iránymutatásokat határoz meg az átfogó hálózatból és az arra épülő törzshálózatból álló transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztését illetően;
azonosítja a közös érdekű projekteket, és meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek a TEN-T infrastruktúra kezelése során meg kell felelni;
szabályokat határoz meg a TEN-T megvalósítását célzó intézkedésekre vonatkozóan – a közös érdekű projektek végrehajtása attól függ, hogy a projektek milyen kidolgozottsági szintet értek el, hogy mennyire felelnek meg az európai uniós (EU-s) és a nemzeti jogi eljárásoknak, valamint hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő pénzügyi források, az uniós tagállamok vagy az Unió pénzügyi kötelezettségvállalásának sérelme nélkül;
A rendelet mellékleteit több alkalommal módosították az Európai Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal.

FŐBB PONTOK

Az iránymutatások:

hosszú távú stratégiát határoznak meg a vasúti, tengeri és légi közlekedést, továbbá a közutakat, a belvízi utakat és a vasúti-közúti terminálokat magában foglaló teljes TEN-T fejlesztésére vonatkozóan;
kiterjednek a műszaki szabványokra és az infrastruktúrák átjárhatóságát érintő előírásokra;
meghatározzák a TEN-T fejlesztési prioritásait.

A rendelet az eredetileg 1996-ban elfogadott iránymutatások helyébe lép, és kétrétegű struktúrájú hálózatot vezet be, amely egy átfogó hálózatból és egy törzshálózatból áll. Az utóbbi 2030-ig történő befejezését tűzték ki célul, az előbbi hálózat befejezésének kötelező erejű határideje pedig 2050.

Az átfogó hálózat és a törzshálózat

Az átfogó hálózat biztosítja az Unió valamennyi régiójának a hozzáférhetőségét és összeköttetését.
A törzshálózat az átfogó hálózat azon részeiből áll majd, amelyek a TEN-T létrehozásával kapcsolatos célkitűzések eléréséhez stratégiai szempontból a legfontosabbak, mivel azok a stratégiailag legjelentősebb városi és egyéb csomópontokat (pl. kikötőket, repülőtereket és határátkelőhelyeket) kapcsolják össze.
A hálózat mindkét része magában foglalja az összes közlekedési módot és azok összeköttetéseit.

A hálózat fejlesztése

Az iránymutatások lehetővé teszik olyan közös európai érdeket szolgáló projektek meghatározását, amelyek a hálózat fejlesztését célozzák.
E projektek új közlekedési infrastruktúrát fognak létrehozni, valamint korszerűsítik a már meglévőket.
További intézkedések pedig a hálózat erőforrás-hatékony felhasználásának az előmozdítására irányulnak.
E projektekhez uniós források az (EU) 2021/1153 rendelet (lásd az összefoglalót) szerint, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében érhetők el.

Példák a kezelt problématípusokra

A cél az alábbi főbb problémák kezelése:

hiányzó összeköttetések, különösen a határokon átnyúló szakaszokat illetően;
a tagállamok közötti és azokon belüli infrastrukturális különbségek;
hiányzó multimodális kapcsolódási pontok (a különböző közlekedési módok közötti összeköttetések);
a közlekedésből eredő, túlságosan magas üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamint a nem megfelelő átjárhatóság (a különféle közlekedéssel kapcsolatos rendszerek kompatibilitása).

Mellékletek

A rendelethez három melléklet tartozik.

I. melléklet Az átfogó és a törzshálózat térképei.
II. melléklet: A törzshálózat és az átfogó hálózat csomópontjainak jegyzéke.
III. melléklet:A TEN-T egyes, szomszédos országokra kiterjesztett, tájékoztató jellegű térképei.

Az 1315/2013/EU rendeletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság 473/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete új indikatív térképekkel egészíti ki a III. mellékletet az Unió és a keleti partnerség országai (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna) között létrejött, az út- és vasúthálózatokat, kikötőket, repülőtereket és vasúti-közúti terminálokat érintő magas szintű megállapodás alapján.
Az (EU) 2016/758 felhatalmazáson alapuló rendelet az alábbiak szempontjából igazítja ki a III. mellékletet:
- magas szintű megállapodás az Unió és a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó (*1), Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) között; a megállapodás az út- és vasúthálózatokat, valamint a kikötőket és a repülőtereket érinti;
- az Unió, valamint Izland és Norvégia közötti megállapodás, amely a közutakat, kikötőket és repülőtereket tartalmazó hálózati térképek korlátozott módosítására irányul, hogy az indikatív TEN-T TEN-T-módszernek megfelelő módosításai még pontosabban tükröződjenek.
Az (EU) 2017/849 felhatalmazáson alapuló rendelet az I. mellékletet és a II. mellékletben található jegyzéket módosítja, tekintettel az alábbiakra:
- azon logisztikai platformok, vasúti-közúti terminálok, belvízi kikötők, tengeri kikötők és repülőterek átfogó hálózatba történő beleszámításának szükségessége, amelyek átlagos forgalma az elmúlt két évben meghaladta a vonatkozó küszöbértéket;
- a közúti, vasúti és belvízi infrastruktúra térképeinek módosítását szükségessé tevő előrehaladás a hálózat kiépítésében.
Az (EU) 2019/254 felhatalmazáson alapuló rendelet az indikatív átfogó hálózati térképeket (és különösen a III. mellékletben szereplő indikatív törzshálózat azonosítását) érintő kiigazítással teszi lehetővé az Unió számára, hogy a keleti partnerség érintett országaival célzottabb együttműködést tudjon megvalósítani.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2013. december 21. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) (Európai Bizottság)
A TENtec nyilvános portálja (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1–128. o.)

Az 1315/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1153 rendelete (2021. július 7.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, valamint az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 249., 2021.7.14., 38–81. o.)

utolsó frissítés 06.09.2021

(*1)
*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (99) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Top

All