A földrajzi jelzések védelme – a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:
Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege
(EU) 2019/1754 határozat az EU-nak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról
(EU) 2019/1753 rendelet az EU-nak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről
MI A GENFI SZÖVEG, A HATÁROZAT ÉS A RENDELET CÉLJA?
- A Lisszaboni Megállapodás genfi szövege minden szerződő fél számára lehetővé teszi, hogy egyszerű lajstromozás útján gyors, magas szintű és határozatlan idejű oltalomban részesüljenek a földrajzi jelzések (FJ)*.
- A határozat engedélyezi az EU számára, hogy csatlakozzon a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez.
- A rendelet megállapítja az EU enfi szöveg alapján fennálló jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését lehetővé tevő szabályokat.
FŐBB PONTOK
Lisszaboni Megállapodás
- Az 1958-as Lisszaboni Megállapodás a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) hatáskörébe tartozik. A megállapodás rendelkezik az eredetmegjelölések (EM)* (pl. bordeaux-i bor) védelméről és azok nemzetközi lajstromozásáról. Az eredetmegjelölés a földrajzi jelzések speciális fajtája azon termékek esetében, amelyeknek különösen erős a kapcsolata a származási helyükkel.
- 2020 májusa óta a Lisszaboni Megállapodásnak 30 szerződő fele van, ezek közül 7 uniós ország – Bulgária, Csehország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Portugália és Szlovákia.
- Három másik ország – Görögország, Románia és Spanyolország – aláírta, de nem ratifikálta a megállapodást.
A genfi szöveg
- A Genfi Szöveg korszerűsíti a Lisszaboni Megállapodást, és az eredetmegjelöléseken túl kiterjeszti annak hatályát az összes földrajzi jelzésre, valamint lehetővé teszi a nemzetközi szervezetek számára, hogy szerződő felekké váljanak.
- A termék származásának feltüntetésén túl a földrajzi jelzések arra is szolgálnak, hogy megkülönböztessék és megerősítsék a kulturális hozzájárulást, és díjazzák az eredeti know-how kreativitását. A földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel – az EU-ban oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) – lajstromozott terméknevet csak a kijelölt területen található termelők használhatják.
- Mindegyik szerződő fél köteles a saját területén, saját jogrendszerén és gyakorlatán belül védeni a többi aláíró országból származó azon termékek földrajzi jelzését és eredetmegjelölését, amelyek számára oltalmat vállal.
2019/1754/EU határozat
- A genfi szöveg által lefedett területekkel kapcsolatban az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. A határozat felhatalmazza az EU-t, hogy csatlakozzon a genfi szöveghez, hogy képes legyen megfelelően gyakorolni a kizárólagos hatáskörét.
- Azok az uniós országok, amelyek ezt kívánják, csatlakozhatnak a genfi szöveghez az EU oldalán, az EU érdekében és annak kizárólagos hatásköre teljes tiszteletben tartása mellett.
- Azok az uniós országok, amelyek már azelőtt a Lisszaboni Megállapodás részes felei voltak, hogy az EU csatlakozott volna a genfi szöveghez, továbbra is azok maradnak (lásd C-24/20. sz. ügy – Európai Bizottság kontra az Európai Unió Tanácsa).
Uniós szabályok
A rendelet megállapítja az EU genfi szöveg alapján fennálló jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos szabályokat. A rendelet értelmében:
- az Európai Bizottság felel az EU-ból származó termékek földrajzi jelzéseinek nemzetközi lajstromozására irányuló kérelmek benyújtásáért.
- a Bizottság továbbá értékeli, hogy teljesülnek-e az uniós szintű oltalom feltételei egy olyan földrajzi jelzésre, amelyet a genfi szöveg alapján nemzetközi lajstromba jegyeztek be, és amely nem uniós országból származik.
A rendelet különösen a következőkkel foglalkozik:
- a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi jelzés és egy védjegyjog ütközése.
- átmeneti szabályok azon uniós országok befogadására, amelyek már azelőtt a Lisszaboni Megállapodás részes felei voltak, hogy az EU csatlakozott a genfi szöveghez.
- pénzügyi kérdésekre vonatkozó szabályok és a Bizottság nyomonkövetési kötelezettsége.
MIKORTÓL HATÁLYOS A GENFI SZÖVEG, A HATÁROZAT ÉS A RENDELET?
- A Genfi Szöveg 2020. február 26-án lépett hatályba.
- A rendelet és a határozat 2019. november 13-án lépett hatályba.
HÁTTÉR
KULCSFOGALMAK
Földrajzi jelzések (FJ): olyan termékekre vonatkoznak, amelyek egy adott földrajzi területről származnak, és amelyek vonatkozásában egy adott minőség, hírnév vagy egyéb tulajdonságok a földrajzi származáshoz kapcsolódnak.
Eredetmegjelölések (EM): olyan földrajzi megnevezések, amelyek jelzik a termék származását, valamint az adott helyhez kapcsolódó megkülönböztető és elismert minőségét.
FŐ DOKUMENTUMOK
Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege (HL L 271., 2019.10.24., 15–29. o.)
A Tanács (EU) 2019/1754 határozata (2019. október 7.) az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról (HL L 271., 2019.10.24., 12–14. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1753 rendelete (2019. október 23.) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről (HL L 271., 2019.10.24., 1–11. o.)
utolsó frissítés 18.05.2020
Top