A romák társadalmi és gazdasági integrációja

E tanácsi ajánlás a romák integrációjáról szóló, 2011. évi uniós keretrendszert erősíti meg egy nem kötelező erejű jogi dokumentummal, amelynek célja a folyamat annak révén történő felgyorsítása, hogy iránymutatást nyújt az uniós országok számára, illetve figyelmüket egy sor olyan konkrét intézkedésre összpontosítja, amelyek létfontosságúak stratégiáik hatékonyabb végrehajtásához.

JOGI AKTUS

A Tanács ajánlása (2013. december 9.) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről (Hivatalos Lap C 378., 2013. december 24., 1-7. o.).

ÖSSZEFOGLALÓ

E tanácsi ajánlás a romák integrációjáról szóló, 2011. évi uniós keretrendszert erősíti meg egy nem kötelező erejű jogi dokumentummal, amelynek célja a folyamat annak révén történő felgyorsítása, hogy iránymutatást nyújt az uniós országok számára, illetve figyelmüket egy sor olyan konkrét intézkedésre összpontosítja, amelyek létfontosságúak stratégiáik hatékonyabb végrehajtásához.

FŐBB PROBLÉMÁK

Az ajánlás a következő kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik:

• konkrét, célzott fellépés a romák oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás terén való integrációjának a megerősítésére (a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett és a létező uniós jogszabályok megsokszorozása nélkül);
• a romák integrációjára rendelkezésre álló finanszírozási források átlátható és megfelelő biztosításának az általános elvei (ideértve nemcsak az uniós, hanem a nemzeti és helyi forrásokat is);
• a szükséges horizontális és strukturális intézkedések, mint például a következők: a megkülönböztetés elleni küzdelem és a roma gyermekek és nők védelme; szociális beruházási megközelítés elfogadása; a romák szerepvállalásának erősítése; a nemzeti kötelezettségvállalások helyi szintű intézkedésekké alakítása a helyi és regionális hatóságok részvételének erősítése révén; a szakpolitikák hatásának nyomon követése; az egyenlőség előmozdításával foglalkozó szervek munkájának figyelembevétele; a romaintegrációs nemzeti kapcsolattartó pontok megerősítése, valamint transznacionális együttműködés kialakítása.

Az oktatás területén a tanácsi ajánlás arra hívja fel az uniós országokat, hogy biztosítsák a romák jó minőségű többségi oktatáshoz való hozzáférését és csökkentsék a korai iskolaelhagyás arányát az oktatás minden szintjén. Ez elengedhetetlen mind az alapfokú, mind a középfokú oktatási szinten, valamint a szakképzés terén is. Az ajánlás számos olyan intézkedést határoz meg, amelyek - körültekintő tervezés és végrehajtás mellett - jó irányban befolyásolhatják a kérdést.

A foglalkoztatás területén a tanácsi ajánlás az egyenlő bánásmód, valamint a roma munkavállalók és a többi munkavállaló közötti szakadék áthidalásának a jelentőségét hangsúlyozza a romák helyzetének javítása érdekében. Az olyan célzott beavatkozásokon kívül, mint az álláskeresőknek nyújtott konkrét és egyéni szolgáltatások, további jelentős hozzájárulás lehet a romák igényeire való odafigyelés az átfogó szakpolitikák keretein belül.

Az egészségügy terén az ajánlás rendkívül gyakorlatias iránymutatást kíván nyújtani az alapvető szociális biztonsági ellátások biztosításától kezdve, a családtervezésen keresztül egészen az ingyenes oltási programok biztosításáig a leginkább marginalizált csoportok számára.

A lakhatás terén az ajánlás az integrált megközelítésre, a térbeli elkülönülés megszüntetésére és a szociális lakáshoz jutás megkülönböztetésmentes igénybevételének elősegítésére hívja fel a figyelmet. Az ajánlás mindemellett a közösségvezérelt fejlesztésekre és területi beruházásokra is felhívja a figyelmet, amelyek szintén támogathatók uniós finanszírozásokból.

A finanszírozás kérdését tekintve pedig azt hangsúlyozza az ajánlás, hogy megfelelő mértékű finanszírozást kell elkülöníteni a nemzeti és helyi stratégiákra, illetve cselekvési tervekre.

A megkülönböztetésmentességhez, a roma gyermekek és nők védelméhez, a szegénység mérsékléséhez és a társadalmi integrációhoz, valamint a romák szerepvállalásának növeléséhez hasonló horizontális kérdések tekintetében a tanácsi ajánlás a meglévő fajok közötti egyenlőségről szóló irányelv (2000/43/EK) gyakorlati végrehajtásának a fontosságát hangsúlyozza, és arra hívja fel az uniós országok figyelmét, hogy alkalmazzák az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát a jogellenes rendelkezések és gyakorlatok meghatározásának kiegészítő referenciájaként.

A romák jogainak tiszteletben tartása elválaszthatatlan részét képezi a gyermekmunkával szembeni hatékony küzdelemnek, a gyermekek részvételével folytatott koldulás megtiltásának, a kiskorúak házasságával kapcsolatos jogszabályok teljes körű érvényre juttatásának, a kényszerházasságokkal szembeni küzdelemnek, valamint a romák szerepvállalása a tekintetben való növelésének, hogy aktív állampolgárai lehessenek valamely országnak.

