Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52022AE6310

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról (COM(2022) 732 final – 2022/0426(COD)); és a Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Jelentés az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről (negyedik jelentés) (COM(2022) 736 final)

EESC 2022/06310

HL C 228., 2023.6.29, p. 108–113 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2023.6.29.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 228/108

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról

(COM(2022) 732 final – 2022/0426(COD))

és a Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Jelentés az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről (negyedik jelentés)

(COM(2022) 736 final)

(2023/C 228/15)

Előadó:

José Antonio MORENO DÍAZ

Társelőadó:

Pietro Vittorio BARBIERI

Felkérés:

Európai Bizottság: 2023.2.8.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:

Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2023.4.3.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2023.4.27.

Plenáris ülésszak száma:

578.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

125/01/01

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

 Az emberkereskedelem büntetendő bűncselekmény, és az emberek alapvető jogainak súlyos megsértésével jár. Az Európai Unió 2020. évi biztonsági stratégiája kiemeli a szervezett bűnözés emberkereskedelemben betöltött szerepét és az azzal járó emberi költséget.

1.2.

 2011-ben elfogadták az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (1). Az Európai Bizottság 2021-ben elfogadta az emberkereskedelem elleni uniós stratégiát (2021–2025), és már jelezte, hogy az irányelv végrehajtásának javítása érdekében értékelni kell az irányelv alkalmazását.

1.3.

 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az elért eredményekről szóló negyedik jelentést, amely a szóban forgó jelenségekkel kapcsolatos fejleményeket hangsúlyozza, valamint az emberkereskedelem elleni irányelv módosítására irányuló javaslatot. Az irányelv célja az emberkereskedelem megelőzése és az ellene folytatott küzdelem, valamint az áldozatok védelme. A javaslat ennek érdekében három cselekvési keret köré szerveződik: i. az emberkereskedelem bűncselekménnyé nyilvánítása, az emberkereskedelem ügyében folytatott nyomozás és annak büntetőeljárás alá vonása, beleértve a bűncselekmények, büntetések és szankciók meghatározását; ii. az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott segítség és támogatás; valamint iii. az emberkereskedelem megelőzése.

1.4.

 Az EGSZB üdvözli a különféle kizsákmányolási formák fogalommeghatározásának kibővítését. Az EGSZB egyetért azzal, hogy e bűncselekmények felsorolása nem tekinthető teljeskörűnek, mivel a kizsákmányolás sajnálatos módon nap mint nap újabb formákat ölt. Úgy véli, hogy a tagállamoknak átfogóan kell közelíteniük a kizsákmányolással kapcsolatos kérdésekhez az emberkereskedelem problémájának a vizsgálata során.

1.5.

 Az EGSZB szerint meg kell erősíteni a nemi dimenziót az irányelv tartalmában és végrehajtásában, mivel az áldozatok túlnyomó többsége nő és lány. Hasonlóképpen figyelmet kell fordítani azokra a kiszolgáltatott helyzetekre, amelyek elősegíthetik a bűnözői hálózatok és mások számára a toborzást és a kizsákmányolást. Emellett több figyelmet kell fordítani más kiszolgáltatott csoportokra, köztük a menekültekre, a menedékkérőkre, valamint az okmányokkal nem rendelkező vagy bizonytalan tartózkodási jogállással rendelkező személyekre.

1.6.

 Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat kifejezetten hivatkozik az emberkereskedelem online dimenziójára. Az új technológiák alkalmazása kedvez az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményeknek, ugyanis megkönnyíti és jobban lehetővé teszi az áldozatokhoz való hozzáférést és azok kizsákmányolását, továbbá az e bűncselekményekből származó jövedelmek nyomon követését is megnehezíti.

1.7.

 Az EGSZB támogatja, hogy az Európai Bizottság megfelelőbb szankciórendszert dolgozzon ki. Mivel az értékelésből az derült ki, hogy a legtöbb tagállam nem dolgozta ki maradéktalanul az opcionális szankciós intézkedéseket, az új kötelező rendszer – amely különbséget tesz a bűncselekmények alapesetei és minősített esetei között – meg fogja erősíteni az emberkereskedelem elleni küzdelmet.

