A határozatok tárgya a Kanada és az Európai Unió (EU) és tagállamai közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) aláírása és ideiglenes alkalmazása.
A megállapodás célja a növekedés és a munkahelyteremtés támogatása az áruk, szolgáltatások és beruházások jobb piacra jutása révén. Konkrét kereskedelmi szabályokat tartalmaz az üzleti tevékenységet végzők számára. Alkalmas lehet az árak alacsonyan tartására és arra, hogy a fogyasztóknak nagyobb választás álljon rendelkezésére minőségi termékekből, miközben követelményeket és szabályokat fogalmaz meg az élelmiszer- és termékbiztonság, a fogyasztóvédelem, az egészségügy, a környezetvédelem, a szociális és munkaügyi előírások stb. terén.

FŐBB PONTOK

A megállapodás egy preambulummal kezdődik, amely megnevezi a megállapodás indokait és céljait,és megállapítja a felek elkötelezettségét e célok mellett. Ezt 30 fejezet, 3 jegyzőkönyv és több mint 1000 oldalnyi melléklet követi.

1. fejezet: Fogalommeghatározások és hatály

Ez a fejezet ismerteti a megállapodásban használt fogalmakat, hogy a kanadai és európai partnerek azonos módon értelmezzék a megállapodás nyelvezetét.

2. fejezet: Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása

A CETA a megállapodás hatálybalépésekor vagy fokozatosan törli el a legtöbb vámot, adót és más behozatali díjat a Kanada és az Európai Unió között szállított áruk vonatkozásában. A felek vállalják, hogy az egymástól importált árukat nem kezelik kedvezőtlenebb feltételekkel, mint a belföldön előállítottakat.
A CETA által életbe léptetett vagy hatályban tartott egyes korlátozásokat és intézkedéseket is felvázol, például mindkét fél jogainak védelmét a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaként vagy az importált áruk eredetének biztosítására vonatkozó kötelezettséget.

3. fejezet: Kereskedelmi jogorvoslatok

A szerződő felek megerősítik a WTO előírásai szerinti jogaikat és kötelezettségeiket. A WTO tagjai semlegesíthetik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok saját belföldi piacukra gyakorolt negatív hatásait, például ha egy másik tagország „dömpingszerűen”, az előállítási költség alatti áron dob piacra árukat a piacukon, vagy államilag támogatja ezen áruk gyártását.
A fejezet a következőket is magában foglalja:
- átláthatóságra vonatkozó szabályok beleértve
  - a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok lehetséges eseteinek kivizsgálását,
  - azok leküzdése érdekében foganatosított intézkedéseket;
- konzultációs és információmegosztási mechanizmusok az ilyen gyakorlatok megakadályozására.

4. fejezet: A kereskedelem technikai akadályai

A szerződő felek kötelesek szorosan együttműködni a termékek tesztelésével és tanúsításával kapcsolatos műszaki előírások terén. A cél, hogy a szabályozó hatóságok:
- megoszthassák tapasztalataikat és információikat;
- azonosíthassák a szorosabb együttműködésre lehetőséget adó területeket.
Az együttműködés önkéntes alapú. Egyik fél sem köteles a követelmények enyhítésére.

5. fejezet: Elfogadott egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (SPS)

Az Európai Unió és Kanada között 1998 óta van hatályban állat-egészségügyi megállapodás. Ez az állatokra és az állati eredetű összetevőket tartalmazó termékekre vonatkozik. A CETA értelmében az állat- és növény-egészségügyi intézkedésekről szóló fejezet az állat-egészségügyi megállapodás helyébe lép, ám a nevezett megállapodás alapján végzett munkák folytatódnak.
A szerződő felek által az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügy szavatolására hozott intézkedések nem okozhatnak indokolatlan kereskedelmi korlátokat, hanem inkább elő kell mozdítaniuk a kereskedelmet.

