EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A földrajzi jelzések védelme – a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege

A földrajzi jelzések védelme – a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege

(EU) 2019/1754 határozat az EU-nak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról

(EU) 2019/1753 rendelet az EU-nak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről

MI A GENFI SZÖVEG, A HATÁROZAT ÉS A RENDELET CÉLJA?

  • A Lisszaboni Megállapodás genfi szövege minden szerződő fél számára lehetővé teszi, hogy egyszerű lajstromozás útján gyors, magas szintű és határozatlan idejű oltalomban részesüljenek a földrajzi jelzések (FJ)*.
  • A határozat engedélyezi az EU számára, hogy csatlakozzon a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez.
  • A rendelet megállapítja az EU enfi szöveg alapján fennálló jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését lehetővé tevő szabályokat.

FŐBB PONTOK

Lisszaboni Megállapodás

  • Az 1958-as Lisszaboni Megállapodás a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) hatáskörébe tartozik. A megállapodás rendelkezik az eredetmegjelölések (EM)* (pl. bordeaux-i bor) védelméről és azok nemzetközi lajstromozásáról. Az eredetmegjelölés a földrajzi jelzések speciális fajtája azon termékek esetében, amelyeknek különösen erős a kapcsolata a származási helyükkel.
  • 2020 májusa óta a Lisszaboni Megállapodásnak 30 szerződő fele van, ezek közül 7 uniós ország – Bulgária, Csehország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Portugália és Szlovákia.
  • Három másik ország – Görögország, Románia és Spanyolország – aláírta, de nem ratifikálta a megállapodást.

A genfi szöveg

  • A Genfi Szöveg korszerűsíti a Lisszaboni Megállapodást, és az eredetmegjelöléseken túl kiterjeszti annak hatályát az összes földrajzi jelzésre, valamint lehetővé teszi a nemzetközi szervezetek számára, hogy szerződő felekké váljanak.
  • A termék származásának feltüntetésén túl a földrajzi jelzések arra is szolgálnak, hogy megkülönböztessék és megerősítsék a kulturális hozzájárulást, és díjazzák az eredeti know-how kreativitását. A földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel – az EU-ban oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) – lajstromozott terméknevet csak a kijelölt területen található termelők használhatják.
  • Mindegyik szerződő fél köteles a saját területén, saját jogrendszerén és gyakorlatán belül védeni a többi aláíró országból származó azon termékek földrajzi jelzését és eredetmegjelölését, amelyek számára oltalmat vállal.

2019/1754/EU határozat

  • A genfi szöveg által lefedett területekkel kapcsolatban az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. A határozat felhatalmazza az EU-t, hogy csatlakozzon a genfi szöveghez, hogy képes legyen megfelelően gyakorolni a kizárólagos hatáskörét.
  • Azok az uniós országok, amelyek ezt kívánják, csatlakozhatnak a genfi szöveghez az EU oldalán, az EU érdekében és annak kizárólagos hatásköre teljes tiszteletben tartása mellett.
  • Azok az uniós országok, amelyek már azelőtt a Lisszaboni Megállapodás részes felei voltak, hogy az EU csatlakozott volna a genfi szöveghez, továbbra is azok maradnak (lásd C-24/20. sz. ügy – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa).

Uniós szabályok

A rendelet megállapítja az EU genfi szöveg alapján fennálló jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos szabályokat. A rendelet értelmében:

  • az Európai Bizottság felel az EU-ból származó termékek földrajzi jelzéseinek nemzetközi lajstromozására irányuló kérelmek benyújtásáért.
  • a Bizottság továbbá értékeli, hogy teljesülnek-e az uniós szintű oltalom feltételei egy olyan földrajzi jelzésre, amelyet a genfi szöveg alapján nemzetközi lajstromba jegyeztek be, és amely nem uniós országból származik.

A rendelet különösen a következőkkel foglalkozik:

  • a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi jelzés és egy védjegyjog ütközése.
  • átmeneti szabályok azon uniós országok befogadására, amelyek már azelőtt a Lisszaboni Megállapodás részes felei voltak, hogy az EU csatlakozott a genfi szöveghez.
  • pénzügyi kérdésekre vonatkozó szabályok és a Bizottság nyomonkövetési kötelezettsége.

MIKORTÓL HATÁLYOS A GENFI SZÖVEG, A HATÁROZAT ÉS A RENDELET?

  • A Genfi Szöveg 2020. február 26-án lépett hatályba.
  • A rendelet és a határozat 2019. november 13-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

KULCSFOGALMAK

Földrajzi jelzések (FJ): olyan termékekre vonatkoznak, amelyek egy adott földrajzi területről származnak, és amelyek vonatkozásában egy adott minőség, hírnév vagy egyéb tulajdonságok a földrajzi származáshoz kapcsolódnak.
Eredetmegjelölések (EM): olyan földrajzi megnevezések, amelyek jelzik a termék származását, valamint az adott helyhez kapcsolódó megkülönböztető és elismert minőségét.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege (HL L 271., 2019.10.24., 15–29. o.)

A Tanács (EU) 2019/1754 határozata (2019. október 7.) az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról (HL L 271., 2019.10.24., 12–14. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1753 rendelete (2019. október 23.) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről (HL L 271., 2019.10.24., 1–11. o.)

utolsó frissítés 18.05.2020

Top