Belvízi közlekedés – hajók

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

(EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló rendelet az európai hajóadatbázisról

(EU) 2016/1629 irányelv a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekről

(EU) 2016/1628 rendelet a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről

2010/35/EU irányelv a szállítható nyomástartó berendezésekről

2009/100/EK irányelv a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről

2008/68/EK irányelv a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról

MI A JOGSZABÁLYOK CÉLJA?

• A jogszabályok létrehoznak egy, a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményeken alapuló rendszert és egy felügyeleti rendszert. A jogszabályok célja, hogy az Unión belül egységesítsék a belvízi hajóbizonyítványokra vonatkozó követelményeket, egyszerűsítsék a szabályokat, és hozzájáruljanak a biztonság növeléséhez.
• A jogszabályok a következőkre vonatkozóan különleges szabályokat állapítanak meg:
  • a nyomástartó berendezések és veszélyes áruk szállítása;
  • a motorokra vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási határértékek;
  • a hajóbizonyítványok kölcsönös elismerése;
  • az európai hajóadatbázis (a továbbiakban: EHDB).

FŐBB PONTOK

Az (EU) 2016/1629 irányelv megállapítja a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményeket. Az irányelv a mellékletében felsorolja a biztonságos belvízi közlekedéshez szükséges műszaki követelményeket, továbbá a belvízi utakat a következőképpen osztályozza: 1., 2., 3. és 4. zóna, valamint R zóna (a felülvizsgált rajnai hajózási egyezményre különleges szabályok vonatkoznak). Az irányelv nem alkalmazandó kompokra, hadihajókra, tengerjáró hajókra, beleértve azokat a tengerjáró vontató- és tolóhajókat, amelyek ideiglenesen belvízi utakon közlekednek.

Belvízi hajóbizonyítványok

Az uniós országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós belvízi utakon közlekedő vízi járművek gyártása és karbantartása az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően történjen. Az uniós belvízi hajóbizonyítványt a vízi jármű üzembe helyezését megelőző műszaki szemlét követően kell kiadni.

• A hatóságok ideiglenes hajóbizonyítványokat is kibocsáthatnak, ha a meglévő bizonyítvány elveszett vagy megsérült, illetve a mellékletekben meghatározott körülmények állnak fenn.
• Az újonnan épített vízi járművek számára kiadott belvízi hajóbizonyítványok érvényességi ideje a személyhajók és a gyorsjáratú hajók esetében nem haladhatja meg az öt évet, minden egyéb vízi jármű esetében pedig a tíz évet.
• Az érvényességet rendkívüli esetben műszaki szemle végzése nélkül is meg lehet hosszabbítani legfeljebb hat hónappal.
• Olyan jelentősebb átalakítások vagy javítások esetében, amelyek hatással lehetnek a vízi jármű szerkezeti épségére, a hajózási vagy kormányképességi tulajdonságaira vagy a sajátos jellemzőire, az esetleges újabb utat megelőzően újból el kell végezni a műszaki szemlét.
• Ha a bizonyítvány megújítását elutasítják, azt a nemzeti hatóságnak indokolnia kell, és tájékoztatnia kell a tulajdonost a fellebbezési lehetőségekről és a határidőkről.
• A megállapodások hatálybalépéséig az uniós országok illetékes hatóságai elismerhetik nem uniós országok vízi járműinek hajóbizonyítványait.

Azonosítás

Az uniós országok biztosítják, hogy a kijelölt hatóságaik minden vízi járműnek egyedi európai hajóazonosító számot (ENI) adjanak, amely a vízi jármű egész élettartama során változatlan marad.

