A decentralizált szabályozó ügynökségekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzat

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet az EUMSZ és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet meghatározza az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (lásd az összefoglalót) 70. cikkében említett európai uniós (EU-s) szervekre vonatkozó alapvető pénzügyi szabályokat. E szervek többnyire olyan decentralizált ügynökségek* (más néven szabályozó ügynökségek), amelyek az uniós szerződések keretében jöttek létre, jogi személyiséggel rendelkeznek és uniós alapokban részesülnek. Ahhoz, hogy az Európai Bizottság e felhatalmazáson alapuló rendeletének hatálya alá tartozzon, a szóban forgó uniós szervet létrehozó európai parlamenti és tanácsi rendeletnek hivatkoznia kell a költségvetési rendelet 70. cikkére.
• Minden egyes ilyen uniós szerv a Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletének megfelelően fogadja el saját pénzügyi szabályait. A felhatalmazáson alapuló rendelet szabályaitól kizárólag abban az esetben térhetnek el, amennyiben sajátos szükségleteik ezt megkövetelik, valamint a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

FŐBB PONTOK

A Bizottság e felhatalmazáson alapuló rendeletének hatálya alá eső valamennyi uniós szerv köteles tiszteletben tartani a következő költségvetési alapelveket.

• Az egységesség és a teljesség elve:
  • a szerv költségvetése minden pénzügyi évre előrejelzi és engedélyezi a tevékenységéhez szükségesnek tartott összes bevételt és kiadást;
  • minden bevételt és kiadást le kell könyvelni egy költségvetési sorra;
  • a költségvetés által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadás nem engedélyezhető.
• Az évenkéntiség elve:
  • a költségvetési pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart;
  • a kötelezettségvállalási* és a kifizetési* előirányzatok kezelésére egyedi szabályok vonatkoznak;
  • ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el, a havonta történő kifizetések felső határa az előző pénzügyi év költségvetésében szereplő, megfelelő összegek legfeljebb egy tizenkettede.
• Az egyensúly elve:
  • a bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük;
  • a szerv a költségvetése keretén belül nem vehet fel kölcsönöket;
  • az uniós költségvetésből származó, el nem költött forrásokat vissza kell fizetni a Bizottságnak.
• Az elszámolási egység elve:
  • a költségvetést euróban kell elkészíteni és végrehajtani, a számlák tartalmára ugyanez vonatkozik;
  • külön szabályok vonatkoznak az egyéb pénznemek euróra történő átváltására.
• A globális fedezet elve:
  • az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot;
  • minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell beállítani;
  • a bevételre egyedi szabályok vonatkoznak attól függően, hogy külső vagy belső címzett bevételről van-e szó.
• Az egyediség elve:
  • az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni cím, alcím, jogcímcsoport és sor szerint.
  • bizonyos feltételek teljesülése esetén az igazgató előirányzatokat csoportosíthat az egyik címből a másikba és az egyik alcímből a másikba.
• A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve és a teljesítmény:
  • a kifizetések során tiszteletben kell tartani a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvét;
  • a kifizetéseknek a programok és tevékenységek célkitűzései és az előrehaladást mérő mutatók alapján meghatározott teljesítményre kell összpontosítaniuk;
  • a teljesítményértékelés magában foglalja a szerv horizontális szolgálatai hatékonyságának felülvizsgálatát, valamint a szolgálatok megosztásának vagy más uniós szerv vagy a Bizottság számára történő átadásának költség-haszon elemzését;
  • a jelentős kiadásokkal járó programokat és tevékenységeket ex ante, azaz előzetes (előrejelzésen alapuló) és ex post, azaz visszamenőleges (végeredményeken alapuló) értékeléseknek kell alávetni.
• A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja:
  • az irányítás minden szintjén alkalmazandó;
  • célja, hogy észszerű bizonyosságot nyújtson a következők elérését illetően:
    • a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;
    • a jelentéstétel megbízhatósága;
    • az eszközök és az információk védelme;
    • a csalás és a szabálytalanságok megelőzése, felderítése, korrekciója és nyomon követése;
    • az alapul szolgáló műveletek megfelelő kezelése.
• Átláthatóság:
  • a szerv költségvetésének és annak bármely módosításának összefoglalását az elfogadásuktól számított három hónapon belül ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
  • az uniós szerv a költségvetést, a létszámtervet, valamint az alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők számára vonatkozó adatokat az elfogadást követő négy héten belül közzéteszi a honlapján, az adatokat pedig továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Számvevőszék és a Bizottság számára;
  • az uniós szerv honlapján adatokat biztosít az uniós források címzettjeivel kapcsolatban;
  • a szerv az összeférhetetlenség megelőzése céljából honlapján évente közzéteszi az igazgatótanács tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait.

A költségvetés megállapítására és szerkezetére vonatkozó szabályok.

• Az uniós szerv minden év január 31-ig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes programozási dokumentumának tervezetét. Ez a dokumentum számtalan információt tartalmaz a munkaprogramoktól kezdve a költségvetési becsléseken keresztül az ingatlanpolitikai információkig.
• A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács hozzájárulását követően elfogadja a költségvetési tervezetet. Ez az átfogó uniós költségvetés elfogadását követően válik véglegessé.
• Az uniós szerv költségvetésének külön bevételi és kiadási kimutatást, valamint az alkalmazottak számára vonatkozó információkat kell tartalmaznia.

