Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR)

A Bizottság egy közös technikai keret három szakaszban történő kialakítását és ezáltal egy közös „európai határőrizeti rendszer” (EUROSUR) bevezetését javasolja. E rendszer a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit kívánja támogatni, hogy korlátozzák a harmadik országokból az EU területére illegálisan belépő személyek számát, és ennek érdekében növeljék a külső határaikkal kapcsolatos helyzeti tudatosságukat, illetve javítsák hírszerzési és határellenőrző szerveik reagálási képességét.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2008. február 13-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) kialakításának vizsgálatáról” [COM(2008) 68 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A közlemény azokat a paramétereket vizsgálja, amelyek mentén kialakítható egy, kezdetben az EU déli és keleti külső határaira koncentráló európai határőrizeti rendszer (EUROSUR), és ennek érdekében ütemtervet javasol a tagállamoknak egy ilyen „rendszerek rendszerének” néhány éven belüli fokozatos bevezetésére. A határőrizet megerősítésére irányuló közlemény céljai az alábbiak:

• azon illegális bevándorlók számának csökkentése, akiknek sikerül észrevétlenül belépniük az EU területére;
• az illegális bevándorlók halálesetei számának csökkentés, több emberéletnek a tengereken való megmentésével;
• az EU általános belső biztonságának megerősítése a határokon átnyúló bűnözés visszaszorításában való részvétellel.

Az európai határőrizeti rendszernek (EUROSUR) segítenie kell a tagállamokat abban, hogy tökéletes helyzeti tudatosságra tegyenek szert külső határaikkal kapcsolatban. A „helyzeti tudatosság” azt fejezi ki, hogy a hatóságok milyen mértékben képesek észlelni a határokon átnyúló mozgásokat, és megfelelő indokkal alátámasztani ellenőrzési intézkedéseiket. Ennek segítségével javítható a bűnüldözési hatóságok reagálási képessége is. A „reagálási képesség” azt fejezi ki, hogy mennyi időre van szükség egy határon átnyúló mozgás ellenőrzés alá vonásához, illetve mennyi időt és milyen eszközöket igényel a szokatlan helyzetekre való megfelelő reagálás.

Az EUROSUR közös technikai keretet biztosít, amelynek révén ésszerűsíthető a tagállamok hatóságai közötti mindennapi együttműködés és kapcsolattartás, és könnyebbé válik a csúcstechnológiák határőrizeti célú alkalmazása. Az egyik fontos operatív célnak az információk (a személyes adatok kivételével) nemzeti és uniós rendszerek közötti megosztásának kellene lennie .

Az EUROSUR bevezetése három, egymással párhuzamos szakaszban történhet:

1. SZAKASZ: e szakasz célja a tagállami szinten már létező határőrizeti rendszerek és mechanizmusok összekapcsolása és ésszerűsítése.

Ennek érdekében célszerű igénybe venni a Külső Határok Alapból származó pénzügyi forrásokat a nemzeti határőrizeti rendszerek korszerűsítésére és kiterjesztésére, illetve az EU déli és keleti külső határain fekvő tagállamokban nemzeti határőrizeti koordinációs központok létrehozására.

A tagállami központok, valamint a FRONTEX ügynökség közötti adatáramlás és összehangolt munka biztosítása érdekében biztonságos, számítógépesített kommunikációs hálózatot kell kiépíteni.

Emellett szükséges megvizsgálni, milyen pénzügyi és logisztikai támogatást lehetne nyújtani egyes szomszédos harmadik országoknak a határőrizet területén a velük való operatív együttműködés fejlesztése érdekében.

2. SZAKASZ: e szakasz célja a megfigyelési eszközök uniós szintű alkalmazásának hatékonyabbá tétele.

Az európai kutatási és fejlesztési programok segítséget nyújtanak a megfigyelési eszközök és érzékelők (műholdak, pilóta nélküli légi járművek) technikai tökéletesítésében.

Ezenkívül a megfigyelési eszközök közös használata révén a tagállami hatóságok rendszeresebb és megbízhatóbb információkhoz juthatnának külső határaik és az azokhoz közeli külső területek felügyeletéhez kapcsolódóan.

Végül pedig a határokhoz közeli területekről ún. közös hírszerzési képet lehetne kapni a hírszerzési információk és a megfigyelési eszközök által küldött információk összekapcsolásával.

3. SZAKASZ: e szakasz célja az EU tengerészethez kapcsolódó közös információmegosztási környezet létrehozása.

Ez a szakasz szélesebb körű hálózatba integrálná az összes olyan jelentési és ellenőrzési rendszert, amelyek a tagállamok joghatósága alá tartozó tengeri területeken, illetve a szomszédos nyílt tengeri területeken működnek, hogy ezáltal a határok ellenőrzéséért felelős hatóságok hasznot meríthessenek a különböző rendszerek együttes használatából.

Tekintettel a jelenlegi migrációs nyomásra, ez az integrált hálózat kezdetben a Földközi-tengerre, az Atlanti-óceán déli részére (Kanári-szigetek) és a Fekete-tengerre korlátozódna, középpontjában a belső biztonsággal: ennek érdekében összeköttetést teremtene a határok ellenőrzéséért felelős és egyéb, a tengeri biztonság területén működő hatóságok között.

A későbbiekben a jelentési és ellenőrzési rendszereknek ez az integrált hálózata kiterjeszthető lenne a teljes EU valamennyi tengerészeti területére oly módon, hogy a határokkal kapcsolatos kérdéseken túl minden egyéb tengeri vonatkozású tevékenységet magában foglaljon, mint például a tengeri biztonságot, a tengeri környezet védelmét, a halászat ellenőrzését és a bűnüldözést.

Az 1. és 2. szakaszok a külső tengeri és szárazföldi határokat érintenék, míg a 3. szakasz kizárólag tengerészeti területekre összpontosítana. E közleménynek a tengeri külső határok őrizetével kapcsolatos vonatkozásai az Európai Unió integrált tengerpolitikája által meghatározott általános keret részét képezik.

Amennyiben létrejön, az EUROSUR meghatározó szerepet fog játszani a közös európai integrált határőrizeti rendszer fokozatos kialakításában. Az e közleményben leírt különböző intézkedések végrehajtásakor a Külső Határok Alapnak kell a fő szolidaritási mechanizmus eszközéül szolgálnia az EU tagállamai között a pénzügyi terhek megosztásában.

Utolsó frissítés: 14.03.2008