Bővítési stratégia 2013-2014

Ebben a dokumentumban az Európai Bizottság az EU 2014. évre vonatkozó bővítési stratégiáját határozza meg új tagok felvétele céljából. Ezenkívül a Nyugat-Balkán országaival és Törökországgal a tagsággal kapcsolatban folytatott tárgyalások terén tett előrelépéseket is áttekinti.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2013-2014 (COM(2013) 700 final, 2013.10.16. - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Bizottság Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások című közleményét az uniós tagságról jelenleg tárgyalásokat folytató országokról, valamint a potenciális tagjelölt országokról szóló számos részletesebb éves jelentés kíséri.

A közlemény a tagsággal kapcsolatban a következő négy tagjelölt országgal folytatott tárgyalások terén tett előrelépéseket veszi górcső alá: Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Törökország. Ezenkívül a balkáni térség három potenciális tagjelölt országa tekintetében is megvizsgálja a helyzetet: Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 ENSZ-BT határozattal és a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló nemzetközi bírósági véleménnyel).

Rövid jelentés Izlandról is készült, amelynek kormánya úgy döntött, hogy felfüggeszti a tárgyalásokat.

A közlemény megerősíti, hogy az uniós tagság elnyerésének alapját jelentő koppenhágai kritériumok (a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok tiszteletben tartása és a működőképes piacgazdaság) továbbra is relevanciával bírnak.

Kiemeli, hogy az uniós csatlakozási folyamat szigorúbb és átfogóbb, mint korábban volt. Annak létfontosságú szerepét hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt az alapvető kérdésekkel kell foglalkozni:

• az országoknak a csatlakozási tárgyalások korai szakaszában kell foglalkozniuk az olyan problémákkal, mint amilyen az igazságügyi reform, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem. Ez biztosítja, hogy a reformok mélyen gyökerezőek és visszafordíthatatlanok legyenek, mire a csatlakozásra sor kerül;
• jelentős szerepet töltenek be az erős demokratikus intézmények is, a civil társadalomnak pedig nagyobb szerepet kell játszania; további fejlődésre van szükség a választási, a parlamenti és a közigazgatási reformok terén;
• több erőfeszítésre van szükség annak biztosításához, hogy az olyan elvek, mint a véleménynyilvánítás szabadsága és a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása ne csak a jogszabályokban szerepeljenek, hanem a gyakorlatban is megvalósuljanak;
• mivel ezen országok közül néhányban nem teljes körű piacgazdaság működik, a közlemény javaslatokat tesz a szóban forgó országok gazdasági kormányzásának megerősítésére: a bizottsági javaslatok között szerepel a nemzeti gazdasági reformstratégiák bevezetése és az államháztartás igazgatására vonatkozó cselekvési tervek bevezetése is;
• a piaci reformok elengedhetetlenek a fenntartható növekedés biztosításához és a versenyképesség javításához. Ezek segítik az országokat abban, hogy először kezeljék az alapvető gazdasági kérdéseket, majd teljesítsék a tagsági kritériumokat.

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan (jelenlegi árfolyamon számítva) 11,7 milliárd EUR költségvetéssel rendelkező Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) célja az országok támogatása a tagság előkészítésében. E források elosztása a bővítési stratégia politikai prioritásait konkrét lépésekké alakítja (mint amilyen a tagjelölt országok jogszabályainak összehangolása az uniós jogszabályokkal és normákkal).

Végül pedig, a dokumentum ajánlása szerint Albánia megkapja a tagjelölt státuszt azzal a feltétellel, hogy folytatja a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet.

További információkért látogasson el az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának a honlapjára.

10.04.2014