Az (EU) 2023/857 rendelettel módosított közös kötelezettségvállalási rendeletként (ESR) ismert rendelet célja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése* a következő ágazatokból: belföldi szállítás (a légi közlekedés kivételével), épületek, mezőgazdaság, kisipar és hulladékgazdálkodás. Ezek az ágazatok okozzák az Európai Unió (EU) kibocsátásának közel 60%-át.
Ezért a rendelet 2030-ra célokat határoz meg az uniós tagállamok ÜHG-kibocsátásának csökkentésére. Meghatározza továbbá a 2021-2030. évekre vonatkozó, a fent említett célkitűzések elérését fokozatosan eredményező éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási határértékeknek az éves kibocsátási jogosultságokban kifejezett meghatározására vonatkozó szabályokat. A közös kötelezettségvállalási mechanizmus (ESR) egy olyan szakpolitikákból és intézkedésekből álló csomag része, amelyek célja az EU kibocsátásának – az (EU) 2021/1119 rendeletben (lásd az összefoglalót) előírt – legalább 55 %-kal történő csökkentése 2030-ig, amely az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi célkitűzését jogilag kötelezővé tette.

FŐBB PONTOK

Nem minden tagállam rendelkezik 2030-ra vonatkozó azonos célkitűzéssel. A közös kötelezettségvállalási mechanizmus (ESR) a méltányossággal és a költséghatékonysági megfontolásokkal összhangban osztja szét az ÜHG-k kibocsátásának csökkentésére fordított terheket.

2030-ig a tagállamoknak az I. melléklet 2. pontjában meghatározott arányokkal összhangban kell csökkenteniük a 2005-ös ÜHG-kibocsátási szinteket, amelyek 10% -tól (Bulgária) 50% -ig (Dánia, Németország, Luxemburg, Finnország és Svédország) terjednek.

Az Európai Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy olyan végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a tagállamok egyes éves kibocsátási jogosultságait a 2021-2030-as időszakra, a rendeletben meghatározott lineáris pályáknak megfelelően, szén-dioxid-egyenértékben kifejezve. Mivel a 2030-ra kitűzött célokat és az azokhoz vezető útvonalak rendszerét 2023-ban módosították, a Bizottság 2023-ban módosítja az (EU) 2020/2126 bizottsági végrehajtási határozatot a tagállamok számára kiosztott éves kibocsátási jogosultságok számának a 2023-2030. évekre történő aktualizálása céljából.

A rendeletben szereplő rugalmasságra vonatkozó rendelkezések lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy:

bizonyos korlátokon belül éves kibocsátási jogosultságokat vegyenek kölcsön a következő évből a többletkibocsátások fedezésére;
bizonyos feltételek mellett az éves kibocsátási jogosultságok többletét átvigyék a következő évre;
más tagállamok részére az adott évi éves kibocsátási jogosultságaik legfeljebb 10%-át (2021–2025) és 15 %-át (2026–2030) átadhassák;
bizonyos feltételek mellett a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk esetleges többletét ellensúlyozzák (a LULUCF-rendelet által szabályozott módon).

A II. mellékletben szereplő kilenc tagállam: Belgium, Dánia, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország) a közös kötelezettségvállalási ágazatokban fellépő kibocsátástöbbletek kompenzálása céljából korlátozott százalékban törölheti ETS kibocsátási egységeit, legfeljebb 100 millió tonna szén-dioxid-egyenértéknyi mértékben. A tagállamoknak 2023. december 31-ig értesíteniük kell a Bizottságot, ha igénybe kívánják venni vagy további felhasználásra kívánják használni a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének korlátozott törlését.

A Bizottság 2027-ben (a 2021-2025 időszak kibocsátásaira vonatkozóan) és 2032-ben (a 2026-2030 időszak kibocsátásaira vonatkozóan) megfelelési ellenőrzéseket végez. Ha ezek az ellenőrzések azt mutatják, hogy egy adott évben a fent említett rugalmasságok kihasználását követően egy tagállam nem rendelkezik elegendő kibocsátási allokációval az összes ÜHG-kibocsátás fedezésére, a többletkibocsátás mértékét meg kell szorozni 1,08-kal, és eredményt hozzá kell adni a következő évben keletkező kibocsátásokhoz.

A bruttó hazai termékre és az ÜHG-kibocsátásra vonatkozó, bizonyos feltételeket teljesítő tagállamok korlátozott számú, legfeljebb 105 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel rendelkező biztonsági tartalékot kaphatnak a 2030-as célértéket meghaladó kibocsátás kompenzálása céljából.

A Bizottság:

minden egyes tagállam tekintetében kiigazítja és közzéteszi az éves kibocsátási jogosultságokat;
az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék segítségével biztosítja az e rendeletből fakadó ügyletek pontos elszámolását;
rendszeresen felülvizsgálja a rendeletet, valamint a Párizsi Megállapodás szerinti, minden egyes globális értékelést követő hat hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának (lásd az összefoglalót); e jelentés különösképpen azt értékeli, hogy szükség van-e további uniós szakpolitikákra és intézkedésekre a 2030 utáni időszakban az ÜHG-kibocsátás csökkentése érdekében.

Az (EU) 2018/842 rendelet módosítja továbbá az 525/2013/EU rendeletet, amelyet ezt követően az (EU) 2018/1999 rendelet – lásd az összefoglalót – hatályon kívül helyezett és felváltott.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

Az (EU) 2018/842 rendelet 2018. július 9. óta hatályos.

Az (EU) 2023/857 módosító rendelet 2023. május 16. óta hatályos.

HÁTTÉR

A rendelet további lépést jelent a Párizsi Megállapodás szerinti, 2030-ig az üvegházhatású gázok 1990-es szintekhez képest 40 %-kal történő csökkentésére irányuló, korábbi uniós kötelezettségvállalás teljesítésében.

A rendelet hatálya alá tartozó ágazatok az EU összkibocsátásának mintegy 60%-át ölelik fel.

További információk:

A 2021-2030 közötti időszakra szóló kötelezettségmegosztás: célok és rugalmasságok (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A szén-dioxidból, a metánból, a dinitrogén-oxidból, a fluorozott szénhidrogénekből, a perfluor-karbonokból, a nitrogén-trifluoridból és a kén-hexafluoridból származó kibocsátások.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26–42. o.)

Az (EU) 2018/842 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról („európai klímarendelet”) (HL L 243., 2021.7.9., 1–17. o.)

A Bizottság (EU) 2020/2126 végrehajtási határozata (2020. december 16.) a tagállamok éves kibocsátási jogosultságainak az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó meghatározásáról (HL L 426., 2020.12.17., 58-64. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1–77. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1–25. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 11.12.2023

Top

All