Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unióról szóló szerződés 18. cikke

Az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke

MI AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK A FELADATA?

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő) felel az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP), valamint közös biztonság- és védelempolitikájának (KBVP) összehangolásáért és érvényesítéséért. A főképviselő egyúttal az Európai Bizottság egyik alelnöke, és e minőségben ő felel az EU általános külső tevékenységei következetességének biztosításáért.

FŐBB PONTOK

Kinevezés

• A főképviselőt ötéves időtartamra nevezi ki az Európai Tanács minősített többségi szavazással (az Európai Bizottság elnökének beleegyezésével). A főképviselő kinevezése ezen kívül az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke értelmében az Európai Parlament jóváhagyó szavazásához is kötött. Ez azért van így, mert a főképviselő egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke is, az Európai Bizottság egészének a kinevezéséhez pedig az Európai Parlament beleegyezése szükséges.

Felelősségek

• A főképviselő az EU Tanácsa és az Európai Tanács elé terjesztett javaslatok útján hozzájárul a KKBP kidolgozásához.
• A főképviselő továbbá biztosítja az elfogadott határozatok végrehajtását.
• A főképviselő a Bizottság alelnökeként biztosítja az EU általános külső tevékenységeinek következetességét és hatékonyságát a következő területeken: fejlesztési támogatás, kereskedelem, humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés.
• A főképviselő a külügyminiszterek ülésének elnöki tisztét is ellátja az EU Tanácsán belül.
• A főképviselő képviseli továbbá az EU-t a KKBP-vel kapcsolatos ügyekben.
• További kötelezettségek között szerepel az Európai Védelmi Ügynökség és az EU Biztonságpolitikai Kutatóintézetének irányítása.
• A főképviselő rendszeresen egyeztet és figyelembe veszi az Európai Parlamentnek a KKBP-vel és a KBVP-vel kapcsolatos főbb kérdésekre és döntésekre irányuló nézeteit.

Az Európai Külügyi Szolgálat

• A főképviselőt feladatai ellátásában az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) segíti. Az EKSZ-t a Lisszaboni Szerződés hozta létre, alapját pedig az Európai Unióról szóló szerződés 27. cikke képezi. A Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak a tisztviselői, valamint az uniós országok diplomáciai szolgálataitól kirendelt személyzet alkotják.

HÁTTÉR

A főképviselő tisztségének alapját az Európai Unióról szóló szerződés 18. és 27. cikke képezik. Az 1999. évi Amszterdami Szerződés hozta létre a tisztséget, noha akkoriban a külpolitikai ügyekkel kapcsolatos feladatok teljesítésén a külkapcsolatokért felelős európai biztossal osztozott. A 2009. évi Lisszaboni Szerződés kiterjesztette a főképviselő feladatkörét, és a Bizottság alelnöki tisztségével is felruházta a főképviselőt, mégpedig azzal a céllal, hogy lehetővé tegye számára az EU még fokozottabb képviseletét a külpolitikai célkitűzések tekintetében.

• Főképviselő / Alelnök (Európai Külügyi Szolgálat)

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – III. cím – Az intézményekre vonatkozó rendelkezések – 18. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 26–27. o.)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – V. cím – Az Unió külső tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések és a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések – 2. fejezet – A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó különös rendelkezések – 1. szakasz – Közös rendelkezések – 36. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 35–36. o.)

utolsó frissítés 09.01.2020