This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Western Balkans: enhancing the European perspective
Nyugat-Balkán: az európai perspektíva erősítése
Nyugat-Balkán: az európai perspektíva erősítése
This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.
Nyugat-Balkán: az európai perspektíva erősítése
A Bizottság a Nyugat-Balkán: az európai perspektíva erősítése című 2008. évi közleményében megerősíti az Európai Unió (EU) Nyugat-Balkán felé való elkötelezettségét. Megerősíti továbbá azon területeken lévő országok többségének támogatását, amelyek fokozatosan megszerzik a tagjelölt ország státuszt.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2008. március 5.) - Nyugat-Balkán: az európai perspektíva erősítése (COM(2008) 127 - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
ÖSSZEFOGLALÓ
A közlemény intézkedési keretet javasol az EU Nyugat-Balkán felé, nevezetesen Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Koszovó (az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244. sz. határozatában megállapított jogállása szerint) felé való elkötelezettségének megerősítésére.
A közlemény célkitűzése, hogy szorosabbra fűzze ezen országok kapcsolatát az EU-val, és kézzelfoghatóbb európai perspektívát biztosítson számukra.
A REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖSZTÖNZÉSE
A közlemény annak érdekében, hogy ezen országokat közelítse az EU-hoz, a következők ösztönzésére irányuló intézkedéseket javasol:
A NÉPEK KÖZÖTTI MEGBÉKÉLÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FELÉ
A közleményben javasolt stratégia célja továbbá az emberek közötti személyes kapcsolattartás előmozdítása a régió népei között, valamint a népek egymással való megbékítésének ösztönzése. További célkitűzés pedig az EU fokozottabb megismertetése az érintett országokkal, azáltal, hogy uniós ismeretek megszerzésére bátorítják őket.
A régió országai és az EU közötti együttműködés számos területet - többek között a tudomány, a kutatás, a kultúra, az oktatás, a fiatalok és a média területét - érint. Egyes intézkedések célja, hogy lehetővé tegyék a régió országai számára bizonyos közösségi programokban és szervek munkájában - többek között az Erasmus programhoz hasonló diákcsere-programokban - való részvételt.
Emellett a vízummentes rendszernek, amely részét képezi a tagsági státuszra való felkészülésnek és a schengeni térséghez való kapcsolódásnak, a mobilitás elősegítése a célja. A visszafogadási megállapodásokkal együtt a vízumok megszerzését könnyítő egyezmények jelentik a vízumok teljes körű liberalizációja felé tett első lépéseket.
GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉS UNIÓS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
A régiónak szembe kell néznie a gazdasági és társadalmi fejlődés területén felmerülő számos kihívással. Ezek a kihívások a versenyképességre, a munkanélküliség csökkentésére, a munkaerő-piaci folyamatokban való részvételre, az infrastruktúrára, valamint a humán fejlődésre és a társadalmi kohézióra vonatkoznak, és a fenntartható fejlődéshez is szorosan kapcsolódnak. Az együttműködés az alábbi három területre összpontosul: mikrovállalkozások és kis- és középvállalkozások (kkv-k), infrastruktúra és energiahatékonyság.
A régió emellett az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében az EU közvetlen pénzügyi támogatásának előnyeiben is részesül. Ez a program segíti a kedvezményezetteket az uniós tagság tekintetében az EU értékeinek való megfeleléshez, valamint az uniós jog fokozatos beillesztéséhez szükséges reformok elfogadásában és végrehajtásában. Az Európai Beruházási Bank (EBB) szintén biztosít kölcsönöket számos területen (közlekedés, energia, kkv-k, környezetvédelem, önkormányzati infrastruktúra, oktatás és egészség).
Az IPA egyúttal a határokon átnyúló együttműködés támogatását is biztosítja.
FELELŐSSÉGTELJES KORMÁNYZÁS ÉS POLGÁRI TÁRSADALOM
Az EU támogatja a polgári társadalom fejlődését helyi szinten azzal a céllal, hogy annak szerepe megerősödjön, és így lehetővé váljék teljes körű részvétele a reformfolyamatokban.
A felelősségteljes kormányzás elve alapvető fontosságú a nyugat-balkáni országok és az EU közelítéséhez.
Az igazságügy, a szabadság és biztonság területén tett előrelépések kulcsfontosságúak, és különösen az alábbi területeket érintik:
Háttér
Jugoszlávia felbomlását követően az EU bevezette a Délkelet-európai Stabilitási Egyezményt azzal a céllal, hogy ösztönözze a gazdasági és politikai reformokat, különösen a Nyugat-Balkánon. Az Európai Tanács 2000-ben Santa Maria de Feirában és 2003 júniusában Szalonikiben tartott ülésein a Nyugat-Balkán valamennyi országára az EU lehetséges jövőbeni tagjaként tekintettek. Az európai uniós integráció tekintetében az előrehaladás azóta országonként eltérő.
További információk: A csatlakozáshoz vezető lépések.
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Tanács 2006. július 17-i 1085/2006/EK rendelete egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31.).
27.11.2014