Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 02009R0663-20181224

Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program

Az utolsó felülvizsgálat dátuma:
14/09/2018
Létrehozás időpontja:
12/04/2011
Összefoglalt dokumentum(ok):
Kibocsátó vagy szerző:
Az Európai Unió Kiadóhivatala
Felelős szervezeti egység(ek):
Energiaügyi Főigazgatóság

Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

663/2009/EK irányelv – az energiaágazatbeli projektek uniós pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozása

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet létrehozza az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programot (EEGP) az energiaágazat főbb területeit érintő projektek finanszírozása céljából:

  • gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák*;
  • tengeri szélenergia*; valamint
  • szén-dioxid leválasztása és tárolása*.

Azért hozták létre, hogy támogassa az EU:

  • gazdasági fellendülését a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság után; és
  • energiapolitikai célkitűzéseit.

FŐBB PONTOK

A program olyan gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projekteket finanszíroz, amelyek célja:

  • biztosítani és diverzifikálni az energiaforrásokat és -ellátást;
  • a hálózatok interoperabilitásának (azaz az összekapcsoltságának) biztonságossá és megbízhatóvá tétele;
  • a hálózat kapacitásának fejlesztése és optimalizálása; és
  • a megújuló energiaforrások energiahálózatokkal való összekapcsolása.

A tengeri szélenergia projektek abban az esetben részesülnek támogatásban, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek, amelyek az infrastruktúra építésére, a projekt innovatív vonásaira, valamint a projektnek a meglévő szélenergia-hálózathoz való hozzájárulására vonatkoznak.

A szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek akkor részesülnek támogatásban, ha a projekt keretében bizonyíthatóan az ipari létesítményekben keletkező szén-dioxid (CO2) legalább 80%-ának leválasztására kerülhet sor.

A program teljes költségvetése 3,98 milliárd euró, amelynek lebontása a következő:

  • 2,3 milliárd EUR jut gáz- (1,4 mrd EUR) és villamosenergia- (910 millió EUR) kapcsolódó infrastruktúra projektekre;
  • 565 millió EUR tengeri szélenergia projektekre;
  • 15 millió EUR két kisebb szigeteket érintő projektekre;
  • 1,05 milliárd EUR 13 szén-dioxid-leválasztást és -tárolást érintő projektre;
  • 146 millió EUR a program pénzügyi eszközére, amelyet később a 663/2009/EK rendeletet módosító 1233/2010/EU rendelet hozott létre az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek támogatása érdekében.

A 2011-ben létrehozott Európai Energiahatékonysági Alap átvette a finanszírozás feladatát az energiahatékonyságot támogató projektek tekintetében. A következőket érintő projekteket támogat:

  • energiahatékony és/vagy a megújuló energiát hasznosító megoldásokat – ideértve az információs és kommunikációs technológiák (IKT) igénybevételén alapulókat is – magukban foglaló, köz- és magánépületek;
  • a magas energiahatékonyságú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő – beleértve a kapcsolt mikrotermelést is –, illetve távfűtési/-hűtési hálózatok, különösen a megújuló forrásokból származó energián alapulók;
  • a helyi környezetbe beépített decentralizált megújuló energiaforrások, és ezek villamosenergia-hálózatokba történő integrálása;
  • megújuló energiaforrásokból származó mikro-energiatermelés;
  • a fokozott energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások integrációját támogató tiszta városi közlekedés (tömegközlekedés, elektromos és hidrogénüzemű járművek);
  • a helyi infrastruktúra, ideértve a kültéri állami infrastruktúrák hatékony megvilágítását, beleértve a közvilágítást és a villamos energia tárolására szolgáló megoldásokat, az intelligens fogyasztásmérést és az IKT-t maximálisan felhasználó intelligens hálózatokat;
  • innovatív és gazdasági lehetőségeket magukban hordozó, a rendelkezésre álló legjobb módszereket felhasználó energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos technológiák.

Jelentések

Az Európai Bizottság minden évben jelentést tesz közzé az EEGP végrehajtásáról. Az EEGP-ről szóló, hétévnyi végrehajtást követően 2018-ban közzétett jelentés a következőkre mutat rá:

  • 44 gáz- és villamosenergia-infrastruktúrát érintő projektből 35-öt befejeztek;
  • 9-ből 4 tengeri szélenergia projekt működőképes; de
  • 6 szén-dioxid-leválasztást és -tárolást érintő projektből mindössze 1-et valósítottak meg, 3-at pedig idő előtt megszüntettek.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2009. augusztus 1. óta hatályos.

HÁTTÉR

Az EEGP a gazdaságélénkítési terv részét képezi, amelynek célja az európai gazdaságot 2008-ban sújtó pénzügyi és energiaválság hatásainak orvoslása.

További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:

KULCSFOGALMAK

Gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák:
  • az elosztóhálózatok kivételével minden nagyfeszültségű vezeték és tenger alatti összeköttetés, amennyiben ez az infrastruktúra a régiók közötti vagy nemzetközi átvitelt vagy csatlakozást biztosít;
  • az elosztóhálózatok kivételével a nagynyomású gázvezetékek;
  • nagynyomású gázvezetékekhez csatlakozó földfelszín alatti tároló létesítmények;
  • cseppfolyósított földgáz fogadására, tárolására és újragázosításra alkalmas berendezések; valamint
  • a fenti infrastruktúrák megfelelő működéséhez szükséges bármely felszerelés és berendezés, beleértve a védelmi, monitoring és ellenőrző rendszereket is.
Tengeri szélenergia projektek: szélerőműparkok a tengeren.
Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás: az éghajlatváltozás hatása csökkentésének módja, amely az ipari létesítményekben keletkező CO2 leválasztásából, a tárolóhelyre történő elszállításából, majd egy földfelszín alatti földtani közegbe való besajtolásából áll.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 663/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról (HL L 200., 2009.7.31., 31–45. o.)

A 663/2009/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról (COM(2018) 086 final, 2018.3.5.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról (COM(2016) 0743 final, 2016.11.28.)

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról (COM(2015) 0484 final, 2015.10.8.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program végrehajtásáról (COM(2014) 0669 final, 2014.10.28.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program végrehajtásáról (COM(2013) 0791 final, 2013.11.18.)

A Bizottság szolgálati dokumentuma – Az Európai Energiahatékonysági Alap félidős értékelése, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program végrehajtásáról (SWD(2013) 457 final, 2013.11.18.)

A Bizottság közleménye az Európai Tanácsnak – Az európai gazdasági fellendülés terve (COM(2008) 800 végleges, 2008.11.26.)

utolsó frissítés 14.09.2018

Az oldal tetejére