Nyilvános vételi ajánlatok
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
A nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK irányelv
MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?
Az irányelv meghatározza az uniós országok nyilvános vételi ajánlatokra* vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, kézikönyveit és egyéb szabályait.
FŐBB PONTOK
-
Az uniós kormányoknak a következő alapelveknek kell megfelelniük:
-
A céltársaság* értékpapírjainak* ugyanazon kategóriába tartozó valamennyi birtokosa számára biztosítani kell az egyenlő elbánást.
-
A céltársaság értékpapírjainak birtokosai számára elegendő időt és információt kell biztosítani ahhoz, hogy megfelelően megalapozott döntést tudjanak hozni az ajánlatról.
-
A céltársaság ügyviteli vagy irányító szervének a társaság egészének érdekében kell eljárnia.
-
Tilos az olyan piaci viselkedés, amely az értékpapírok árának mesterséges emelkedését vagy csökkenését okozza.
-
Az ajánlattevő csak akkor jelentheti be ajánlatát, ha rendelkezik a szükséges pénzügyi erőforrásokkal.
-
A céltársaságot nem lehet a tevékenységének folytatásában az észszerűnél hosszabb ideig akadályozni.
-
Az uniós országoknak ki kell jelölniük a nyilvános vételi ajánlatok felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy hatóságokat. Az uniós országok döntenek arról is, hogy milyen jogi vagy egyéb hatóságok illetékesek az ajánlatokkal kapcsolatos vitás esetek vagy szabálytalanságok kezelésében.
-
A céltársaság határozza meg, hogy melyik nemzeti felügyeleti hatóság illetékes az ajánlat felügyeletére, amennyiben az értékpapírokkal egynél több uniós országban kereskednek.
-
A kisebbségi részvényesek védelme érdekében a társaság irányítását átvevő fél méltányos áron történő ajánlattételre kötelezett, amelyet a lehető legkorábban az ezen értékpapírok valamennyi birtokosa részére meg kell tennie.
-
Méltányos árnak az ajánlattevő által az értékpapírokért az ajánlat megtétele előtt hat hónap és tizenkét hónap között megfizetett legmagasabb ár tekintendő. Különleges helyzet fennállása esetén a nemzeti felügyeleti hatóságok módosíthatják ezt az árat.
-
Az ajánlattételről szóló határozatot a lehető legkorábban nyilvánosságra kell hozni, valamint biztosítani kell a céltársaság értékpapírjai piacának átláthatóságát és integritását.
-
Az ajánlattételi dokumentumnak tartalmaznia kell az ajánlattal kapcsolatos alapvető információkat, többek között az ajánlati feltételeket, az ajánlattevő cég vagy személy megnevezését, valamint a társasággal összehangoltan eljáró személyek azonosságát.
-
A nemzeti hatóságok határozzák meg az ajánlat elfogadására nyitva álló időt, amely két és tíz hét közötti időszak lehet.
-
Az ajánlattételi eljárás megzavarását eredményező lépések megtétele előtt a céltársaság ügyviteli vagy irányító szervének (feltéve, hogy az uniós ország a kívülmaradás mellett döntött) meg kell szereznie a részvényesek közgyűlésének előzetes felhatalmazását.
-
A munkavállalók képviselőit tájékoztatni kell minden nyilvános vételi ajánlatról.
-
Az uniós országok nemzeti jogszabályokat hoznak az ajánlatok elfogadására nyitva álló határidő lejárta, az ajánlatok felülvizsgálata, valamint a tervezett felvásárlás eredményeinek közzététele tekintetében.
MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?
Az irányelv 2004. május 20-án lépett hatályba. Az uniós országoknak 2006. május 20 -ig kellett átültetni nemzeti jogukba.
* KULCSFOGALMAK
Nyilvános vételi ajánlat: egy adott társaság összes értékpapírjának vagy azok egy részének megszerzésére irányuló nyilvános ajánlat.
Értékpapírok: minden, egy társaságban szavazati jogot biztosító átruházható értékpapír.
Céltársaság: az a társaság, amelynek értékpapírjai az ajánlat tárgyát képezik.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21) a nyilvános vételi ajánlatról (HL L 142., 2004.4.30., 12–23. o.)
A 2004/25/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
utolsó frissítés 16.11.2016