1.8.

 Az EGSZB azt is üdvözli, hogy a jogi személyek szankcionálhatók az állami támogatásokból való kizárással, a létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárásával, illetve a gazdasági tevékenységek gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltással. Az EGSZB úgy véli, hogy a kizsákmányoló szolgáltatások tudatos igénybevételét össze lehetne kapcsolni a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvvel, hogy a kizsákmányolás különböző formáiból hasznot húzó vállalatokat is felelősségre lehessen vonni.

1.9.

 Az EGSZB szerint az irányelvnek nagyobb figyelmet kellene fordítania az emberkereskedelem áldozataira, továbbá emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségére, hogy gondoskodjanak az áldozatokról, védelmezzék őket, és a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák társadalmi befogadásukat. Amellett, hogy emlékeztet arra, hogy nem szabad büntetni az emberkereskedelem áldozatait, az irányelvnek meg kell erősítenie az áldozatok segítésére és támogatására szolgáló mechanizmusokat és eszközöket, különösen a veszélyeztetett csoportok esetében.

1.10.

 Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy irányelvjavaslatában szerepeltesse a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló 2004/81/EK tanácsi irányelv betartásának szükségességét (2).

1.11.

 Az EGSZB ismételten hangsúlyozza az emberkereskedelem megelőzésére irányuló munka fontosságát, hangsúlyozva, hogy csökkenteni kell az igényt a kizsákmányolás valamennyi formája iránt. Amint a jelentés megjegyzi, az olcsó munkaerő, illetve a prostitúció iránti kereslet továbbra is növekszik, pedig gyakran az emberkereskedelem bűncselekményével áll összefüggésben.

1.12.

 Az EGSZB egyetért azzal, hogy javítani kell az adatgyűjtést, de az említett bűncselekmények megfelelőbb azonosítására szolgáló eszközöket is tökéletesíteni kell. Amint a jelentés hangsúlyozza, nyilvánvaló, hogy nagyon sok esetet nem jelentenek be, márpedig ezt a helyzetet a tagállamok és az európai intézmények közötti koordináció és együttműködés keretében is kezelni és javítani kell.

1.13.

 Az EGSZB szerint az irányelvre irányuló javaslat előterjesztése kapcsán meg kell ragadni az alkalmat az emberkereskedelem elleni megerősített küzdelemmel kapcsolatos figyelemfelkeltésre és az erre vonatkozó kommunikáció javítására. A különböző típusú kizsákmányolási formák miatti jogsértések átfogó és többdimenziós reakciót igényelnek, amelyben – a büntetlenség és a visszaélések normalizálása elleni küzdelem során – kulcsfontosságú a polgárok szerepe.

1.14.

 Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az emberkereskedelmet befolyásoló tényezők közé tartoznak a következők: a szegénység feminizációja; a férfiak és nők eltérő hozzáférése a tanulási lehetőségekhez és a forrásokhoz; egészségügyi egyenlőtlenségek; a nemi alapú erőszak terjedése világszerte; valamint a férfiak és nők közötti általánosabb társadalmi egyenlőtlenség.

1.15.

 A tagállamoknak nemzeti szinten további áldozatkezelési mechanizmusokat kell kidolgozniuk, amelyek keretében a civil társadalmi szervezetek is részt vesznek az áldozatok azonosításában és a támogató szolgáltatások nyújtásában. Egy további eszközt is létre lehetne hozni minden egyes tagállamban: egy független ellenőrző és biztosítási szervet, amelynek része egy nemzeti felelős, aki nyomon követi a tagállamok által az emberkereskedelem elleni küzdelem terén végrehajtott intézkedések hatékonyságát, kutatást végez, és együttműködik a jelenséggel különböző szinteken foglalkozó köz- és magánszférabeli érdekelt felekkel.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

 Az emberkereskedelem fogalmát az ENSZ 2000-ben határozta meg nemzetközi szinten, a következőképpen:

—

Az „emberkereskedelem” személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését, vagy átvételét jelenti fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, erőszakos elrablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés útján, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával, vagy elfogadásával annak érdekében, hogy a kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik (az ENSZ emberkereskedelemről szóló, 2000. évi jegyzőkönyvének 3. cikke).