A rendelet a következőket állapítja meg:

• az engedélyezésre jogosult és a számvitelért felelős tisztviselők feladatait el kell különíteni, e feladatkörök pedig kölcsönösen kizárják egymást; mindkét tisztviselő rendelkezik a feladata végrehajtásához szükséges forrásokkal;
• az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait az igazgató látja el, ezek többek között a következők:
  • a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtása,
  • a szervezeti struktúrák és belső kontrollrendszerek kialakítása,
  • ex ante (előzetes) és lehetőség szerint ex post (utólagos) kontroll végrehajtása,
  • papíralapú vagy elektronikus rendszerek alkalmazása a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos bizonylatok eredeti példányainak legalább öt évig történő nyilvántartására,
  • jelentéstétel az igazgatótanács felé egy részletes összevont éves tevékenységi jelentés benyújtásával;
• az igazgatótanács egy független, számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki az alábbiakért felel:
  • a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések visszafizettetése,
  • az elszámolások elkészítése és bemutatása, valamint a könyvvezetés,
  • az alkalmazandó számviteli rendszerek – többek között adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselők rendszereinek – meghatározása és jóváhagyása.

A következő kiadási szabályok alkalmazandók:

• minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, azt jóvá kell hagyni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni;
• a költségvetési kötelezettségvállalások az alábbi három kategória valamelyikébe tartoznak:
  • egyedi, ha a címzett és a kiadás összege ismert,
  • globális, ha vagy a címzett, vagy a kiadás összege nem ismert,
  • ideiglenes, ha olyan rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, ahol az összeg vagy a végső fizetési kedvezményezettek nem ismertek.
• a kötelezettségvállalásokra határidők vonatkoznak;
• kifizetésre annak igazolását követően kerülhet sor, hogy a vonatkozó intézkedés a szerződéssel összhangban áll.

Az uniós szervnek belső ellenőrzési feladata van. A belső ellenőrzési feladatkört a Bizottság belső ellenőre látja el az alábbi módon:

• ajánlásokat fogalmaz meg a kockázatokkal, az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségével és a lehetséges fejlesztésekkel kapcsolatban;
• felméri a belső irányítási rendszerek, kontrollrendszerek és ellenőrzési rendszerek alkalmasságát és hatékonyságát, valamint a szervezeti egységek teljesítményét a programok végrehajtásában;
• a szükséges információkhoz teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik, munkájában teljes függetlenséget élvez.

Az uniós szerv pénzügyi hozzájárulásainak valamely uniós szakpolitikai cél elérését egyedi eredményekkel kell segítenie. Ezek formája a támogatható költségek visszatérítésétől kezdve az átalányfinanszírozásig terjedhet.

Az uniós szerv köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot a csalásgyanús esetekről és egyéb pénzügyi szabálytalanságokról, az Európai Ügyészség vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal elvégzett vagy folyamatban lévő vizsgálatairól, valamint a Számvevőszék vagy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által végzett ellenőrzésekről vagy kontrollokról a vizsgálatokkal kapcsolatos titoktartás veszélyeztetése nélkül.

Az éves beszámolóra vonatkozó szabályok értelmében az uniós szerveknek be kell nyújtaniuk pénzügyi kimutatásaikat, költségvetés-végrehajtási jelentéseiket és bizonylataikat.

Mielőtt az Európai Parlament képviselői elfogadják – vagy elutasítják – az éves beszámolót (úgynevezett „mentesítési eljárás”), a Számvevőszék, egy független külső ellenőr, a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament megvizsgálja, hogyan hajtották végre a költségvetést.

A Bizottság alkalmazottainak, valamint a Számvevőszéknek hozzáférése van az uniós szerv telephelyeihez és helyiségeihez, valamint az ellenőrzéseik elvégzéséhez szükséges minden információhoz. Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatokat, helyszíni ellenőrzéseket és szemléket végezhet.

A rendelet hatályon kívül helyezi az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely a korábbi pénzügyi keretszabályzatról rendelkezett.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2019. május 11-én lépett hatályba, visszaható hatállyal azonban már 2019. január 1-jétől alkalmazták, a 32. (egységes programozási dokumentum) és a 48. (összevont éves tevékenységi jelentés) cikkek kivételével, amelyek 2020. január 1. óta hatályosak.

HÁTTÉR

• Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet az EU költségvetési rendelete. 70. cikke határozza meg az egyes uniós szervekre vonatkozó költségvetési alapelveket.
• További információk:
  • Az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet – kiadvány (Európai Bizottság)

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1–38. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye – Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről (HL C 121., 2021.4.9., 1–43. o.)

A Bizottság közleménye a 2018/1046 költségvetési rendelet 70. cikke szerinti uniós szervek irányításának megerősítéséről, valamint az egységes programozási dokumentumra és a konszolidált éves tevékenységi jelentésre vonatkozó iránymutatásokról (C(2020) 2297, 2020.4.20.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1–222. o.)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 03.11.2021