6. fejezet: Vámügyi együttműködés és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése

E fejezet célja a vámügyi eljárások észszerűsítése és hatékonyabbá tétele. A következőket biztosítja:

átláthatóság – pl. vámkövetelmények nyilvánossá tétele és online tájékoztatás;
észszerűsített, kockázatalapú eljárások – pl. kockázatkezelés és érkezés előtti feldolgozás az egyes beléptetésre kínált szállítmányok egyenkénti átvizsgálása helyett;
biztonság és kiszámíthatóság – pl. átlátható, hatékony fellebbezési folyamat, megbízható előzetes állásfoglalások a tarifális besorolásokkal kapcsolatban.

7. fejezet: Támogatások

A felek kötelesek
- értesíteni egymást, ha áruk gyártását államilag támogatják;
- további tájékoztatást adni a szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak biztosított támogatásokról, ha a másik fél ilyen tájékoztatást kér.
Kialakításra került egy olyan mechanizmus is, amellyel a felek konzultációt folytathatnak egymással a köztük zajló kereskedelmet esetleg negatívan befolyásoló támogatásokról, és ilyen esetekben kidolgozhatják a megoldást. A felek továbbá vállalják, hogy nem támogatják államilag a mezőgazdasági termékek egymás piacára irányuló kivitelét.

8. fejezet: Beruházás

Az ebben a fejezetben felvázolt intézkedések célja a felek közötti beruházások serkentése, valamint a befektetők védelme és a kormányok általi tisztességes bánásmód biztosítása.
Az állásfoglalás:
- megszünteti a külföldi befektetések előtti akadályokat, így például a külföldi tőke maximalizálását vagy a teljesítménykövetelményeket;
- lehetővé teszi az uniós befektetőknek, hogy Kanadában meglévő tőkéjüket az Európai Unióba helyezzék át és fordítva;
- átlátható, stabil és kiszámítható szabályokat léptet hatályba a beruházásokra vonatkozóan;
- garantálja a külföldi befektetők kormányok általi tisztességes kezelését;
- létrehoz egy új, beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszert (ICS), amellyel gyorsan és igazságosan rendezhetők a befektetők és a kormányok közötti beruházási jogviták;
- megerősíti az összes kormányzati szinten való szabályozás jogát.

9. fejezet: Határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem

Ez a fejezet megkönnyíti a magánszemélyek és vállalatok számára a kanadai ügyfelek részére való szolgáltatásnyújtást és fordítva. A rendelet a következőkre terjed ki:
- olyan szolgáltatások, mint pl. jogi szolgáltatások, számvitel, szállítás vagy távközlés;
- olyan szolgáltatások, mint pl. a turizmus, amikor a szolgáltatás igénybevételéhez a kanadai fogyasztónak fizikailag át kell jutnia Kanadából az Európai Unióba és fordítva.
A felek kötelesek tisztességes, egyenlő hozzáférést biztosítani egymás szolgáltatási piacához.
Egyes szolgáltatási ágazatokban a felek kivételeket tettek, például az adott szolgáltatások – audiovizuális szolgáltatások, bizonyos repülési szolgáltatások – érzékenysége miatt. A megállapodás teljes mértékben fenntartja a kormányok képességét a közérdekű szolgáltatások szabályozására és biztosítására.

10. fejezet: Dolgozók ideiglenes belépése és tartózkodása a másik ország vagy kereskedelmi blokk határain belül

Ez a fejezet jogbiztonságot ad az olyan szakképzett dolgozóknak, akik üzleti célból ideiglenes jelleggel belépnek az Európai Unió vagy Kanada területére. A fejezet meghatározza az alábbiakat:

a hatálya alá tartozó szakemberek körét és azokat az ágazatokat, amelyekben dolgozhatnak;
maximális tartózkodási idejüket;
hogy az uniós szakemberek egyenlő bánásmódban részesülnek Kanadában és fordítva.

11. fejezet: Szakmai képesítések kölcsönös elismerése

Ez a fejezet olyan mechanizmusokat hoz létre, amelyekkel Kanada elismerheti az Európai Unióban szerzett szakképesítéseket és fordítva. A megállapodás:

lehetővé teszi az Atlanti-óceán mindkét partján dolgozó szakembereknek, hogy egymás területén dolgozzanak;
az Európai Unió és Kanada illetékes hatóságaira vagy szakmai testületeire bízza a kölcsönös elismerésre vonatkozó javaslat tárgyalásos kidolgozását, amely aztán belefoglalható a CETA megállapodásba.