—

A kizsákmányolásnak „magában kell foglalnia legalább a mások prostituálásának kihasználását, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott eltávolítását”.

2.2.

 Az emberkereskedelem büntetendő bűncselekmény, és az emberek alapvető jogainak súlyos megsértésével jár. Az Európai Unió 2020. évi biztonsági stratégiája kiemeli a szervezett bűnözés emberkereskedelemben betöltött szerepét és az azzal járó emberi költséget.

2.3.

 2011-ben fogadták el az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelvet (az emberkereskedelem elleni irányelvet). Ezen irányelv elfogadása fontos lépést jelentett a szabályok tagállamok közötti harmonizációja terén. Az Európai Bizottság 2021-ben elfogadta az emberkereskedelem elleni uniós stratégiát (2021–2025), és már jelezte, hogy az irányelv végrehajtásának javítása érdekében értékelni kell az irányelv alkalmazását.

2.4.

 Az Európai Bizottság által készített értékelés az irányelv átültetési időszakára (2013. április –2022. március) vonatkozik, és az európai szinten gyűjtött adatok, valamint a szakértőkkel és szakosodott szervezetekkel folytatott beszélgetésekből származó kvalitatív információk alapján készült.

2.5.

 Az Európai Bizottság belső értékelése az áldozatok tényleges számának pontos meghatározásával kapcsolatos nehézségekre világított rá, a 2013–2022 között azonosított 55 314 eset ugyanis alábecsült értéknek tekinthető. Továbbra is a szexuális kizsákmányolás az emberkereskedelemhez kapcsolódó legelterjedtebb kizsákmányolási forma – a 2021-ben jelentett esetek 55,7 %-a –, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a munkaerő-kizsákmányolás, különösen olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az építőipar és a gondozási szolgáltatások. Az emberkereskedelem összes áldozatának 21 %-a kiskorú, ugyanakkor 75 %-uk nő és lány.

2.6.

 Az értékelés és a jelentés megjegyzi, hogy a büntetőeljárások és ítéletek aránya nagyon alacsony, és ez is hozzájárulhat a büntetlenség kultúrájához az emberkereskedők körében. A közösségi média új lehetőségeket nyitott meg az Európai Unióban működő bűnszövetkezetek előtt, amelyek többsége részt vesz az emberkereskedelemben. Az ukrajnai háború miatt fokozódhat az embercsempészet és az emberkereskedelem. Az emberkereskedelem továbbra is alacsony kockázattal és magas haszonnal járó bűncselekménynek tekinthető.

2.7.

 Bár az irányelv az emberkereskedelem elleni jogszabályok közös keretének létrehozását szolgálta, azokra a nehézségekre is rámutatott, amelyek miatt nehéz előrelépni bizonyos olyan kizsákmányolási formák elleni küzdelemben, amelyekre nem terjed ki az emberkereskedelem és a határokon átnyúló bűncselekmények fogalommeghatározása. Az irányelv meghatározza azokat a területeket is, ahol az emberkereskedőkkel kapcsolatos nyomozás és büntetőeljárás javításra szorul, továbbá rámutat arra, hogy bővíteni kell a bűnüldözési és igazságszolgáltatási kapacitásokat az emberkereskedelemhez kapcsolódó pénzügyi nyomozások fejlesztése érdekében.

2.8.

 Bár az irányelv az emberkereskedelem elleni védelemre is összpontosít, az értékelés szerint javulás érhető el többek között olyan területeken, mint az áldozatok büntetőeljárás alá vonásának és büntethetőségének elkerülésére irányuló elv alkalmazása; az áldozatok védelme a nyomozás vagy a bírósági eljárás alatt; valamint az áldozatok sajátosságaihoz és szükségleteihez szabott segítségnyújtás, különösen a kiskorúak és a kiszolgáltatott csoportok esetében. Problémát jelentenek az adatgyűjtés és -feldolgozás hiányosságai is.

2.9.

