóztatás alá esik, illetve a többféle szabálynak való megfelelés kényszere miatt többletköltségek hárulnak rá.
Az a tény, hogy meredeken megemelkedett az adófizetők által a nemzeti bíróságokon és az Európai Bíróságon indított perek száma az elmúlt néhány év során, rámutat a tagállamok közötti jobb együttműködés és összhang teremtésének szükségességére.
Célok
A Bizottság ezen kezdeményezésének célja, hogy megoldásokat találjon a többféle adórendszer közötti kölcsönhatások kapcsán felmerülő közös problémákra a belső piac kontextusában. A javaslat benyújtásával a Bizottság tanúbizonyságot tesz azon szándékáról, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak az e közleményben említett összehangolt megoldások alapelveinek kidolgozásában és az igazgatási együttműködés gyakorlati megoldásainak javításában.
A Bizottság kezdeményezésének nem célja, hogy a meglévő nemzeti adórendszereket egységes közösségi rendszerre cserélje le. Elsősorban az a szándéka, hogy javítsa az együttműködést a tagállamok között és az összehangoltságot azok jogalkotási rendszerei között annak biztosítása érdekében, hogy zökkenőmentesen működhessen a belső piac keretein belül a huszonhét különböző nemzeti rendszer.
A két másik közlemény tárgyát képező konkrét területeken kívül ez a közlemény a közvetlen adózás egyéb olyan területeire is rávilágít (forrásadók, adóelkerülési intézkedések, örökségi adók stb.), ahol a Bizottság úgy véli, hogy összehangolt megközelítésre van szükség.
A társasági adóalap összehangolása és harmonizációja
Ez az adórendszerek összehangolására irányuló kezdeményezés kiegészíti a Bizottság folyamatban levő jogszabály-alkotási kezdeményezéseit a közvetlen adózás területén. A Bizottság megítélése szerint az egyetlen szisztematikus módja az olyan mögöttes adózási akadályok megszüntetésének, amelyekkel az egynél több tagállamban tevékenykedő társaságok szembesülnek, az, ha lehetővé teszik a nemzetközi csoportok számára az EU-ban végzett minden tevékenységük tekintetében egy közös konszolidált társaságiadó-alap alapján történő adóztatást. A Bizottság bejelentette arra vonatkozó szándékát, hogy 2008-ban átfogó jogalkotási javaslatot nyújt be egy ilyen közös konszolidált társaságiadó-alapra (KKTA) vonatkozóan. A KKTA azonban csak olyan társaságokra lesz alkalmazható, amelyek jogosultak rá, és ezt az adózási módot választják. Továbbra is fennáll annak az általános szükséglete, hogy biztosítsák a nemzeti adórendszerek nagyobb fokú összehangoltságát a természetes személyek és a társaságok javára, és hogy megelőzzék a tagállamok adóalapjának csökkenését.
A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ LEHETSÉGES TERÜLETEI
Ezzel a közleménnyel együtt a Bizottság két másik közleményt is közzétett kifejezetten a tőkekivonási adóra, valamint a vállalkozások és csoportok határokon átnyúló veszteségeinek kompenzálására vonatkozóan.
Tőkekivonási adó
A tőkekivonási adó területe különösen az eszközöknek egy másik tagállam joghatósága alá való áthelyezésére kivetett adókat érinti. A tőkekivonási adókról szóló közleményében – amely mind a természetes személyek, mind a társaságok adózását érinti – a Bizottság javaslatokat tett arra, hogy a tagállamok miként tudnák összehangolni fellépéseiket annak érdekében, hogy megszüntessék a megkülönböztetést és a kettős adóztatást.
A határokon átnyúló veszteségek kompenzálása
Amennyiben a vállalkozások és csoportok határokon átnyúló veszteségei nem kerülnek kompenzálásra, felmerül annak veszélye, hogy nyereségeik és veszteségeik több joghatóságban is megjelennek. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor a vállalkozások és csoportok által elszenvedett veszteségek kompenzálása az azon tagállamban szerzett nyereségre korlátozódik, ahol a befektetésre sor került. Következésképpen fennáll annak a veszélye, hogy a csoportok és társaságok nagyobb adóalap után fizetnek adót, mint amekkora a teljes európai uniós szintű nyereségük. Ez a helyzet a versenyképesség csökkenéséhez is vezet, és ezért javasolja a Bizottság, hogy a tagállamok összehangolt megközelítést alkalmazzanak ezen a területen.
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
TŐKEKIVONÁSI ADÓ ÉS A HATÁROKON ÁTNYÚLÓ VESZTESÉGEK KOMPENZÁLÁSA
A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2006. december 19.) – A tőkekivonási adóról és a tagállamok adópolitikájának szükséges koordinációjáról [COM(2006) 825 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2006. december 19.) – Veszteségekkel kapcsolatos adóeljárás határokon átnyúló tényállások esetén [COM(2006) 824 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
Utolsó frissítés: 04.06.2007