A fejlődő országok élelmezésbiztonságára vonatkozó szakpolitikai keret

A Bizottság új stratégiát terjeszt elő az Európai Uniónak a fejlődő országok élelmezésbiztonságát támogató tevékenységének a keretbe foglalásához. A stratégiának lehetővé kell tennie a népesség életfeltételeinek javulását, valamint a legkiszolgáltatottabbak védelmezését az éhezés ellen. A stratégiát a millenniumi fejlesztési célok elfogadása után 10 évvel terjesztették elő.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2010. március 31.): A fejlődő országok élelmezésbiztonsági kihívásainak kezeléséhez nyújtott segítség uniós szakpolitikai kerete [COM(2010) 127 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) és tagállamai elkötelezték magukat a millenniumi fejlesztési célok érdekében végzett tevékenységeik megerősítésére, többek között a fejlődő országokban tapasztalható súlyos szegénység és éhínség felszámolása érdekében.

Ennek megfelelően a Bizottság egy új politikai keretet terjeszt elő a világban tapasztalható éhínség és alultápláltság elleni harc érdekében. A fejlesztési stratégiáknak új korlátokkal kell számolniuk, különösen olyanokkal, amelyek a népesség növekedését és az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatását érintik.

Az EU-nak elsősorban a legkiszolgáltatottabb helyzetű országokat kell támogatnia, vagyis azokat, amelyeknek a legjelentősebb a lemaradásuk a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában (ezek főként afrikai és dél-ázsiai országok).

Több ágazatot érintő megközelítés

Az élelmezésbiztonságot elősegítő stratégiák négy alapvető pilléren nyugszanak:

• az élelmiszer-ipari termékek rendelkezésre állása, amely szükségessé teszi a fenntartható agrár-élelmiszeripari termelési lánc kialakítását, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételét, a nemzetközi kereskedelem fejlesztését és a regionális integrációt. Elengedhetetlen a kisbirtokok támogatása, mivel a vidéki környezetet jobban érinti az esetleges élelmiszerhiány (a veszteségek és a raktározás kezelése, valamint a talajgazdálkodás támogatása stb.);
• az élelmiszerekhez való hozzáférés a foglalkoztatottság támogatásával, a jövedelmek és a szociális ellátások válságidőszakok során is történő növelésével;
• a bevitt táplálék tápértéke, különösen a terhes és szoptató nők, valamint az öt éven aluli gyermekek esetében. Ezen a cselekvési területen főként képzési és oktatási feladatok, valamint a mezőgazdasági termelés nagyobb diverzifikációja szükséges;
• a válságmegelőzés és -kezelés a humanitárius és fejlesztési politika területén tevékenykedő egyes szereplők közötti kapcsolat kialakításával a segélyezési, a helyreállítási és a fejlesztési (LRRD) stratégia és a katasztrófakockázatok csökkentésére (RRD) irányuló stratégia megvalósítása során. A stratégiának támogatnia kell a regionális integrációt és az áringadozások elleni harcot (a termelés növelésének és az élelmiszerkészletek stabilitásának köszönhetően).

A fellépések hatékonyságának növelése

A Bizottság három módon kívánja javítani a fejlesztési együttműködésben végzett tevékenységét:

• a fejlődő országok nemzeti és regionális kezdeményezéseinek támogatása, beleértve az élelmezéshez kapcsolódó területeket is (talaj-, víz- és bioüzemanyag-gazdálkodás stb.). E politikák kialakításakor ki kell kérni a gazdaszervezetek, a civil társadalom, a magánszektor és valamennyi érdekelt fél véleményét;
• az EU-s és tagállami beavatkozások összehangolása egy fő koordinátor kinevezésével, közös eszközök elfogadásával és az érintett különböző politikák (pl. a mezőgazdasági, halászati, környezetvédelmi és kutatási politikák) összehangolásával. Ez a megközelítés a fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzuson, a támogatáshatékonyságról szóló párizsi nyilatkozaton, az accrai cselekvési programon és az EU munkamegosztásra vonatkozó magatartási kódexén alapul;
• a nemzetközi kormányzási rendszer koherenciájának javítása, mégpedig a világ élelmezésbiztonságával foglalkozó bizottság (CFS) (EN) (ES) (FR) világszintű szervezési és koordinációs szerepének növelésével, és az ENSZ szervezetei (FAO, WFP és IFAD) közötti együttműködés javításával.

Háttér

Ezt a közleményt kiegészíti a humanitárius élelmiszer-segélyezésről szóló új stratégia.

Utolsó frissítés: 28.05.2010