 Az értékelés elismeri, hogy az irányelv fordulópontot jelent az emberkereskedelem elleni európai uniós küzdelemben. Ugyanakkor arra mutat rá, hogy előrelépésre van szükség az emberkereskedelem és az emberkereskedők nyomon követésének, valamint a kapcsolódó megelőzésnek, bűnüldözésnek és büntetőeljárás alá vonásnak a javítását szolgáló eszközök, továbbá az áldozatoknak nyújtott segítség fejlesztése terén.

2.10.

 E tekintetben az Európai Bizottság által előterjesztett javaslat az irányelv módosítására irányul. A javaslat különféle intézkedéseket kíván bevezetni az emberkereskedelem Európai Unión belüli megelőzésének és az ellene folytatott küzdelemnek a javítása, valamint az áldozatok védelmének javítása érdekében.

3.   Az emberkereskedelem elleni irányelv

3.1.

 Az emberkereskedelem elleni irányelv célja az emberkereskedelem megelőzése és az ellene folytatott küzdelem, valamint az áldozatok védelme. A javaslat ennek érdekében három cselekvési keret köré szerveződik: i. az emberkereskedelem bűncselekménnyé nyilvánítása, az emberkereskedelem ügyében folytatott nyomozás és annak büntetőeljárás alá vonása, beleértve a bűncselekmények, büntetések és szankciók meghatározását; ii. az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott segítség és támogatás; valamint iii. az emberkereskedelem megelőzése.

3.2.

 Az EGSZB üdvözli az irányelv módosítását célzó javaslat előterjesztését, mivel egyetért azzal, hogy további előrelépésre és javításra van szükség az emberkereskedelem elleni küzdelem és az áldozatok védelme terén. Az EGSZB egyetért azzal, hogy az emberkereskedelem mint bűncselekmény egyre nagyobb fenyegetést jelent a mai helyzetben, amely a 2011-eshez képest összetettebb.

3.3.

 Az EGSZB üdvözli a különféle kizsákmányolási formák fogalommeghatározásának kibővítését, és méltányolja, hogy a jelentés hivatkozik ezekre a különböző formákra. Jóllehet még mindig a szexuális kizsákmányolás az emberkereskedelem leggyakoribb formája, és ezt követi a munkaerő-kizsákmányolás, az irányelv egyéb formákra is kiterjed (koldulás, bűncselekmények elkövetése vagy szervkereskedelem céljából történő kizsákmányolás), és ezek némelyike egyre gyakrabban fordul elő az utóbbi években. Megjelentek ugyanakkor olyan formák is, amelyekre az irányelv nem tér ki, pedig ugyancsak emberkereskedelem formáinak tekinthetők, ideértve a kényszerházasságot, a béranyaságot vagy az illegális örökbefogadást. Az EGSZB üdvözölné a „különösen kizsákmányoló munkafeltételekre” való hivatkozás beillesztését, amint azt a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló uniós irányelv is tükrözi. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak több iránymutatást kell adnia az összes különböző lehetséges forma meghatározásával kapcsolatban, hogy biztosítható legyen a tagállamok általi egységesebb alkalmazás.

3.4.

 Az EGSZB egyetért azzal, hogy e bűncselekmények felsorolása nem tekinthető teljeskörűnek, mivel a kizsákmányolás sajnálatos módon nap mint nap újabb formákat ölt. Úgy véli, hogy a tagállamoknak átfogóan kell közelíteniük a kizsákmányolással kapcsolatos kérdésekhez az emberkereskedelem problémájának a vizsgálata során.

3.5.

 Az EGSZB szerint meg kell erősíteni a nemi dimenziót az irányelv tartalmában és végrehajtásában, mivel az áldozatok túlnyomó többsége nő és lány. Hasonlóképpen figyelmet kell fordítani bizonyos kiszolgáltatott csoportokra, köztük a menekültekre, a menedékkérőkre és az okmányokkal nem rendelkező vagy bizonytalan tartózkodási jogállással rendelkező személyekre, valamint azokra a kiszolgáltatott helyzetekre, amelyek elősegíthetik a bűnözői hálózatok számára a toborzást és a kizsákmányolást. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az emberkereskedelmet befolyásoló tényezők közé tartoznak a következők: a szegénység feminizációja; a férfiak és nők eltérő hozzáférése a tanulási lehetőségekhez és a forrásokhoz; egészségügyi egyenlőtlenségek; a nemi alapú erőszak terjedése világszerte; valamint a férfiak és nők közötti általánosabb társadalmi egyenlőtlenség.

