Az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Indiai-óceáni Tonhal Bizottságot létrehozó megállapodás

A 95/399/EK határozat a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról

MI A MEGÁLLAPODÁS ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

• A megállapodás létrehozza az Indiai-óceáni Tonhal Bizottságot (IOTC), amely az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) keretében az Indiai-óceán tonhalállományainak szabályozását és kezelését koordináló kormányközi szervezet.
• A 95/399/EK határozat az Európai Unió nevében jóváhagyja a megállapodást.

FŐBB PONTOK

Hatály

A megállapodás meghatározza az IOTC illetékességi területét az Indiai-óceánra nézve, továbbá tartalmazza a kezelésébe tartozó fajok és állományok listáját.

Tagság

• Az IOTC tagjai lehetnek:
  • a FAO azon tagjai és társult tagjai, amelyek az indiai-óceáni területen található part menti államok, vagy azon tagjai, amelyek részt vesznek a területen a tonhalállományok halászatában, vagy olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek ezen államok nevében a tonhalállományt érintő kérdéseket kezelik;
  • az ENSZ-nek vagy az ENSZ bármely szakosodott szervezetének vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek tagjai, amennyiben part menti államok, vagy részt vesznek az IOTC általi jóváhagyás hatálya alá tartozó tonhalállományok halászatában.

• A tagok e megállapodás elfogadását hivatalosan azzal erősítik meg, hogy a FAO főigazgatójánál letétbe helyeznek egy elfogadó okiratot.
• Az IOTC minden egyes tagját egy küldött képviseli, akit egy póttag, továbbá szakértők és tanácsadók kísérhetnek; minden tag egy szavazattal rendelkezik. Megfigyelők is meghívhatók.
• Az IOTC évente rendes ülést tart; a rendkívüli ülésszakokat a tagok legalább egyharmadának a kérésére hívhatja össze az elnök.

Célkitűzések, feladatok és kötelességek

Az IOTC az Egyesült Nemzetek Szervezete tengerjogi egyezményében foglalt alapelvekkel összhangban:

• figyelemmel kíséri a tonhalállományok tendenciáit, továbbá elemzi és közzéteszi a tudományos információkat, a fogási statisztikákat, valamint az állományok védelmével és kezelésével kapcsolatos egyéb adatokat;
• ösztönzi, ajánlja és összehangolja a kutatási és fejlesztési tevékenységeket (beleértve a technológiaátadással és képzéssel összefüggő tevékenységeket is), az IOTC igényeit és a régió fejlődő országnak minősülő tagjainál jelentkező érdekeket és igényeket egyaránt figyelembe véve;
• megőrzési és kezelési intézkedéseket fogad el az állományok védelmének és optimális felhasználásának előmozdítására;
• figyelemmel kíséri a halászat gazdasági és szociális vonatkozásait, ügyelve különösen a part menti fejlődő államok érdekeire;
• megvizsgálja és jóváhagyja saját programját;
• a FAO-nak jelentést ad, hogy a szervezet szükség esetén felléphessen;
• elvégzi mindazon egyéb tevékenységeket, amelyek szükségesek célkitűzései megvalósításához.

Védelmi és kezelési intézkedések

• Az IOTC kétharmados többséggel kötelező erejű védelmi és kezelési intézkedéseket fogadhat el.
• A védelmi és kezelési intézkedésekkel szemben bármely tag kifogással élhet 120 napon belül; ezalatt a kifogásolt intézkedés nem vonatkozik rá. Ezután a többi tagnak újabb 60 napos időszak áll rendelkezésére, mely során kifogással élhet.
• Ha a tagok több mint egyharmada kifogással él, akkor az intézkedés a többi tagra nézve sem kötelező erejű, azonban a többi tag dönthet úgy, hogy végrehajtja az adott intézkedést.

A tudományos bizottság és az albizottságok

Az IOTC-nek állandó tudományos bizottsága van, továbbá albizottságokat hozhat létre. Az ilyen albizottságokban azok a tagok vehetnek részt, amelyek az érintett állományok vándorlási útvonalán fekvő part menti államok, melyek hajói részt vesznek ezen állományok halászatában.

A part menti államok jogai

A megállapodás nem sérti a part menti államok szuverén jogainak a nemzetközi tengerjoggal összhangban történő gyakorlását a joghatóságuk alá tartozó, legfeljebb 200 tengeri mérföldes zónán belül található élő erőforrások – beleértve a hosszú távon vándorló halfajokat is – kutatása és felhasználása, valamint védelme és kezelése céljából.

Pénzügyek

A tagok évente befizetik az önálló költségvetésből rájuk eső részt, az IOTC által elfogadott hozzájárulási táblázattal összhangban.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

A megállapodás 1996. március 27-én lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk:

• Indiai-óceáni Tonhal Bizottság (IOTC).

FŐ DOKUMENTUMOK

Megállapodás az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról (HL L 236., 1995.10.5., 25–33. o.)

A Tanács 95/399/EK határozata (1995. szeptember 18.) a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról (HL L 236., 1995.10.5., 24. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye és az annak XI. része végrehajtásáról szóló megállapodás — Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezménye (HL L 179., 1998.6.23., 3–134. o.)

A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1–2. o.)

utolsó frissítés 13.07.2022