Európai hajóadatbázis

• Az (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet megállapítja az EHDB-ben szereplő adatok gyűjtésének, feldolgozásának és elérésének szabályait. Az Európai Bizottság felelős az EHDB-nek támogatási intézkedésekkel történő karbantartásáért a biztonság biztosítása, valamint a hajózás és az (EU) 2016/1629 irányelv alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Az uniós országok gondoskodnak arról, hogy a hatóságaik az irányelv alkalmazása, a vízi közlekedés és infrastruktúra irányítása, a biztonság fenntartása és a statisztikák gyűjtése céljából frissítsék az adatbázist azáltal, hogy:
  • rögzítik a vízi jármű azonosítására és leírására szolgáló adatokat;
  • rögzítik a kiadott, megújított, pótolt és visszavont bizonyítványok adatait, valamint az ezen irányelvvel összhangban kiadott valamennyi bizonyítványról digitális másolatot készítenek;
  • rögzítik az elutasított vagy függőben lévő bizonyítványkérelmek adatait;
  • törlik a vízi jármű adatait, ha az selejtezésre kerül;
  • rögzítik a fent említett adatokban bekövetkezett valamennyi változást.
• A hatóságok eseti alapon nem uniós országbeli vagy nemzetközi szervezetek számára személyes adatokat továbbíthatnak. A személyes adatok uniós országok általi bármilyen kezelése a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jognak, különösen az (EU) 2016/679 rendeletnek (GDPR) megfelelően történik. A Bizottság eseti alapon nem uniós országbeli hatóságok vagy nemzetközi szervezetek számára személyes adatokat továbbíthat, illetve számukra hozzáférést biztosíthat az EHDB-hez, amennyiben az (EU) 2018/1725 rendeletben (lásd az összefoglalót) foglalt követelmények teljesülnek.
• A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak pontosítását illetően:
  • az uniós országok által az adatbázisban rögzítendő adatok;
  • az engedélyezett hozzáférés típusa;
  • az adatbázis használatával és működésével kapcsolatos utasítások, különösen az adatbiztonságra, -betáplálásra és -kezelésre vonatkozóan.

Műszaki előírások

Az 1., 2., 3. és 4. zónában közlekedő vízi járművekre vonatkozó műszaki követelmények megegyeznek a belvízi hajózás területére vonatkozó szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI) által kidolgozott ES-TRIN 2019/1 számú szabványban foglaltakkal.

Felügyelet

• A felügyeleti szerveket az uniós országok hozzák létre, melyeket az alábbi személyek alkotják (minden kategóriából legalább egy):
  • a kormányzat egy, a belföldi hajózásért felelős tisztviselője;
  • egy belvízi hajók és motorjaik tervezésében jártas szakértő;
  • egy olyan hajózási szakember, aki olyan belvízi utakra szóló hajóvezetői engedéllyel rendelkezik, amely feljogosítja az ellenőrizendő hajó vezetésére;
  • a hagyományos vízi járművekhez értő szakértő a hagyományos vízi járművek szemléjéhez.
• Az uniós országok biztosítják, hogy a kijelölt szervek végrehajtsák az ezen irányelvben említett első, időszakos, különleges és önkéntes szemléket.

Eltérések bizonyos vízijármű-kategóriák számára

• Az uniós országok a megfelelő mértékű biztonság megőrzése mellett a következő esetekben engedélyezhetnek eltérést: nem összekapcsolt belvízi utakon közlekedő vízi járművek; olyan vízi járművek, amelyek bruttó hordképessége nem haladja meg a 350 tonnát; olyan vízi járművek, amelyek nem áruszállításra szolgálnak.
• A Bizottság az innováció és az új technológiák támogatása érdekében ideiglenesen szerkezeti elemekre vagy tervekre vonatkozó kivételeket engedélyezhet, kivéve a mellékletekben szereplőket – vagy kísérleti jelleggel –, feltéve, hogy biztosított az egyenértékű biztonság.

