Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját létrehozó 2012/2002/EK rendelet

MI A RENDELET CÉLJA?

• Létrehozza az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA), amely pénzügyi támogatást nyújt a nagy természeti katasztrófák sújtotta uniós országoknak.
• A 2014-ben elfogadott új szabályok alapján (661/2014/EU rendelet) a munkafolyamatokat egyszerűsítették, a jogosultsági feltételeket pedig egyértelműbbé tették, valamint az Alapot kiterjesztették az aszályra is.
• A COVID-19-járvány 2020-as kitörése után az (EU) 2020/461 rendelet tovább módosította a szabályokat, amely lehetővé teszi az EUSZA számára, hogy pénzügyi támogatást nyújtson nem csak a természeti katasztrófákkal küzdő, hanem a jelentős közegészségügyi szükséghelyzet által érintett országoknak is.

FŐBB PONTOK

A támogatás feltételei

• Általános szabályként az EUSZA abban az esetben tud pénzügyi segélyt nyújtani, ha a katasztrófa okozta közvetlen kár meghaladja a 3 milliárd EUR-t (2011. évi árakon számolva), vagy az uniós ország bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,6%-át (amelyik érték alacsonyabb).
• Az (EU) 2020/461 rendelet kiterjeszti a 2012/2002/EK rendelet hatályát olyan jelentős közegészségügyi szükséghelyzetre, amely bármely olyan életet fenyegető vagy más súlyos, biológiai eredetű egészségügyi veszély, amely a valamely támogatható államban súlyosan érinti az emberi egészséget, és amely határozott intézkedést követel meg a továbbterjedés megfékezése érdekében. Egy szükséghelyzet akkor minősül ilyennek, ha a szükséghelyzet kezelése céljából hozott intézkedések következtében 2011-es árakon több mint 1,5 milliárd EUR-ra, vagy a támogatható állam GNI-jének több mint 0,3 %-ára becsült államháztartási terhet ró a támogatható országra.
• Bár az EUSZA támogatása főként a jelentős katasztrófákat célozza, a korlátozottabb regionális katasztrófák esetében is alkalmazható, amikor is a jogosultsági határ a régió bruttó hazai termékének (GDP) 1,5%-a, illetve 1%-a a legkülső régiók tekintetében.

Katasztrófamegelőzési és kockázatkezelési stratégiák

Az új szabályok arra ösztönzik az uniós országokat, hogy katasztrófamegelőzési és kockázatkezelési stratégiákat léptessenek életbe a kérelem előtti és utáni jelentéstétel előírása révén. Ha az érintett országok ismételten elmulasztják végrehajtani a katasztrófakockázatok megelőzésére vonatkozó uniós jogszabályokat, a támogatás csökkentését vagy elutasítását kockáztatják.

A jogosult országok

Az EUSZA hatálya alá tartoznak az uniós országok és az EU tagjelölt országai, amelynek csatlakozási tárgyalásai még folyamatban vannak.

Mire alkalmazható az EUSZA?

• Az EUSZA fedezi az országok közkiadásainak egy részét a létfontosságú szükségintézkedések finanszírozása céljából. Ide tartoznak többek között a következők:
  • létfontosságú infrastruktúrák helyreállítása, mint például energia, ivóvíz, egészségügy és oktatás;
  • átmeneti szállás biztosítása és a vészhelyzeti szolgálatok költségeinek fedezése az azonnali szükségletek kielégítése érdekében;
  • a megelőző infrastruktúra - mint például a gátak - biztosítása;
  • kulturális örökség megóvására irányuló intézkedések;
  • tisztítási intézkedések; és
  • gyors – többek között orvosi – segítségnyújtás a jelentős közegészségügyi szükséghelyzet által érintett lakosságnak és a lakosságnak az érintettség kockázatával szembeni védelmét célzó intézkedések, beleértve a betegségek terjedésének megelőzését, figyelemmel kísérését vagy ellenőrzését, a súlyos közegészségügyi kockázatok elleni küzdelmet vagy a közegészségre gyakorolt hatásuk enyhítését.
• Az EUSZA kifizetéseiből csak a nem biztosítható károk enyhítésére szolgáló intézkedések finanszírozhatók, és a kifizetést vissza kell téríteni, ha a kár helyreállításának költségét később harmadik fél megtéríti.

A támogatás iránti kérelem

• Az érintett országoknak a katasztrófát követő 12 héten belül kell benyújtaniuk kérelmüket az Európai Bizottságnak. A Bizottság által javasolt pénzügyi támogatást a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
• A COVID-19-járvány kitörésének kezelésére irányuló kérelmekkel kapcsolatos konkrét részletek egy külön weboldalon találhatók.

Költségvetés

• Az EUSZA-t nem az EU rendes költségvetéséből finanszírozzák, hanem az uniós országoktól származó többletpénzből (lásd a 2013. decemberi intézményközi megállapodást és az összefoglalót). Az éves költségvetés nem haladhatja meg az 500 millió EUR-t (2011. évi árakon számolva), plusz az előző évből fennmaradó alapok.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

• A 2012/2002/EK rendelet 2002. november 15. óta hatályos.
• A 661/2014/EU módosító rendelet 2014. június 28. óta hatályos.
• Az (EU) 2020/461 módosító rendelet 2020. április 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• Az EU Szolidaritási Alapja (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3–8. o.)

A 2012/2002/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1–11. o.)

utolsó frissítés 25.05.2020