Vezetői összefoglaló

A kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó lehetséges intézményesített európai partnerség hatásvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

A kulcsfontosságú digitális technológiák olyan elektronikus alkatrészek és rendszerek, amelyek valamennyi digitális termék és szolgáltatás alapját képezik. Kulcsfontosságúnak minősülnek, mivel a digitális rendszerek alapvető építőelemei.

Ha az EU nem őrzi meg vezető szerepét az elektronikus alkatrészek és rendszerek terén, fennáll annak a veszélye, hogy elveszíti erős piaci pozícióját olyan ágazatokban, mint a gépjárműipar, egészségügy, gyáripar, űripar és biztonság.

Fennáll annak a veszélye is, hogy csak másodlagos szerepet fog játszani a kialakulóban lévő paradigmák és technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI) és a pereminformatika, valamint a kapcsolódó piacok terén, amelyek keresletet teremtenek olyan elektronikus alkatrészek és rendszerek iránt, amelyeknek a jelenleg rendelkezésre állóktól eltérő teljesítményszinteket kell felmutatniuk.

Az EU előtt álló egyik fő problémát a megbízható, biztonságos és védett alkotóelemekkel kapcsolatos technológiai ellátás biztonsága jelentené a gazdaság szempontjából létfontosságú kritikus infrastruktúrák és ipari ágazatok vonatkozásában.

Ha ezek a kulcsfontosságú digitális technológiák nincsenek összhangban az EU politikai prioritásaival, az megfosztaná az EU-t egy arra használható fontos eszköztől, hogy a digitális átalakulást a társadalmi és környezetvédelmi céljai elérésének szolgálatába állítsa.

Mit kellene elérni?

Kellő mértékű koordinációval végzett, megfelelő léptékű K+I erőfeszítés a források kritikus tömegének összegyűjtésére, a sokrétű kompetenciák és érdekek megszervezésére, valamint ezeknek az alábbi, 2030-ig elérendő célokat kitűző közös menetrend szolgálatába állítására:

1.Az EU technológiai szuverenitásának megerősítése az elektronikus alkatrészek és rendszerek terén a vertikális iparágak és általában a gazdaság jövőbeli igényeinek támogatása érdekében

Annak biztosítása, hogy az EU továbbra is élen járjon a reziliens stratégiai értékláncokhoz hozzájáruló, fejlett elektronikus alkatrészek és rendszerek technológiájában. A digitális átalakulás kibontakozásával és a digitális technológiák fokozódó ágazati elterjedésével ez egyre fontosabbá válik.

A nagyobb szuverenitásnak 2030-ig meg kell dupláznia az elektronikus alkatrészek és rendszerek tervezésének és gyártásának értékét az EU-ban, összhangban a termékek és szolgáltatások terén vett általános jelentőségével.

2.Az EU tudományos kiválóságának és innovációs vezető szerepének megteremtése az alkatrészekkel és rendszerekkel kapcsolatban kialakulóban lévő technológiák terén

A fizikai határokat feszegető további miniatürizálás, a mesterséges intelligencia gyors elterjedése, valamint a pereminformatika és az alternatív számítási paradigmák megjelenése új lehetőségeket teremt az elektronikus alkatrészek és rendszerek, valamint azok alkalmazásai számára. A kialakulóban lévő területek szilárd tudományos háttere lehetővé teheti, hogy az EU megragadja ezeket a lehetőségeket. A kialakulóban lévő technológiák terén aktív kkv-k és induló innovatív vállalkozások kiaknázhatják az új ökoszisztémákban rejlő előnyöket, és segíthetnek az ilyen új ökoszisztémák alakításában.

A kulcsfontosságú digitális technológiákra vonatkozó kezdeményezések összes résztvevőjének legalább egyharmadát kkv-knak kell alkotniuk, amelyeknek a közfinanszírozás legalább 20 %-ában kell részesülniük.

3.Annak biztosítása, hogy az alkatrészekkel és rendszerekkel kapcsolatos technológiák választ adjanak az EU előtt álló társadalmi és környezeti kihívásokra

Az uniós és nemzeti hatóságok alapvető szerepet játszanának egy olyan összehangolt kezdeményezésben, amely biztosítja a politikai prioritásokkal való összehangolást. Az elektronikus alkatrészekkel és rendszerekkel kapcsolatos technológiáknak megfelelő szintű bizalmat és magánéletet kell biztosítaniuk, és hozzá kell járulniuk az EU környezetvédelmi célkitűzéseihez.

A kezdeményezés célja az energiafogyasztás 32,5 %-os csökkentése 2030-ig 1 .

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)? 

Az elektronikus alkatrészek és rendszerek az Európa-szerte jelentős társadalmi és gazdasági hatást kifejtő ipari értékláncok alapját képezik.