Kapcsolódó jogszabályok

• A 2008/68/EK irányelv megállapítja a veszélyes áruk Unión belüli biztonságos közúti, vasúti és belvízi szállítására vonatkozó szabályokat. Az irányelv olyan szempontokkal is foglalkozik, mint például a be- és kirakodás, a más szállítóeszközről és a más szállítóeszközre való átrakás, valamint a szállítás körülményei miatt szükségessé váló egy helyben tartózkodás. Az irányelv kibővíti a nemzetközi szabályokat, hogy azok lefedjék a veszélyes anyagok országhatárokon belüli szállítását. Különböző végrehajtási jogi aktusok mentességeket vezetnek be, melyek szerint bizonyos nemzeti sajátosságokat – általában a mennyiségi korlátokat és az együvé rakást – figyelembe kell venni.
• A hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2009/100/EK irányelvet olyan belvízi árufuvarozásra szolgáló hajókra kell alkalmazni, amelyek súlya 20 tonna vagy ezt meghaladó, amelyek 20 méternél kisebb hosszúságúak vagy 100 m³-nél kisebb űrtartalommal rendelkeznek. A jogszabály értelmében az uniós országok:
  • létrehozzák a hajóbizonyítványok kiadásához szükséges eljárásokat;
  • elismerik a másik uniós ország által kiállított hajóbizonyítvány érvényességét ugyanolyan jogcímen, mintha saját maguk állították volna ki azt;
  • megállíthatnak egy hajót, ha az olyan állapotban van, hogy veszélyt jelent a környezetére, és a hibák javításáig nem indulhat el.
• A 2010/35/EU irányelv részletes szabályokat vezet be a szállítható nyomástartó berendezésekről* annak érdekében, hogy növelje a biztonságot, és biztosítsa az Unión belüli szabad mozgást. Az irányelv frissíti az előző jogszabályt, különösen a megfelelőségre vonatkozó követelmények, a megfelelőségértékelés és az időszakos szemle tekintetében. Az irányelv a közúti és vasúti, valamint a belvízi közlekedést foglalja magában, mivel szorosan kapcsolódik a 2008/68/EK irányelvhez.
• Az (EU) 2016/1628 rendelet (lásd az összefoglalót) szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket állapít meg a nem közúti mozgó gépekbe szerelt új motorokra vonatkozóan (beleértve a belvízi hajókat is). A rendelet meghatározza az V. szakasz szerinti szennyezőanyag-kibocsátási határértékeket és azok hatálybalépési dátumát. A rendelet célja, hogy csökkentse a szennyezőanyag-kibocsátásokat, és fokozatosan kivezesse a legszennyezőbb motorral rendelkező berendezéseket.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK A JOGSZABÁLYOK?

• A 2008/68/EK irányelv 2008. október 20. óta hatályos, és az uniós országokban 2009. június 30-ig kellett törvénybe foglalni.
• A 2009/100/EK irányelv 2009. október 22-én hatályon kívül helyezte és kodifikálta a 76/135/EGK irányelvet.
• A 2010/35/EU irányelv 2010. július 20. óta van hatályban, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2011. június 30-ig kellett átültetni.
• Ami a belvízi hajók motorjait illeti, az (EU) 2016/1628 rendelet a 300 kW-nál kisebb teljesítményű motorok esetében 2019. január 1. óta, a legalább 300 kW-os teljesítményű motorok esetében pedig 2020. január 1. óta van hatályban. Továbbá van egy átmeneti időszak, amely a fent említett dátumoktól kezdődik, és két évig tart.
• Az (EU) 2016/1629 irányelv 2016. október 6. óta van hatályban, és az uniós országokban 2018. október 7-ig kellett törvénybe foglalni.
• Az (EU) 2020/474 rendelet 2020. április 21. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

• Belvízi utak (Európai Bizottság)
• A CESNI bemutatása (CESNI).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 20.) az európai hajóadatbázisról (HL L 100., 2020.4.1., 12–19. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 118–176. o.)

Az (EU) 2016/1629 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 53–117. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/35/EU irányelve (2010. június 16.) a szállítható nyomástartó berendezésekről és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és az 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2010.6.30., 1–18. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/100/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről (kodifikált változat) (HL L 259., 2009.10.2., 8–13. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13–59. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39–98. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1–88. o.)

utolsó frissítés 13.10.2020