Gazdasági partnerségi megállapodás az EU és Japán között

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Gazdasági partnerségi megállapodás az EU és Japán között

(EU) 2018/1907 határozat – az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről

MI A MEGÁLLAPODÁS ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

• Céljuk a kereskedelem és a beruházások liberalizálása és megkönnyítése, valamint szorosabb gazdasági partnerség az EU és Japán között.
• Határozatával a Tanács jóváhagyta a megállapodás megkötését az EU részéről.

FŐBB PONTOK

A megállapodás számos elemet tartalmaz, beleértve az alábbiakat.

• A vámok eltörlése – az EU Japánba irányuló kivitelének 94%-a vámmentes lesz, beleértve az összes ipari terméket.
• Mezőgazdaság és élelmiszerek – megszünteti vagy csökkenti a vámokat az EU legfontosabb exporttermékeinél, ideértve a bort, a húst, a sajtot és az olyan feldolgozott termékeket, mint a tésztafélék, a csokoládé és a paradicsomszósz.
• Földrajzi helyszínek – védi több mint 200 európai mezőgazdasági termék különleges státuszát a japán piacon, amelyek meghatározott európai földrajzi eredettel rendelkeznek, ami földrajzi jelölés néven ismert, pl. a Roquefort, a Rioja, az Aceta Balsamico di Modena és az Irish Whiskey.
• Ipari termékek – a legtöbb ipari terméknél a vámokat a hatálybalépéskor megszüntetik; a vámokat fokozatosan eltörlik az olyan ágazatokban, mint a vegyszerek, a műanyagok és a kozmetikumok, valamint a textíliák és a ruházat. A bőráruk és a lábbelik esetében a meglévő kontingensrendszert eltörlik a megállapodás hatálybalépésekor.
• Halászat – a vámok többségét megszüntetik mind az EU, mind Japán részéről.
• Erdőgazdaság – a vámokat az összes fatermék számára teljesen megszüntetik; a többségüknél azonnal, néhány kevésbé fontos vámtarifaszám esetében 10 év elteltével.
• Nem tarifális akadályok – a megállapodás megkönnyíti az uniós cégek számára, hogy az erősen szabályozott japán piacra bejussanak azáltal, hogy foglalkozik a műszaki követelményekkel és tanúsítási eljárásokkal, mint például:
  • gépjárművek: mind Japán, mind az EU ugyanazokat a nemzetközi termékbiztonsági és környezetvédelmi szabványokat fogja követni, ami azt jelenti, hogy az uniós autókat nem kell újból tesztelni és hitelesíteni, ha Japánba exportálják őket;
  • textíliák címkézése: 2015 márciusában Japán elfogadta a textíliák nemzetközi címkézési rendszerét, amely hasonlít az EU-éhoz, ezáltal a Japánba exportált ruhák címkéit nem kell kicserélni.
• Szolgáltatások kereskedelme – tartalmaz számos olyan rendelkezést, amely mindenféle szolgáltatás kereskedelmére érvényes, és amelyeket úgy alakítanak ki, hogy a cégek számára megkönnyítsék, hogy a felek egyike szolgáltatásokat nyújtson a másik félnek. A megállapodás szabályokat állapít meg számos ágazatban, ezen belül a következőkben:
  • postai és futárszolgálatok
  • távközlés
  • pénzügyi szolgáltatások.
• Szellemi tulajdoni jogok – azokra az elkötelezettségekre épít és azokat erősíti, amelyeket mindkét fél vállalt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében, az EU saját szabályaival összhangban. A megállapodás tartalmaz szabályokat a kereskedelmi titkok, kereskedelmi védjegyek, szerzői jogi védelem, szabadalmak, a gyógyszerkészítmények adatvédelmére vonatkozó minimális közös szabályok, valamint polgári jogi jogérvényesítés tárgyában.
• Adatvédelem – a felek jogainak védelme a személyes adatokra vonatkozó szabályok végrehajtásával. Egy külön, a „kölcsönös megfelelőségről” szóló megegyezés szerint az EU és Japán elismerik adatvédelmi rendszereik összehasonlíthatóságát, ily módon megteremtve a világ legnagyobb olyan körzetét, amely biztosítja a biztonságos adatátvitelt, a személyes adatok magas fokú védelme alapján.
• Fenntartható fejlődés – a megállapodás magában foglalja a fenntartható fejlődés uniós megközelítésének valamennyi fő elemét, és összhangban van más, nemrég megkötött uniós kereskedelmi megállapodásokkal. A kötelezettségvállalások a következők:
  • a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások szerinti alapvető munkaügyi normák betartása, beleértve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást;
  • a hazai munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok érvényesítése és annak megakadályozása, hogy az erre vonatkozó törvényeken lazítsanak a kereskedelem és a befektetések vonzása érdekében;
  • a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható módon történő kezelése, valamint a biodiverzitással, az erdészettel és a halászattal kapcsolatos problémákkal való foglalkozás;
  • a vállalati társadalmi felelősségvállalás, valamint a fenntartható fejlődést támogató egyéb kereskedelmi és beruházási gyakorlat előmozdítása.
• Verseny – mindkét fél elkötelezi magát az átfogó versenyszabályok fenntartása és ezen szabályok átlátható és megkülönböztetésmentes módon történő megvalósítása mellett.

HATÁLYBALÉPÉS IDŐPONTJA

A megállapodás 2019. február 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

A megállapodás tárgyalásával párhuzamosan egy szélesebb stratégiai partnerségi megállapodás is létrejött a felek között.

További információk:

• Japán (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Gazdasági partnerségi megállapodás az Európai Unió és Japán között (HL L 330., 2018.12.27., 3–899. o.)

A Tanács (EU) 2018/1907 határozata (2018. december 20.) az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötéséről (HL L 330., 2018.12.27., 1–2. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Tájékoztatás az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás hatályba lépésének időpontjáról (HL L 9., 2019.1.11., 1. o.)

Stratégiai partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Japán között (HL L 216., 2018.8.24., 4–22. o.)

A Tanács (EU) 2018/1197 határozata (2018. június 26.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 216., 2018.8.24., 1–3. o.)

Megállapodás kölcsönös elismerésről az Európai Közösség és Japán között – Mellékletek – Záróokmány – Közös nyilatkozatok – Levélváltás (HL L 284., 2001.10.29., 3–32. o.)

A multilaterális kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója (1986–1994) – A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (HL L 336., 1994.12.23., 3–10. o.)

utolsó frissítés 15.02.2019