12. fejezet: Belső szabályozás

Annak érdekében, hogy a két terület belső szabályozásai ne jelentsenek tisztességtelen kereskedelmi akadályt, minden elfogadott szabályozásnak nyilvánosan elérhetőnek, könnyen érthetőnek és észszerűnek kell lennie.
Egyes esetekben az uniós és kanadai hatóságok engedélyezhetik egy-egy vállalat vagy magánszemély számára egy szolgáltatás nyújtását vagy egy adott gazdasági tevékenység végzését. Más esetekben képesítési követelményeket támaszthatnak.
Bizonyos szabályozási területeken, például a vízelosztás vagy más közszolgáltatások terén, kivételek vannak érvényben.

13. fejezet: Pénzügyi szolgáltatások

Ez a fejezet lehetővé teszi az uniós és kanadai pénzügyi intézmények és befektetők számára, hogy tisztességesen és egyenlő módon férjenek hozzá egymás piacaihoz. Bizonyos feltételek vannak érvényben, és a szabályok teljes mértékben összhangban vannak az Európai Unióban és Kanadában érvényben lévő prudenciális és szabályozási előírásokkal. Ezenkívül a pénzügyi szolgáltatók csak korlátozott számú ágazatban nyújthatnak szolgáltatásokat a másik félnek, például a biztosítási és banki szolgáltatások terén.
A felek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság segítségével felügyelhetik és szabályozhatják az ágazatot. Lehetőségük van pénzügyi rendszereik biztonságának és integritásának védelmére. Az olyan területek, mint a nyugdíj vagy a társadalombiztosítás nem tartoznak a szabályozás hatókörébe.

14. fejezet: Nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások

Ez a fejezet:

meghatározza a felek közötti tengeri szállítási piacra vonatkozó szabályokat;
intézkedéseket tartalmaz a kereskedelmi hajók kikötőkhöz és kikötői szolgáltatásokhoz való tisztességes és egyenlő hozzáférésének biztosítására.
fogalommeghatározásokat tartalmaz, hogy világosak legyenek a felek kötelezettségvállalásai.

15. fejezet: Távközlés

A felek kötelesek a vállalkozások számára tisztességes és egyenlő hozzáférést biztosítani egymás nyilvános távközlési hálózataihoz és szolgáltatásaihoz. A szabályok megerősítik az ügyfelek alábbiakhoz való jogát:

számhordozás szolgáltatóváltás esetén;
távközlési szolgáltatások igénybevétele félreeső területeken.

16. fejezet: Elektronikus kereskedelem

Ez a fejezet az elektronikusan zajló üzleti tranzakciókra vonatkozik (pl. online vásárlás).
A benne foglalt szabályok biztosítják, hogy az interneten fellelhető személyes információk védettek legyenek, és hogy az online szolgáltatások ne tartalmazzanak vámot;
A felek vállalják hogy együttműködnek az e-kereskedelemhez kapcsolódó kérdésekben, például a kéretlen reklámlevelek elleni küzdelemben.

17. fejezet: Versenypolitika

A felek vállalják, hogy

tiltják és szankcionálják a versenyt és a kereskedelmet torzító gyakorlatokat (kartellek, piaci erőfölénnyel való visszaélés vagy versenyellenes fúziók);
tiszteletben tartják a szabályokat, hogy tisztességesen és átláthatóan járjanak el versenyjogi előírásaik alkalmazása és az azokat esetlegesen megsértő vállalatok ellen folytatott vizsgálatok során;
elismerik a versenyhatóságaik közötti együttműködés fontosságát.