Az átfogó szakpolitikáknak a szegénység és a romák társadalmi kirekesztése elleni küzdelemben is kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk. Ebben az összefüggésben az ajánlás a humántőkébe való befektetésbe és a társadalmi kohéziót szolgáló politikák életbe léptetésére hív fel, valamint a romák integrációjának a nemzeti reformprogramokba való beépítésére azokban az országokban, amelyek jelentős méretű roma lakossággal rendelkeznek.

Ezenkívül az ajánlás a romák integrációjára irányuló strukturális intézkedések létrehozásához és az azok hatékonyságának javításához szükséges lépéseket részletezi, többek között a következőket: a szakpolitikák és helyi intézkedések nyomon követése és értékelése, az egyenlő bánásmód előmozdításáért felelős szerveknek és a nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontok szerepének a megerősítése, valamint a transznacionális együttműködés fokozása. Gyakorlati iránymutatást is nyújt arra vonatkozóan, hogy hogyan érhető el hatékonyabban fejlődés ezeken a területeken.

Mivel az ajánlás célja a romaintegrációs intézkedések hatékonyságának a megerősítése az uniós országokban, ami másként szólva a nemzeti romaintegrációs stratégiák sikeres végrehajtásához nyújtott támogatást jelenti, a jelentéstétel szintén szorosan hozzátartozik az uniós kerethez.

Az ezen ajánlással összhangban elfogadott intézkedésekről az uniós országok által nyújtott információk belekerülnek a Bizottság nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásáról szóló éves jelentéseibe.

HÁTTÉR

Európában a roma közösség a legnagyobb etnikai kisebbség. A Bizottság javaslata szerint a romák társadalmi-gazdasági befogadását célzó eszközök hatékonyságát hosszú távú megközelítés és több ágazaton átívelő intézkedések (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás stb.) révén kell javítani.

Az elmúlt évek során az EU a romák integrációjának kérdése tekintetében határozott politikai vezető szerepvállalásról tett tanúbizonyságot az uniós országok irányában, és sikerült is a romák integrációját mind az EU, mind az uniós országok politikai programjaiban tartani.

2011-ben az EU vezetői elköteleződtek a „nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere” mellett. Ennek megfelelően valamennyi uniós ország kidolgozta a saját romaintegrációs stratégiáit, mégpedig az egyes országok roma lakosságának az igényeihez igazítva. Éves jelentéstételi eljárást is létrehoztak az elért eredmények értékelésére. Ezenkívül az EU a romák integrációjának kérdését beépítette szélesebb körű növekedési programjába, az Európa 2020 stratégiába. Az „európai szemeszteren” belül - 2012 óta - az Európai Unió Tanácsa romaintegrációs országspecifikus ajánlásokat ad ki a jelentős méretű roma lakossággal rendelkező uniós országoknak. Végül pedig, az EU nemcsak a 28 uniós országban erősítette meg a romák befogadására nyújtott pénzügyi támogatásokat, hanem azokban a bővítési országokban is, ahol a romák befogadása továbbra is a Bizottság bővítési stratégiáról és a legfontosabb kihívásokról szóló közleménye szerinti fő prioritás marad.

Elsődlegesen azonban az uniós országok feladata a marginalizált populációk helyzetének a megváltoztatása, azaz a romák integrációjára irányuló fellépés mindenekelőtt az ő kezükben van.

E célkitűzést kizárólag valamennyi uniós ország legmagasabb szintű politikai kötelezettségvállalása révén lehet elérni. A hatékony romaintegrációs intézkedésekről szóló, 2013. december 9-én egyhangúlag elfogadott tanácsi ajánlás uniós szinten rendkívüli jelentőségű lépésnek számított a romák megfelelőbb integrációja felé tartó úton. Új eszközzel bővítette a jogi és politikai színteret, de ami ennél még fontosabb, valamennyi uniós ország által vállalt erős és közös politikai elköteleződést jelentett, amelynek célja a törekvések megerősítése a valódi eredmények elérése érdekében.

További információk az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának az EU és a romák, valamint a megkülönböztetésmentességről szóló jogszabállyal kapcsolatos honlapján állnak rendelkezésre.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A romák társadalmi és gazdasági integrációja (COM(2010) 133 végleges, 2010. április 7.).

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Jelentés a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról (COM(2014) 209 final, 2014. április 2.).

A Bizottság szolgálati munkadokumentuma, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Jelentés a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról (SWD(2014) 121 final, 2014. április 2.).

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Előrelépések a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában (COM(2013) 454 final, 2013. június 26.).

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak - Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások (2013-2014) (COM(2013) 700 final, 2013. október 16.).

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Nemzeti romaintegrációs stratégiák: az uniós keretrendszer végrehajtásának első lépése (COM(2012) 226 final, 2012. május 21.).

A Bizottság szolgálati munkadokumentuma, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Nemzeti romaintegrációs stratégiák: az uniós keretrendszer végrehajtásának első lépése (SWD(2012) 133 final, 2012. május 21.).

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig (COM(2011) 173 végleges, 2011. április 5.).

utolsó frissítés 16.06.2015