EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018DC0098

Az EU hosszú távú költségvetése – a 2020 utáni prioritások hatékony kezelése

Az EU hosszú távú költségvetése – a 2020 utáni prioritások hatékony kezelése

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 312. cikke

Közlemény (COM(2018) 98 final) az EU új, többéves pénzügyi keretéről (TPK)

MI AZ EUMSZ 312. CIKKÉNEK ÉS A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?

Az EUMSZ 312. cikke megköveteli, hogy a többéves pénzügyi keret (TPK) biztosítsa, hogy az uniós kiadások rendezett körülmények között és a saját források korlátain belül növekedjenek. Meghatározza azt az eljárást is, amelynek alapján a TPK-ról szóló megállapodás létrejön.

Az Európai Bizottság e közleménye, amelyet 2018 februárjában az uniós vezetők informális ülése előtt mutattak be, különféle lehetőségeket határoz meg az új, hosszú távú költségvetés számára, amelyet úgy alakítottak ki, hogy hatékonyan megismertesse az EU 2020 utáni prioritásait, és amely ezeknek a lehetőségeknek a pénzügyi következményeit tekinti át.

FŐBB PONTOK

Az uniós költségvetés jelentősen különbözik az uniós országok nemzeti költségvetéseitől – elsődlegesen beruházási költségvetés, amely hosszú távú tervezési horizontra szól, és mindig egyensúlyban kell lennie.

A TPK-ra vonatkozó, 2018 májusában bemutatandó bizottsági javaslatokat az európai hozzáadott érték elvének megfelelően alakították ki, amely az uniós kiadásokból eredő érték, azon az értéken felül, amelyet az uniós országok saját maguk egyébként előállítottak volna.

A közlemény rámutat, hogy a vezetők informális ülése mind időszerű, mind alapvető fontosságú. Az első lépés annak meghatározása, hogy mi az, amit Európa együtt akar csinálni, és meg kell állapodni a prioritásokról. A következő lépés az lesz, hogy az EU-t el kell látni az ilyen prioritások eléréséhez szükséges pénzügyi eszközökkel.

A közlemény felsorol egy sor szakpolitikai döntést, és azok pénzügyi hatásainak számszerűsítésére törekszik.

Két példa:

  • Ha az uniós országok elkötelezik magukat egy olyan ígéret mellett, amilyet már többször megtettek, miszerint javítják az EU külső határainak védelmét, 20–25 milliárd euróba kerülne a 7 év folyamán, és az EU határainak teljes körű ellenőrzése akár 150 milliárd euróba is kerülhet.
  • Ha megnézzük a fiatalok mobilitásának támogatását, a mobilitás és a cserelehetőségek iránti igény is erős támogatást kap, ideértve a lényegesen kibővített Erasmus+ programot is. Az ambíciók szintjétől függően többféle forgatókönyv alakítható ki. Az Erasmus+ programban részt vevő EU-beli fiatalok számának megduplázása 7 év alatt 30 milliárd eurós befektetést tenne szükségessé. Az ERASMUS+ lehetőségének megteremtése minden harmadik fiatal számára nagyságrendileg 90 milliárd eurós költségvetést igényelne a 2021–2027-es időszakban.

A közlemény tárgyalja a következő kérdéseket is:

  • hogyan tehetünk többet kevesebb pénzért a hatékonyabb pénzügyi eszközök révén, és mi a garanciák jelentősége;
  • hogyan növelhető a hosszú távú költségvetés rugalmassága új igények esetén, és hogyan reagálhatunk gyorsan az előre nem látható eseményekre, például a visszavont alapok* lehető legjobb hasznosításával és egy tartalék képzésének lehetőségével;
  • hogyan korszerűsítsük az uniós költségvetést, beleértve az EU költségvetésének céljai és azok finanszírozási módja közötti kapcsolat erősítését, felhasználva a lehetséges új, saját forrásokat;
  • milyen lehetőségek vannak arra, hogy – a gyakran „feltételességként” említett összefüggés – az uniós finanszírozás és az EU alapvető értékeinek tiszteletben tartása közötti kapcsolat erősödjön.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a TPK-ra vonatkozó végső döntéseket az Európai Tanácsnak kell meghoznia, az Európai Parlament beleegyezésével.

A közlemény hangsúlyozza azt is, mennyire fontos a megfelelő időzítés: a következő többéves pénzügyi keretről történő megállapodásra 2019-ben kerül sor, amely a 27 tagú, erős és egyesült Európa jele lenne, amely képes meggyőzően teljesíteni, valamint biztosítani tudja a finanszírozás kiszámíthatóságát és folytonosságát is, valamennyiünk érdekében.

HÁTTÉR

A bizottsági közlemény az alábbi dokumentumokat követi:

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

KULCSFOGALMAK

Visszavont alapok: az uniós költségvetésben szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok fedezik azon jogi kötelezettségek teljes költségét, amelyeket az adott pénzügyi évben a költségvetési hatóságok (az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa) aláírhatnak. Az ilyen jogi kötelezettségek lehetnek szerződések, támogatási megállapodások és határozatok. A Bizottság jogosult arra, hogy egy operatív programban szereplő összeg bármely részét visszavonja, ha azt a kezdeti és az éves előfinanszírozásra, valamint az időközi kifizetésekre nem használták fel a költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik pénzügyi év december 31. napjáig.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – II. cím – Pénzügyi rendelkezések – 2. fejezet – Többéves pénzügyi keret – 312. cikk (HL C 202, 2016.6.7., 182–183. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak – Az Európai Unió új, korszerű többéves pénzügyi kerete a 2020 utáni prioritások megvalósításának hatékony szolgálatában – Az Európai Bizottság hozzájárulása a vezetők 2018. február 23-i informális üléséhez (COM(2018) 98 final, 2018.2.14.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről (COM(2017) 358 final, 2017.6.28.)

Fehér könyv Európa jövőjéről – A 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek (COM(2017) 2025 final, 2017.3.1.)

utolsó frissítés 09.04.2018

Az oldal tetejére