Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Uniós humanitárius segítségnyújtás

Uniós humanitárius segítségnyújtás

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

A Bizottság közleménye az uniós humanitárius segítségnyújtásról: új kihívások, régi elvek

A Tanács következtetései az „uniós humanitárius segítségnyújtás: új kihívások, régi elvek” című bizottsági közleményről

MI A KÖZLEMÉNY ÉS A KÖVETKEZTETÉSEK CÉLJA?

  • A közleménnyel az Európai Bizottság olyan javaslatokat fogalmaz meg, melyek célja az Európai Unió (EU) globális humanitárius segítségnyújtásának megerősítése annak érdekében, hogy megfeleljen a nagymértékben növekvő humanitárius szükségleteknek, amelyeket a Covid19-világjárvány tovább súlyosbított.
  • A következtetések az Európai Unió Tanácsának az uniós humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos állásfoglalását tartalmazzák a közleményre reagálva.

FŐBB PONTOK

Célkitűzések

A közlemény több fő célkitűzést fogalmaz meg, amelyek célja a növekvő humanitárius szükségletek kielégítése és az elveken alapuló humanitárius segítségnyújtást elősegítő környezet támogatása:

  • támogatás a humanitárius segítségnyújtás bevált elveinek megfelelően;
  • az innováció ösztönzésével és a kapacitások növelésével annak biztosítása, hogy az uniós humanitárius segítségnyújtás gyorsan és hatékonyan eljusson a rászorulókhoz;
  • a rugalmas és hatékony humanitárius tevékenység és finanszírozási mechanizmusok előmozdítása a készpénzalapú támogatás és a digitális eszközök használatának kibővítésével, továbbá a helyi szereplők részére nyújtott támogatás fokozásával;
  • a válságok kiváltó okainak kezelése a humanitárius segély, a fejlesztések és a béke érdekében tett erőfeszítések jobb összekapcsolásával, különös tekintettel a prioritásnak számító területekre, például az oktatásra, az egészségügyre, az élelmiszer-biztonságra, a katasztrófavédelmi felkészültségre és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára;
  • a humanitárius tevékenységek erőforrásbázisának bővítése az EU szerepvállalásának, valamint a régebbi és az újonnan megjelenő donor országok közötti együttműködésnek az erősítésével;
  • az EU szerepvállalásának és vezető szerepének fokozása annak érdekében, hogy az uniós humanitárius segítségnyújtás a lehető legnagyobb hatást érje el;
  • a nemzetközi humanitárius jog előmozdításának és tiszteletben tartásának segítése és az EU külső tevékenységének középpontjába helyezése.

Fő intézkedések

A közlemény több fő intézkedést is javasol e célkitűzések és a meghatározott célok elérése érdekében. Ezek az intézkedések többek között a következők:

  • európai humanitárius reagálási kapacitás kialakítása, amely kiegészíti majd az uniós polgári védelmi mechanizmust és az Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központjának működőképességére támaszkodik;
  • szisztematikus közös elemzések készítése a válságokról, valamint adott esetben az uniós szakpolitikák közös programozása és tervezése;
  • a hatékony humanitárius polgári-katonai koordináció megerősítése a humanitárius tér megőrzése érdekében;
  • a többéves, rugalmas és harmonizált finanszírozási megállapodások kiterjesztése;
  • a tagállamok humanitárius finanszírozási kötelezettségvállalásainak fokozása, valamint a felelősségnek a régebbi és az újonnan megjelenő donor országok közötti jobb megosztásának elősegítése a növekvő humanitárius szükségletekre való reagálás érdekében;
  • az éghajlatváltozással kapcsolatos alapok arányának növelése a katasztrófáknak kitett régiók rezilienciájának fokozására;
  • uniós szintű nyomonkövetési és koordinációs mechanizmus kialakítása a nemzetközi humanitárius jog kapcsán;
  • a nemzetközi humanitárius jog érvényesülésének – mint az uniós segítségnyújtás feltételének – előmozdítása;
  • annak biztosítása, hogy a nemzetközi humanitárius jog teljes mértékben tükröződjön az uniós szankciók politikájában, többek között a humanitárius kivételeknek az uniós szankciórendszerekbe való következetes belefoglalása révén;
  • európai humanitárius fórum szervezése a humanitárius politikai kérdésekről folytatott párbeszéd előmozdítása érdekében;
  • az „Európa együtt” megközelítés előmozdítása az uniós intézmények és a tagállamok körében.

Tanácsi következtetések

A közleménnyel kapcsolatos következtetéseiben a Tanács több fő pontot fogalmaz meg, többek között az alábbiakat:

  • komoly aggodalmának ad hangot a humanitárius szükségletek példátlan nagyságrendje, a humanitárius tér szűkülése és a növekvő finanszírozási hiány miatt;
  • hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása és az annak való megfelelés következetesen az Unió külső tevékenységének középpontjába kerüljön, és hogy biztosítani kell a polgári személyek és a polgári infrastruktúra védelmét, támogatni kell és elő kell mozdítani az elvi alapokon nyugvó humanitárius tevékenységet, valamint meg kell védeni a humanitárius teret;
  • hangsúlyozza, hogy egyrészt a humanitárius tevékenység erőforrásalapjának jelentős megnövelése érdekében sürgősen fokozni kell a globális erőfeszítéseket, másrészt pedig a humanitárius segítséget a rendelkezésre álló erőforrásokat igénybe véve hatékonyabban kell célba juttatni;
  • rámutat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapvető koordináló szerepet tölt be a humanitárius válságokra való reagálásban, és hangsúlyozza, hogy fokozni kell a helyi és a nemzeti szereplők támogatását, tekintettel a szükséghelyzetek előtt, alatt és után első vonalbeli reagálóként szerzett ismereteikre és tapasztalataikra;
  • üdvözli, hogy a Bizottság európai humanitárius fórumot szándékozik szervezni.

HÁTTÉR

További információk:

FŐ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Uniós humanitárius segítségnyújtás: új kihívások, régi elvek (COM(2021) 110 final, 2021.3.10.)

A Tanács következtetései az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett, az „uniós humanitárius segítségnyújtás: új kihívások, régi elvek” című bizottsági közleményről, 2021.5.20.

utolsó frissítés 18.06.2021

Top