18. fejezet: Állami vállalatok, monopóliumok és különleges jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott vállalatok

A felek vállalják, hogy nem avatkoznak be a magáncégek közötti versenybe, és nem torzítják azt. Mindkét oldal biztosítja, hogy az állami vállalatok, monopóliumok és különleges jogokkal felruházott vállalatok nem alkalmaznak diszkriminációt a másik féltől származó árukkal, szolgáltatásokkal és beruházásokkal szemben.
Ez megakadályozza a magán- és állami vállalatok közötti versenyre gyakorolt negatív hatásokat. A szabályok biztosítják, hogy mindkét fél teljes választási szabadságot élvezzen a tekintetben, hogy miként nyújtja a közszolgáltatásokat állampolgárai számára.

19. fejezet: Közbeszerzés

Ez a fejezet meghatározza azokat a területeket, amelyeken az uniós és kanadai vállalkozások árukat és szolgáltatásokat nyújthatnak egymás kormányai számára a különböző kormányzati szinteken – nemzeti, regionális, tartományi, helyi. Ehhez a vállalkozásoknak meg kell felelniük bizonyos szabályoknak az alábbiak tekintetében:

áruk, szolgáltatások vagy a szóban forgó szerződés értéke
az ügyfél személye
engedélyezett áruk és szolgáltatások (a függelékben).

20. fejezet: Szellemi tulajdon

Ez a fejezet:

a szellemi tulajdonra vonatkozó meglévő nemzetközi jogszabályokra építve egységes előírásokat és követelményeket határoz meg a felek számára;
eljárásokat határoz meg a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések elleni küzdelemhez;
meghatározza azokat a területeket, amelyeken a felek bővíthetik együttműködésüket.

21. fejezet: Szabályozási együttműködés

Ez a fejezet:
- a felek között a szabályozási együttműködés terén meglévő megállapodáson alapul,
- tapasztalat- és információcserére, valamint az együttműködési területek azonosítására ösztönzi a szabályozó hatóságokat.
Minden együttműködés önkéntes alapú, és az uniós és kanadai szabályozó hatóságok megtartják jogalkotási hatáskörüket.

22. fejezet: Kereskedelem és fenntartható fejlődés

Ebben a fejezetben a felek:

elismerik, hogy a gazdasági növekedés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem egymással összefüggő területek;
gondoskodnak arról, hogy a gazdasági növekedés hozzájáruljon társadalmi és környezetvédelmi céljaik eléréséhez;
vegyes bizottságot hoznak létre a kereskedelem és a fenntartható fejlődés elősegítésére;
vállalják, hogy előmozdítják az érdekcsoportokkal folytatott párbeszédet.

23. fejezet: Kereskedelem és munka

A szerződő felek kötelesek tiszteletben tartani a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkaügyi előírásait, továbbá ratifikálni és végrehajtani az ILO alapegyezményeit.
Ez a fejezet:
- védi mindkét fél munkaügyek szabályozására vonatkozó jogát;
- megakadályozza, hogy a felek a kereskedelem fokozása érdekében figyelmen kívül hagyják vagy enyhítsék a munkaügyi előírásokat;
- biztosítja, hogy nem kormányzati szervezetek is részt vegyenek a fejezetben foglalt szabályok megvalósításában;
- előmozdítja az ILO-val való együttműködést;
- mechanizmust hoz létre annak érdekében, hogy a fejezet szabályait mindkét fél átültesse a gyakorlatba (végrehajtási mechanizmus).

24. fejezet: Kereskedelem és környezetvédelem

A felek vállalják, hogy a nemzetközi környezetvédelmi megállapodásokat átültetik a gyakorlatba.
A megállapodás:
- védi mindkét fél környezetvédelmi ügyek szabályozására vonatkozó jogát;
- mindkét féltől megköveteli saját környezetvédelmi jogszabályai betartatását;
- megakadályozza, hogy a felek a kereskedelem fokozása érdekében enyhítsék előírásaikat;
- ösztönzi az erdők és a halászati területek megőrzését, és a velük folytatott fenntartható gazdálkodást;
- biztosítja a nem kormányzati csoportok bevonását.