3.6.

 Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat kifejezetten hivatkozik az emberkereskedelem online dimenziójára. Az új technológiák alkalmazása kedvez az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményeknek, ugyanis megkönnyíti és jobban lehetővé teszi az áldozatokhoz való hozzáférést és azok kizsákmányolását, továbbá az e bűncselekményekből származó jövedelmek nyomon követését is megnehezíti. A közösségi média elősegítette az áldozatok toborzását és kizsákmányolását, és újfajta visszaélési lehetőségekkel gyarapította a kizsákmányolási helyzeteket, ideértve például képek, videók stb. terjesztését.

3.7.

 Az EGSZB támogatja, hogy az Európai Bizottság megfelelőbb szankciórendszert dolgozzon ki. Mivel az értékelésből az derült ki, hogy a legtöbb tagállam nem dolgozta ki maradéktalanul az opcionális szankciós intézkedéseket, az új kötelező rendszer – amely különbséget tesz a bűncselekmények alapesetei és minősített esetei között – meg fogja erősíteni az emberkereskedelem elleni küzdelmet.

3.8.

 Az EGSZB azt is üdvözli, hogy a jogi személyek szankcionálhatók az állami támogatásokból való kizárással, a létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárásával, illetve a gazdasági tevékenységek gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltással. Az EGSZB úgy véli, hogy a kizsákmányoló szolgáltatások tudatos igénybevételét össze lehetne kapcsolni a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvvel, hogy a kizsákmányolás különböző formáiból hasznot húzó vállalatokat is felelősségre lehessen vonni. Referenciaként szolgálhatnak a munkaerő-kizsákmányolás eseteivel kapcsolatos tapasztalatok.

3.9.

 Az EGSZB szerint előrelépést jelent, hogy a javasolt módosítás bűncselekménnyé nyilvánítja a kizsákmányoláson alapuló szolgáltatások vagy tevékenységek olyan módon való igénybevételét, amikor az illető tudatában van annak, hogy a szolgáltatást vagy tevékenységet végző személy emberkereskedelem áldozata – azaz a kizsákmányolási szolgáltatások tudatos igénybevételét –, és ezt a tagállamok szigorúbb intézkedésekkel is kiegészíthetik. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a tagállamok nagyobb támogatást kapjanak a fentiek alkalmazásához, és hogy az Európai Bizottság által a Parlament és a Tanács elé terjesztendő, az átültetésről szóló jelentésben felmérjék e pontnak az emberkereskedelem megelőzésére és büntetőeljárás alá vonására gyakorolt hatását, hogy meg lehessen győződni arról, hogy annak semmilyen káros hatása nem volt az áldozatokra vagy kiszolgáltatott csoportokra nézve, és hogy előrelépés történt az e bűncselekményeket jellemző „büntetlenség kultúrája” terén.

3.10.

 Az EGSZB helyénvalónak tartja, hogy az Európai Bizottság az online világhoz igazítsa a szabályozási és szankcionálási keretet. E tekintetben különösen örvendetes, hogy az irányelv – az Európai Unió által e tekintetben létrehozott szabályozási keretekkel összhangban – a vagyoni eszközök befagyasztására és elkobzására is kitér. Az elkövetőktől visszaszerzett vagyoni eszközöket elérhetővé kell tenni az áldozatok kártalanítására, és az áldozatokat előnyben kell részesíteni a hitelezők rangsorában.

3.11.

 Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények terén a különböző tagállamok között folytatott együttműködést. A határokon átnyúló együttműködés kulcsfontosságú, és azt információcsere, illetve közös fellépések, valamint a határokon átnyúló bűncselekmények áldozataival foglalkozó szakszemélyzet – különösen a bűnüldöző hatóságok – képzése révén lehet javítani.

3.12.

