EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Addressing the EU’s job concerns in 2015
Az EU foglalkoztatással kapcsolatos aggályainak a kezelése 2015-ben
Az EU foglalkoztatással kapcsolatos aggályainak a kezelése 2015-ben
This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.
Az EU foglalkoztatással kapcsolatos aggályainak a kezelése 2015-ben
A közös foglalkoztatási jelentés tervezete a 2015. évi éves növekedési jelentés kísérődokumentuma. A jelentés az Európai Unió (EU) országaiban jellemző foglalkoztatási és szociális trendeket, valamint az országoknak a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény növelésére adott szakpolitikai válaszait elemzi.
JOGI AKTUS
A Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentésének tervezete, amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2015. évi éves növekedési jelentésről (COM(2014) 906 final, 2014. november 28.).
ÖSSZEFOGLALÓ
A közös foglalkoztatási jelentés tervezete a 2015. évi éves növekedési jelentés kísérődokumentuma. A jelentés az Európai Unió (EU) országaiban jellemző foglalkoztatási és szociális trendeket, valamint az országoknak a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény növelésére adott szakpolitikai válaszait elemzi.
MIRŐL SZÓL EZ A JELENTÉS?
Az európai szemeszter új ciklusának összefüggésében az Európai Bizottság (EB) közzétette a 2015. évi éves növekedési jelentést, amely arra összpontosít, hogy az EU hogyan léphet fel a munkahelyteremtés és a növekedés támogatása érdekében. Az éves növekedési jelentés különösen az EU általános gazdasági prioritásait határozza meg, továbbá politikai útmutatást nyújt az uniós országok számára a következő évre vonatkozóan.
Az éves növekedési jelentéshez tartozik ez a közös foglalkoztatási jelentés is, amely az EU foglalkoztatási helyzetét és az uniós országok e tekintetben adott szakpolitikai válaszait elemzi.
FŐBB PONTOK
A jelentés arra mutat rá, hogy az alapvető strukturális reformok meghozzák gyümölcsüket. Ezenkívül az EU foglalkoztatási és szociális teljesítményének növekedési lehetőségeiről is elemzést nyújt.
Fő következtetések:
— |
munkaerő-piaci és szociális trendek: a munkanélküliség a lassú visszaszorulása ellenére a 2014 szeptemberében mért 24,6 milliós (10,1%-os) értékkel továbbra is magas az EU-28-ban. Ezenkívül a jelentés a következőket hangsúlyozza:
|
— |
Az uniós országok foglalkoztatási és szociális reformjai: Az uniós országok a 2014-es európai szemeszterrel összhangban reformokat hajtottak végre, amelyek hatást gyakoroltak az aktivitási rátára. A következő célok szem előtt tartásával intézkedéseket hoztak a hosszú távú munkanélküliség orvoslására:
|
A jelentés arra hívja fel azonban a figyelmet, hogy e reformok végrehajtása terén elért előrelépések és célok terén eltérések mutatkoznak az uniós országok között. A konkrét eredmények elérésének a biztosításához további erőfeszítésekre van tehát szükség.
A mutatók eredménytáblája
A jelentés a gazdasági és monetáris unió (GMU) szociális dimenziójának a megerősítésére bevezetett kulcsfontosságú foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblájának a második kiadását is tartalmazza:
— |
munkanélküliség,
|
— |
ifjúsági munkanélküliség és az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben részt nem vevők aránya (NEET-ráta),
|
— |
a háztartások rendelkezésre álló jövedelme,
|
— |
a szegénységi kockázati ráta,
|
— |
jövedelmi egyenlőtlenségek*.
|
A 2015. évi főbb eredmények a foglalkoztatási, az ifjúsági foglalkoztatási és a fiatalok közötti NEET-ráta állandó társadalmi-gazdasági eltéréseit mutatják. Az euróövezet legtöbb déli országában (például Olaszországban és Görögországban) a háztartások jövedelmének csökkenését, valamint az egyenlőtlenségek és a szegénységi ráták növekedését is megfigyelték.
KULCSFOGALMAK
* Munkaerő-piaci szegmentáció: amikor a munkaerőpiac több alrészre oszlik. Idetartoznak például az olyan helyzetek, amikor néhány munkavállalónak határozatlan idejű, másoknak pedig határozott idejű szerződése van, illetve amikor eltérőek a migráns és nem migráns munkavállalókra vonatkozó feltételek.
* Jövedelmi egyenlőtlenségek: ebben az összefüggésben egy ország jövedelme relatív hányadainak az összehasonlítása a népesség különböző csoportjai között. Amikor a teljes bevételi hányad a leggazdagabbak körében magas, a szegényebb rétegek ennek megfelelően alacsonyabb hányaddal bírnak, az egyenlőtlenség pedig magasabb.
További információkért lásd még:
— |
— |
Utolsó frissítés: 21.06.2015