A munkavállalók szabad mozgása: jogok feltérképezése

Ennek a közleménynek a célja az európai polgárok tájékoztatása arról, hogy milyen jogaik vannak, amennyiben az Európai Unió (EU) egy másik tagállamában szeretnének munkát vállalni. A migráns munkavállalóknak a munkához jutás, a munkafeltételek, az adózás és a szociális ellátások tekintetében ugyanolyan bánásmódban kell részesülniük, mint a hazai munkavállalóknak.

JOGI AKTUS

A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2010. július 13.) A munkavállalók szabad mozgásának megerősítése: jogok és jelentősebb fejlemények [COM(2010) 373 végleges - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A személyek Európai Unión (EU-n) belüli szabad mozgásának elve bevezetése óta a mobilitás számos akadályát felszámolták. A Bizottság bemutatja azokat a főbb jogi fejleményeket, amelyek az európai migráns munkavállalók jogait javították. Ezenfelül a mobilitás előmozdítása az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése.

A munkavállalók szabad mozgása

A személyek szabad mozgásának elve valamennyi európai polgárra alkalmazandó, akinek a másik tagállamban való tartózkodása nem haladja meg a három hónapot. Az ennél hosszabb időszakra vonatkozóan a szabad mozgás jogának gyakorlása bizonyos feltételekhez kötött. A migráns munkavállalókra ugyanakkor előnyösebb feltételek vonatkoznak, mint az inaktív uniós polgárokra.

A munkavállalók szabad mozgásának elve lehetőséget ad valamennyi európai polgár számára, hogy az EU egy másik tagállamában vállaljon munkát (az Európai Unió működéséről szóló szerződés - EUMSZ - 45. cikke). Egyes országok nyilvántartásba vételi kötelezettséget róhatnak a náluk három hónapnál hosszabb időszakra munkát vállaló más tagállami polgárok számára, de az ott-tartózkodást semmilyen más feltételhez nem köthetik.

Az önálló vállalkozókra (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikke) és a szolgáltatás nyújtás keretében kiküldött munkavállalókra más rendelkezések vonatkoznak.

Migráns munkavállalók azok, akik:

• jövedelemmel – beleértve a korlátozott jövedelmet és a természetbeni juttatásokat is – rendelkeznek. Csak az önkéntes munka számít a fogalommeghatározás alóli kivételnek;
• alárendeltségi viszonyban állnak, amely a fizetett tevékenység legfőbb jellemzője (azaz a munkaadó határozza meg a tevékenységet, a díjazást és a munkafeltételeket stb.);
• tényleges és valós munkát végeznek, mivel a tevékenység nem lehet sem mellékes, sem járulékos jellegű. Ugyanakkor elismerik a részmunkaidős munkát, a szakmai gyakorlatot és bizonyos képzési formákat is;
• határokon átnyúló közvetlen kapcsolattal rendelkeznek, azaz a munkavállalónak a származási helyétől eltérő EU-s országban kell tartózkodnia vagy dolgoznia.

Más polgárokra is vonatkozhat a munkavállalók szabad mozgása három hónapnál hosszabb ott-tartózkodás esetén:

• a migráns munkavállaló családtagjai, állampolgárságuktól függetlenül részesülhetnek a fogadó ország nyújtotta szociális előnyökből;
• azok, akik megőrzik a munkavállalói jogállásukat még akkor is, ha már nem állnak munkaviszonyban a fogadó országban (ideiglenes munkaképtelenség, kényszerű munkanélküliség stb. esetén);
• az álláskeresők, amennyiben bizonyítani tudják, hogy aktívan állást keresnek.

Munkához jutás

A migráns munkavállalóknak ugyanolyan feltételek mellett kell tudniuk gyakorolni a szakmai tevékenységüket, mint a hazai munkavállalóknak. Ennek megfelelően nem részesülhetnek megkülönböztetésben az alábbiak terén:

• valamely szabályozott szakma gyakorlása, mivel kérelmezhetik szakmai végzettségük vagy képzettségük elismerését;
• nyelvi követelmények, amelyek kizárólag ésszerű mértékűek és az adott munkakörhöz szükségesek lehetnek;
• a közszférába való belépés, kivéve azokat az álláshelyeket, amelyek a közhatalom gyakorlását teszik szükségessé;
• a hivatásos és félhivatásos sportolók szabad mozgása.

Az álláskeresők jogosultak a fogadó állam foglalkoztatási szolgáltatásai által nyújtott, a munkaerőpiacon munkához való jutást megkönnyítő közszolgáltatásokra és pénzügyi járandóságokra.

A munkavállalókat érintő egyenlő bánásmód

A foglalkoztatást, bérezést és munkafeltételeket illető valamennyi hátrányos megkülönböztetés tilos.

A migráns munkavállalók az alábbiakat illetően hasonlóak a hazai munkavállalókhoz:

• a fogadó tagállam törvényei és kollektív szerződései hatálya alá tartoznak;
• tevékenységük első napjától kezdve a lakhelyükhöz és munkavállalói minőségükhöz kapcsolódó ugyanazokra a szociális előnyökre jogosultak;
• nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben az adóztatásban állampolgárságuk vagy migráns munkavállalói minőségük miatt.

Az uniós polgárok jogainak megerősítése

A Bizottság közleményének közzétételét követően az Európai Parlament és a Tanács 2014 áprilisában elfogadta a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről szóló 2014/54/EU irányelvet.

Az irányelv alapvetően a következőkre irányul:

• a megfelelő nemzeti szintű jogorvoslati eszköz biztosítása az EU-ba bevándorló munkavállalók számára, amennyiben úgy vélik, hogy állampolgárságon alapuló megkülönböztetés érte őket;
• igazgatási és bírósági eljárások lehetőségének biztosítása az egyesületek, szervezetek, vagy más jogi személyek számára azon EU-ban utazó munkavállalók nevében vagy érdekében, akiknek jogai sérültek;
• megfelelőbb tájékoztatás biztosítása a szabad mozgáshoz való jogot gyakorolni kívánó munkavállalók, valamint az e területen tevékenykedő magán- és közszférabeli munkáltatók számára;
• a nem kormányzati szervezetekkel folytatott párbeszéd ösztönzése.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament 2014/54/EU irányelve (2014. április 16.) a munkavállalók szabad mozgásával összefüggésben a munkavállalóknak biztosított jogok gyakorlását megkönnyítő intézkedésekről.

Utolsó frissítés: 04.06.2014