 A tagállamoknak nemzeti szinten további áldozatkezelési mechanizmusokat kell kidolgozniuk, amelyek keretében a civil társadalmi szervezetek is részt vesznek az áldozatok azonosításában és a támogató szolgáltatások nyújtásában. Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak támogatnia kell a tagállamokat az említett eszközök létrehozásában vagy megerősítésében, és ezeket európai szinten össze lehet hangolni, hogy javuljon az emberkereskedelem áldozatainak ellátása és védelme. Célszerű lenne lépéseket tenni egy európai áldozatkezelési eszköz létrehozásával kapcsolatban, hogy az áldozatok ellátását és támogatását, valamint az áldozatokat támogató rendszerek fejlesztését jobban össze lehessen hangolni. Egy további eszközt is létre lehetne hozni minden egyes tagállamban: egy független ellenőrző és biztosítási szervet, amelynek része egy nemzeti felelős, aki nyomon követi a tagállamok által az emberkereskedelem elleni küzdelem terén végrehajtott intézkedések hatékonyságát, kutatást végez, és együttműködik a jelenséggel különböző szinteken foglalkozó köz- és magánszférabeli érdekelt felekkel.

3.13.

 Az EGSZB szerint az irányelvnek nagyobb figyelmet kellene fordítania az emberkereskedelem áldozataira, továbbá emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségére, hogy gondoskodjanak az áldozatokról, védelmezzék őket, és a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák társadalmi befogadásukat. Amellett, hogy emlékeztet arra, hogy nem szabad büntetni az emberkereskedelem áldozatait, az irányelvnek meg kell erősítenie az áldozatok segítésére és támogatására szolgáló mechanizmusokat és eszközöket, különösen a veszélyeztetett csoportok, például a kiskorúak, kisebbségekhez tartozók, menekültek vagy okmányokkal nem rendelkező migránsok esetében. Fel kell tárnia és meg kell erősítenie továbbá az áldozatok rendelkezésére álló jogorvoslati eszközöket és a megelőzési eszközöket, ideértve a biztonságos feljelentési és panasztételi mechanizmusokat, valamint a kártérítési alapokat.

3.14.

 A célországban az integráció az emberkereskedelem áldozatait célzó személyre szabott, segítségnyújtással, tájékoztatással, képzéssel és szerepvállalással kapcsolatos projektek révén valósul meg, az alábbi formákban: speciális védett rendszerekben való befogadás; kötelező tartózkodási engedély kiadása az emberkereskedelemből való kilépés elengedhetetlen feltételeként; egészségügyi ellátás, tájékoztatás és megelőzés; pszichológiai támogatás és kulturális közvetítés; szociális és jogi tájékoztatás és tanácsadás; nyelvi és írástudás-fejlesztési tanfolyamok; a készségek és kompetenciák felmérése; szakmai tanácsadás és képzés; munkaerőpiaci integráció.

3.15.

 Az irányelv nem foglalkozik az áldozatok jogainak védelmét, sem pedig az emberkereskedelem áldozatává vált személyeknek nyújtott segítséget és támogatást érintő jogszabályi változásokkal, márpedig ezeken a területeken még bőven van mit javítani. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) többek között az emberkereskedelem, a szexuális zaklatás, a szexuális kizsákmányolás és a gyermekpornográfia bizonyos típusú áldozatainak sajátos szükségleteivel foglalkozik.

3.16.

 Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy irányelv módosítását célzó javaslatában szerepeltesse a 2004/81/EK tanácsi irányelv betartásának szükségességét.

3.17.

 Az áldozat együttműködése alatt azt a szándékot kell érteni, hogy csatlakozzon egy a kizsákmányolással járó helyzetből való kilépést célzó, egyénre szabott szociális integrációs projekthez. Tartózkodási engedély nem kizárólag azoknak adható ki, akik úgy döntenek, hogy együttműködnek az igazságszolgáltatással, ugyanis ahhoz, hogy hozzáférhessenek az emberkereskedelemmel szembeni alternatívákhoz, azaz a képzést és az önrendelkezést biztosító területi szolgáltatásokhoz, mindenképpen tartózkodási engedélyre van szükség.

3.18.

