Az üvegházhatású gázoknak az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági tevékenységekből eredő kibocsátására vagy elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

529/2013/EU határozat az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

• Az első lépés a földhasználatból, földhasználat-változtatásból és erdőgazdálkodásból (a földhasználati ágazatból)* származó üvegházhatású gázkibocsátásnak és -elnyelésnek az Európai Unió (EU) üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló kötelezettségvállalásaiba való beépítése felé.
• Az EU arra kötelezi az uniós országokat, hogy elszámolásokat készítsenek és vezessenek az üvegházhatású gázoknak az erdőgazdálkodásból, a szántóföldi gazdálkodásból, valamint a rét- és legelőgazdálkodásból eredő kibocsátásáról vagy elnyeléséről pontos, hiánytalan, következetes, összehasonlítható és átlátható módon, az Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek (IPCC) az üvegházhatású gázok nemzeti leltárának készítésére vonatkozó útmutatójával összhangban.
• Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos elszámolás és jelentéstétel teljesebbé tétele elősegíti az EU környezetvédelmi integritását (azaz biztosítja az ökoszisztémáinak ellenállóságát, sokféleségét és tisztaságát).

FŐBB PONTOK

• A jelenlegi elszámolási időszakban (2013–2020) az alábbiakból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések jelentése és elszámolása lesz kötelező az uniós országok által:
  • erdőtelepítésből (új erdők ültetéséből);
  • erdőirtásból (erdők irtásából);
  • újraerdősítésből (a meglévő erdők újratelepítéséből); valamint
  • erdőgazdálkodásból.
• Az uniós országoknak elő kell készülniük az üvegházhatású gázok szántóföldi gazdálkodásból, valamint rét- és legelőgazdálkodásból eredő kibocsátásának/elnyelésének a pontos elszámolása felé, amely kötelezettség 2021-től veszi kezdetét.
• A határozat arra ösztönzi az uniós országokat, hogy arról is készítsenek jelentéseket, hogy a visszatelepítés (a nem erdőnek minősülő területen fejlődő növényzet) és a vizes élőhelyek lecsapolása vagy elárasztással való helyreállítása milyen hatással van az üvegházhatású gázok kibocsátására és elnyelésére.

Az 529/2013/EU határozatot módosította az (EU) 2016/374 határozat, amely a Horvátország tekintetében alkalmazandó erdőgazdálkodási referenciaszinteket, az erdő fogalmának meghatározására szolgáló minimumértékeket és a kibocsátási bázisévet tartalmazza.

MIKORTÓL HATÁLYOS E HATÁROZAT?

2013. július 8 -án lépett hatályba.

HÁTTÉR

• Az EU területének több mint 75%-át fedik erdők és mezőgazdasági területek. A talajok, növények, fák és a belőlük származó szerves anyagok (biomassza), amelyek ezt a hatalmas területet kitöltik, jelentős mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni és tárolni.
• Az erdőirtáshoz, szántáshoz és lecsapoláshoz hasonló tevékenységek az erdők, a talaj és a vizes élőhelyek által tárolt szén-dioxid-készletek megbontásával üvegházhatású gázokat bocsáthatnak ki a légkörbe.
• Éppen ezért fontos, hogy ez az ágazat az EU kibocsátáscsökkentésre irányuló intézkedéseinek részévé váljon.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

• Erdőgazdálkodás és mezőgazdaság az Európai Bizottság éghajlat-politikával foglalkozó honlapján

* KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 529/2013/EU határozata (2013. május 21.) az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80–97. o.).

Az 529/2013/EU határozat későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 30.08.2016