25. fejezet: Kétoldalú párbeszéd és együttműködés

A felek vállalják, hogy szorosan együttműködnek olyan területeken, mint a tudomány és az erdészet.
A kereskedelmi és gazdasági ügyekkel kapcsolatos párbeszédre és együttműködésre vonatkozó meglévő megállapodások a CETA részét képezik, így minden ilyen tevékenység ugyanazon a dokumentumon alapul.

26. fejezet: Igazgatási és intézményi rendelkezések

Ez a fejezet azzal foglalkozik, hogy a feleknek miként kell megszerveznie a megállapodással a CETA felügyeletére és alkalmazására létrehozott bizottságokat, valamint e bizottságok döntéseinek jogi természetével.

27. fejezet: Átláthatóság

A felek vállalják, hogy:

nyilvánosságra hozzák a CETA által érintett jogszabályokat, előírásokat, eljárásokat és közigazgatási szabályokat, és azokat az érintettek rendelkezésére bocsátják;
haladéktalanul megosztják a CETA végrehajtási módjával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információkat, és válaszolnak a kérdésekre;
együttműködnek a nemzetközi szervezetekkel a nemzetközi kereskedelem és beruházások átláthatóságának előmozdítására.

28. fejezet: Kivételek

A feleknek jogában áll bizonyos területek kizárása – akár a CETA adott fejezeteiből, akár a teljes megállapodásból – különféle okokból (pl. a közbiztonság szavatolása, az adókijátszás megakadályozása vagy a kulturális identitás megőrzése érdekében).

29. fejezet: Vitarendezés

Ez a fejezet felállítja a felek közötti vitarendezés rendszerét a CETA alkalmazási vagy értelmezési módja tekintetében. Nézeteltérés esetén a két félnek először egyértelműen és haladéktalanul egyeztetnie kell a probléma gyors megoldása érdekében. A témával kapcsolatban szakértőket is be kell vonniuk. Az ebben a fejezetben leírt hivatalos eljárás csak akkor indítható meg, ha ezek a próbálkozások eredménytelenül zárulnak.
Ezen túlmenően meghatározza azokat az eljárásokat is, amelyeket a feleknek a hivatalos jogviták rendezése során kell követniük. Lehetőséget ad nekik független közvetítő bevonására is a folyamat felügyelete érdekében.

30. fejezet: Záró rendelkezések

Ez a fejezet a megállapodás hatálybalépésével, az új uniós országok aláírt megállapodásba való bevonásával, valamint a megállapodás módosításával és megszűnésével kapcsolatos szabályokat tartalmaz.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK A HATÁROZATOK ÉS A MEGÁLLAPODÁS?

Az (EU) 2017/37 és az (EU) 2017/38 határozat 2016. október 28. óta hatályos.

A CETA csak akkor léphet teljeskörűen és véglegesen hatályba, amikor azt minden tagállam saját alkotmányos követelményeinek megfelelően ratifikálta.

HÁTTÉR

Kanada és az Európai Unió 2016. október 30-án írta alá a CETA megállapodást. A kereskedelmi megállapodással kapcsolatos hivatalos tárgyalások 2009 májusában kezdődtek.
További információk:
- Átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) (Európai Bizottság)
- A CETA és Ön (Európai Bizottság)
- EU/Kanada kereskedelmi megállapodás (CETA) – Videoklip (Európai Bizottság)
- A CETA előnyei – tájékoztató (Európai Bizottság)
- Exportőrök történetei (Európai Bizottság)

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU) 2017/37 határozata (2016. október 28.) az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 11., 2017.1.14., 1–2. o.)

A Tanács (EU) 2017/38 határozata (2016. október 28.) az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) ideiglenes alkalmazásáról (HL L 11., 2017.1.14., 1080–1081. o.)

Átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai között (HL L 11., 2017.1.14., 23–1079. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Értesítés az egyrészről Kanada, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) ideiglenes alkalmazásáról (HL L 238., 2017.9.16., 9–1081. o.)

Értesítés az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról (HL L 89., 2017.1.14., 1. o.)

utolsó frissítés 09.09.2021

Top

All