 Az áldozatok általában vonakodnak vallomást tenni az emberkereskedők ellen. Gyakran állandó zsarolásnak vannak kitéve, és tanúvallomásaikkal saját életüket és a családjaik életét kellene kockáztatniuk. E tekintetben szem előtt tartandó, hogy az emberkereskedelem áldozatának a kizsákmányolásba való beleegyezését nem kell figyelembe venni (az ENSZ emberkereskedelemről szóló, 2000. évi jegyzőkönyve 3. cikkének b) pontja).

3.19.

 Az EGSZB kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen előrelépést „Az emberkereskedelem áldozatainak uniós jogai” című kiadványában (4) foglalt ajánlások végrehajtása terén annak érdekében, hogy a tagállamok mindenkor megadják a tartózkodási engedélyt az emberkereskedelem áldozatai számára az alábbi esetekben:

—

ha az áldozat jelenléte a nyomozáshoz vagy a bírósági eljáráshoz szükséges,

—

ha az áldozat egyértelmű szándékot mutatott az együttműködésre,

—

ha az áldozat minden kapcsolatot megszakított az emberkereskedelem bűncselekményének elkövetőjével vagy elkövetőivel,

—

ha az áldozat nem jelent veszélyt a közrendre vagy a közbiztonságra.

Az EGSZB arra is kéri a tagállamokat, hogy használják ki jobban azt a lehetőséget, hogy humanitárius vagy személyes okokból tartózkodási engedélyt adjanak az áldozatoknak, még akkor is, ha a fenti feltételek nem teljesülnek.

3.20.

 Az EGSZB ismételten hangsúlyozza az emberkereskedelem megelőzésére irányuló munka fontosságát, hangsúlyozva, hogy csökkenteni kell az igényt a kizsákmányolás valamennyi formája iránt. Az olcsó munkaerő, illetve a prostitúció iránti kereslet továbbra is növekszik, pedig gyakran az emberkereskedelem bűncselekményével áll összefüggésben.

3.21.

 Az EGSZB úgy véli, hogy meg kell erősíteni az e kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás és érzékenyítés javítására irányuló tevékenységeket, többek között az emberkereskedelem elleni küzdelmet erősítő új kommunikációs eszközök, képzések, oktatási programok és figyelemfelkeltő kampányok valamennyi tagállamban történő felmérésével.

3.22.

 Az EGSZB egyetért azzal, hogy javítani kell az adatgyűjtést, de az említett bűncselekmények megfelelőbb azonosítására szolgáló eszközöket is fejleszteni kell. Nyilvánvaló, hogy nagyon sok esetet nem jelentenek be, márpedig ezt a helyzetet a tagállamok és az európai intézmények közötti koordináció és együttműködés keretében is kezelni és javítani kell. Az embercsempészetről szóló éves statisztikai jelentésre irányuló javaslat segíthet abban, hogy jobb adatokat szerezhessünk, javítsuk az intézkedéseket, és fokozódjon a közvélemény tudatossága e bűncselekményekkel kapcsolatosan.

3.23.

 Az EGSZB hasonlóképpen üdvözli, hogy az Európai Bizottság szükségesnek véli egy olyan éves jelentésnek az Európai Parlament és az Európai Tanács elé történő benyújtását, amely a tagállamok emberkereskedelem elleni fellépéssel kapcsolatos munkáját ismerteti, kiemelve az intézkedések végrehajtását és azok hatását.

3.24.

 Az EGSZB szerint az irányelv módosítására irányuló javaslat előterjesztése kapcsán meg kell ragadni az alkalmat az emberkereskedelem elleni megerősített küzdelemmel kapcsolatos figyelemfelkeltésre és az erre vonatkozó kommunikáció javítására. A különböző típusú kizsákmányolási formák miatti jogsértések átfogó és többdimenziós reakciót igényelnek, amelyben – a büntetlenség és a visszaélések normalizálása elleni küzdelem során – kulcsfontosságú a polgárok szerepe.

Kelt Brüsszelben, 2023. április 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Oliver RÖPKE

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(2)  A Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről (HL L 261., 2004.8.6., 19. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 2012.11.14., 57. o.).

(4)  Az emberkereskedelem áldozatainak uniós jogai.

Top