A kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátás

FŐBB PONTOK

Stratégiai nyersanyagok

• Az I. melléklet tartalmazza annak a 17 nyersanyagnak a listáját, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak a zöld és digitális technológiák, illetve a védelmi és az űr- és repüléstechnikai alkalmazások szempontjából.
• Az Európai Bizottság:
  • naprakésszé teheti a jegyzéket azzal a céllal, hogy az több nyersanyagot tartalmazzon, figyelemmel azok fontosságára a zöld és a digitális technológiák, illetve a védelmi és az űr- és repüléstechnikai alkalmazások tekintetében, valamint a várható globális keresletre és a termelési nehézségekre figyelemmel (a módszertant az I. melléklet 2. pontja határozza meg), illetve akkor, ha a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testület erre felkéri;
  • köteles 2027. május 24-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálni a jegyzéket.

Kritikus fontosságú nyersanyagok

• Az I. melléklet tartalmazza annak a 34 nyersanyagnak a jegyzékét, melyek kritikus fontosságúak, tekintettel az uniós gazdaságban betöltött fontos szerepükre és a hozzájuk kacsolódó viszonylag jelentős ellátási kockázatára.
• A Bizottság:
  • frissítheti a jegyzéket annak érdekében, hogy az tükrözze az egyéb anyagok ellátási kockázatát és gazdasági jelentőségét (a módszertant a II. melléklet 2. pontja határozza meg);
  • köteles 2027. május 24-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálni a jegyzéket.

Referenciaértékek

Az Európai Bizottság és az EU tagállamai:

• megerősítik a stratégiai fontosságú nyersanyagok nyersanyag-értékláncának különböző szakaszait annak érdekében, hogy 2030-ra az egyes stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz rendelt uniós kapacitások megközelítsék vagy elérjék a következő referenciaértékeket:
  • a kitermelési kapacitás alkalmas az Unió által éves szinten felhasznált stratégiai fontosságú nyersanyagok legalább 10 %-ának előállításához szükséges ércek, ásványok vagy koncentrátumok kitermelésére,
  • a feldolgozási kapacitás – valamennyi közbenső feldolgozási szakasz esetében – képes a stratégiai fontosságú nyersanyagok éves uniós felhasználásának legalább 40 %-át előállítani;
  • az újrafeldolgozási kapacitás – valamennyi közbenső újrafeldolgozási szakasz esetében – képes a stratégiai fontosságú nyersanyagok éves uniós felhasználásának legalább 25 %-át előállítani;
• a stratégiai fontosságú nyersanyagok behozatalát diverzifikálják annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen anyag se származzon egyetlen nem uniós országból 65 %-ot meghaladó mennyiségben.

Stratégiai projektek

A Bizottság pályázati felhívást követően abban az esetben tekint stratégiainak egy projektet, ha az:

• érdemben hozzájárul a stratégiai fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztonságához;
• műszakilag megvalósítható észszerű időn belül, megfelelő termelési volumennel;
• környezeti és társadalmi szempontból fenntartható;
• határokon átnyúló előnyöket biztosít az EU-n belül, vagy a gazdaságok és a feltörekvő piacok fejlesztése érdekében hozzájárul a helyi értékteremtéshez abban a nem uniós országban, amelyben működik.

A stratégiai minősítésű projektek a Bizottság és az érintett nemzeti kormányok támogatásában részesülnek.

A stratégiai projektek esetében az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a kitermeléssel járó stratégiai projektek esetében a 27 hónapot és a kizárólag feldolgozással vagy újrafeldolgozással járó projektek esetében a 15 hónapot. E határidőkbe nem számít bele a fejlesztő által összeállítandó környezeti hatásvizsgálati jelentés elkészítése, illetve kivételes esetekben (a stratégiai projekt jellege, összetettsége, helye vagy mérete miatt) meghosszabbíthatók.

A stratégiai projektek közérdekűnek tekintendők. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezménynek megfelelően a stratégiai projektben érintett közösségek érdemi részvételére és aktív részvételére további idő különíthető el.

A stratégiai projekteket a projektek finanszírozásának lezárásával kapcsolatban a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testület pénzügyi alcsoportja segíti tanácsokkal és támogatással.

A Bizottság létrehoz egy rendszert azzal a céllal, hogy elősegítse a stratégiai projektekhez kapcsolódó, a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó megállapodások megkötését.

A tagállamok kötelesek egyéb tevékenységeket is folytatni a kritikus fontosságú nyersanyagok értéklánca fejlesztésének támogatása érdekében, nevezetesen:

• egyablakos ügyintézési pontot kijelölni, amely a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projektek engedélyezési eljárását irányítja;
• gondoskodni arról, hogy a tervező hatóságok – adott esetben – rendelkezzenek az ilyen projektekről;
• 2025. május 24-ig kidolgozni egy, a kritikus fontosságú nyersanyagok és azok hordozó ásványai általános feltárására vonatkozó nemzeti programot, és azt legalább ötévente felülvizsgálni.

A kockázatok nyomon követése és kockázatcsökkentés

• A Bizottság a tagállamok hatóságaival együttműködésben nyomon követi a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos ellátási kockázatokat; ehhez olyan paramétereket ellenőriz, mint például a kereskedelmi forgalom vagy az áringadozások, továbbá stressztesztnek veti alá az érintett ellátási láncokat.
• A Bizottság továbbá együttműködik a tagállamokkal a stratégiai fontosságú nyersanyagokból képzett uniós stratégiai készletek összehangolása céljából, az esetleges ellátási zavarok mérséklése érdekében.
• A felkészültség biztosítása érdekében a stratégiai nyersanyagokat alkalmazó, számos termék – többek között az energiatárolásra szolgáló akkumulátorok, a robotikához kapcsolódó berendezések, a drónok és a műholdak – gyártásához kapcsolódó kiemelt vállalatok háromévente kockázatértékelést végezek stratégiai fontosságú nyersanyagaik ellátási láncának vonatkozásában. A Bizottság ezenkívül olyan rendszert is fog működtetni, amelynek célja a stratégiai nyersanyagok iránti kereslet és kínálat összehangolása.

Fenntarthatóság és körforgásos jelleg

• A tagállamok nemzeti programokat fogadnak el a kritikus fontosságú nyersanyagok körforgásos jellegéről, különösen azért, hogy ösztönözzék a technológiai fejlődést, az erőforrás-hatékonyságot és a körforgásos jelleget.
• Az üzemeltetők kötelesek hulladékgazdálkodási terveket benyújtani és értékelni a kritikus fontosságú nyersanyagoknak az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékból történő lehetséges kinyerését.
• A gyártóknak egyértelműen fel kell tüntetniük, hogy egyes termékeik (például gépjárművek, mosógépek és mikrohullámú sütők) tartalmaznak-e egy vagy több állandó mágnest, továbbá információkat kell adniuk kritikus fontosságú nyersanyagaik újrafeldolgozási potenciáljáról.
• A Bizottság elismerheti a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntarthatóságára vonatkozó tanúsítási rendszereket, valamint megállapíthat szabályokat a különböző kritikus fontosságú nyersanyagok környezeti lábnyomának kiszámítása és ellenőrzése kapcsán.

A rendelet létrehozza a kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testületet, mely különböző alcsoportokból áll, és feladata, hogy tanácsot adjon a Bizottságnak és felügyelje a jogszabály végrehajtását.