1.

a Tanács az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről elfogadott, „A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia” című állásfoglalásában felkéri a Bizottságot, hogy háromévente tegyen jelentést az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról;

2.

az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásáról (2019–2021) szóló első bizottsági jelentés (a jelentés) – az azt kísérő szolgálati munkadokumentumokkal együtt – az EU jelenlegi ifjúsági stratégiája értelmében megvalósuló első, hároméves uniós ifjúsági munkatervre terjed ki, amely a Tanács elnökségének két trióját (RO–FI–HR és DE–PT–SI) öleli fel;

3.

a jelentés többek között a tagállamok, az Európai Bizottság, valamint a Youth Wiki online platform által szolgáltatott információkon alapul, amely 32 európai ország nemzeti ifjúságpolitikájáról nyújt átfogó áttekintést;

4.

az EU-ban élő fiatalok általános helyzetének bemutatása az EU ifjúsági mutatóinak felhasználásával történt, amelyek egy felülvizsgált összesítő tábla keretében, új mennyiségi és minőségi szakpolitikai mutatókkal kibővülve álltak rendelkezésre;

5.

a jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezői további információforrást jelentettek a nemzeti ifjúságpolitikákat illetően, ideértve az európai ifjúsági célok megvalósítását és az EU ifjúsági stratégiájával összhangban álló együttműködési igényeket;

6.

a jelentést, amely – az azt kísérő szolgálati munkadokumentumokkal együtt – értékeli az EU ifjúsági stratégiájának célkitűzései és prioritásai terén a 2019 és 2021 közötti időszakban elért eredményeket, és kiterjed az EU jelenlegi ifjúsági stratégiája értelmében megvalósuló első, hároméves uniós ifjúsági munkatervre, egyúttal pedig igen átfogó képet nyújt az EU-ban élő fiatalok helyzetéről;

7.

a 2020-as és a 2021-es év a szokásostól eltérően alakult, mivel a világjárvány súlyosan érintette az ifjúságpolitikák – és különösen az ifjúsági mobilitási projektek – végrehajtását. A pandémia gyermekekre és fiatalokra gyakorolt hatásának kezelése ezért a járvány kitörése óta kiemelt helyen szerepel az Európai Bizottság és a tagállamok napirendjén. Az elmúlt évben úgy módosították az olyan programokat, mint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület, hogy – ezekre a zavarokra reagálva – a tevékenységeikre alternatív, különösen digitális megoldásokat kínáltak;

8.

a világjárvány a 2020 és 2021 közötti időszakban súlyosan érintette az uniós ifjúsági stratégia végrehajtását. A 2019–2021-es időszakra szóló uniós ifjúsági munkatervben foglalt egyes intézkedéseket módosítani kellett, át kellett ütemezni, vagy bizonyos esetekben el kellett vetni. Annak ellenére, hogy az ifjúsági ágazat támaszkodhatott az elmúlt években kifejlesztett eszközökre, a világjárvány hatása fokozta az előre nem látható körülményekhez való alkalmazkodás szükségességét, növelve ezen eszközök súlyát és megerősítve a fennálló együttműködést. A világjárvány kezdete óta jelentősen megakadtak az ifjúsági mobilitási projektek;

9.

az EU a jelek szerint inspirációs forrást jelent a világ más régiói – különösen az Unióval szomszédos területek – számára a fiatalokat célzó politikák, programok és kezdeményezések kidolgozása terén;

10.

az uniós ifjúsági együttműködésnek és politikáknak továbbra is központi elemét képezi annak biztosítása, hogy minden európai fiatal egyenlően hozzáférjen a lehetőségekhez, és megfelelő támogatást kapjon az élethez, a munkához, a tanuláshoz és a boldoguláshoz. A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia szilárd és hatásos ütemtervet biztosít az uniós tagállamok közötti együttműködés előmozdításához és az ifjúságpolitikák mind uniós, mind nemzeti szintű támogatásához, ezáltal pedig létfontosságú e célok eléréséhez;

11.

a szilárd szakpolitikai keret kialakítása, a tagállamok közötti tudáscsere és egymástól való tanulás lehetővé tétele, valamint az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és egyéb uniós programok keretében elérhető finanszírozási forrásoknak a stratégia három, „Bevonni. Összekapcsolni. Felhatalmazni” elnevezésű pillére felé irányítása számos európai fiatal számára lehetővé fogja tenni, hogy – személyes fejlődésük és önállósodásuk érdekében – teljes mértékben kibontakoztassák a bennük rejlő potenciált, valamint reziliensebbé teszi és felvértezi majd őket mindazon készségekkel, amelyekkel változó világunkban boldogulhatnak, felkészülhetnek a zöld és digitális átállásra, valamint szebb és méltányosabb jövőt teremthetnek;

12.

tegyenek további erőfeszítéseket az ifjúsághoz kapcsolódó kérdések általános érvényesítése érdekében, biztosítsák, hogy az uniós és nemzeti szakpolitikai döntéshozatal során jobban figyelembe vegyék és tiszteletben tartsák a fiatalok aggályait, valamint törekedjenek arra, hogy hogy minden szinten fokozottabbak legyenek a szinergiák és eredményesebb legyen a tudásmegosztás az ifjúságot érintő különböző szakpolitikai területek között;

13.

tegyenek azért, hogy tovább javuljon a különböző hátterű fiatalok elérése – különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező, a fogyatékossággal élő és a vidéki és távoli területekről származó fiatalokra –, valamint hogy a fiatalok szerepvállalása túllépjen az ifjúság hagyományos képviseleti modelljeinek keretén;

14.

erősítsék tovább a fiatalokat érintő részvételi folyamatokat, valamint vezessék be az ifjúsági munkára vonatkozó európai program és az EU ifjúsági stratégiájára vonatkozó 2022–2024-es munkaterv – azon belül az uniós ifjúsági párbeszéd – végrehajtását;

15.

támogassák tovább az Európai Unión kívül – például a keleti partnerországokban vagy a Nyugat-Balkánon– az uniós ifjúsági párbeszédről mintázott folyamatokat és kezdeményezéseket a fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése érdekében;

16.

tegyék lehetővé az uniós programok és pénzeszközök – például az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, a Horizont Európa, az Európai Szociális Alap Plusz, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Igazságos Átmenet Alap stb. – hatékony igénybevételét számos, a fiatalokat érintő szakpolitikai terület támogatása céljából, elsősorban az ifjúság és az ifjúsági ágazat rezilienciájára és helyreállítására összpontosítva a Covid utáni időszakban;

17.

hatékonyan és hosszantartó hatást biztosítva hajtsák végre az ifjúság európai évét (2022), továbbra is arra ösztönözve az európai fiatalokat, hogy az Unió fejlődésével és a társadalom egészének formálódásával kapcsolatos javaslatokkal és meglátásokkal álljanak elő;

18.

törekedjenek még jobban arra, hogy a fiatalokat bevonják az olyan kulcsfontosságú európai kezdeményezésekbe, mint az Európa jövőjéről szóló konferencia és az új európai Bauhaus kezdeményezés, amelyek a fiatalok és jövőjük szempontjából fontos kérdésekkel foglalkoznak.