Az ipar gyors technológiai fejlődése, valamint az a tény, hogy az Egyesült Államok és az ázsiai országok jelentős beruházásokat hajtanak végre annak érdekében, hogy az élen járjanak, és a lehető legkevésbé függjenek a többi régiótól, uniós szinten összehangolt választ igényel.

Egyetlen ország vagy szervezet sem lenne képes egyedül elérni a fenti célkitűzéseket. Csak az uniós szintű, a tagállamok és az ipar bevonásával járó mozgósítás fogja biztosítani a szükséges stratégiai megközelítést, valamint a források, kompetenciák és érdekek kritikus tömegét.

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célkitűzések elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Amennyiben nincs, miért nincs?

A következő alternatívák mérlegelésére került sor a K+I támogatásának eszközeként:

·a keretprogram hagyományos pályázati felhívásai (alapforgatókönyv);

·közös programozású európai partnerség (1. alternatíva); és

·az EUMSZ 187. cikkének megfelelő intézményesített európai partnerség (3. alternatíva).

Az intézményesített európai partnerség az előnyben részesített alternatíva, mivel biztosítaná, hogy az elektronikus alkatrészek és rendszerek szélesebb körű iparága aktív szerepet játsszon a K+I terv kidolgozásában – a hatóságokkal együtt (uniós és nemzeti szinten) – a fent említett célok elérése érdekében. Ez lehetővé tenné a partnerség tagjainak fenntartható elkötelezettségét egy megállapodás szerinti hétéves program során, és stabil struktúrát biztosítana a hatékony végrehajtáshoz és a kapcsolódó kezdeményezésekkel való koordinációhoz. Különösen a digitalizálásra összpontosító partnerségekkel (például fotonika, EuroHPC közös vállalkozás, intelligens hálózatok és szolgáltatások, mesterséges intelligencia, adatok és robotika) és az alkalmazási területekkel (egészségügy, gépjárműipar, feldolgozóipar, űrkutatás) való együttműködésre törekedne.

Az értékelés megállapította, hogy ez az alternatíva a legcélirányosabb (a K+I tervvel való összehangolás biztosítása), és ez biztosítja a legnagyobb addicionalitást (a multiplikátorhatás biztosítása).

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja?

A Horizont Európa partnerségekről szóló, a tagállamokkal folytatott konzultáció során a válaszadók 96 %-a úgy vélte, hogy egy kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó partnerség releváns lenne a nemzeti szakpolitikáik és prioritásaik, valamint iparuk, kutatószervezeteik és egyetemeik szempontjából.

A nyilvános konzultáció során a válaszadók 82 %-a jelezte, hogy egy kulcsfontosságú digitális technológiákra vonatkozó kezdeményezés releváns vagy nagyon releváns lenne a megbízható alkatrészekhez és rendszerekhez való hozzáférés biztosítása szempontjából. Ezt a nézetet különösen az ágazati szövetségek, egyetemek, regionális technológiai szervezetek, tagállamok és nagyvállalatok támogatták.

Sok válaszadó (több mint 40 %) szerint az intézményesített partnerség a legmegfelelőbb alternatíva. Ez az ipar (nagyvállalatok és kkv-k), a kutatószervezetek és a tagállamok kiegyensúlyozott keresztmetszetét jelenti. A hatásvizsgálatot alátámasztó tanulmány kapcsán megkérdezett érdekelt felek szintén határozottan támogatták ezt az alternatívát.

A kisebbségi (például a kutatószervezetek által kifejtett) nézetek szerint ez az alternatíva a nagyobb összetettség kockázatát hordozza magában. A javasolt kezdeményezés azonban foglalkozik az eljárások és gyakorlatok harmonizációjával és egyszerűsítésével.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei? 

Az EUMSZ 187. cikkén alapuló partnerség

·támogathatná az elektronikus alkatrészekkel és rendszerekkel kapcsolatos technológiákra vonatkozó uniós stratégiai K+I tervet, összehangolva az EU, a részt vevő államok és az ipar prioritásait a kritikus tömeg elérése érdekében;

·számíthatna a partnerségben részt vevő állami (uniós és nemzeti) és magánszektorbeli tagok előzetes hozzájárulási kötelezettségvállalásaira;

·központilag irányított struktúrát biztosíthatna, amely támogatja a magánszektorbeli tagok hosszú távú szerepvállalását egy ambiciózus program végrehajtásában; és

·az uniós finanszírozást a tagállamok és az ipar hozzájárulásaival ötvöző, magas, 1:3 arányú tőkeáttételi hatást biztosíthatna (1 EUR az EU-tól, 1 EUR a részt vevő államoktól, 2 EUR a magánszektorbeli tagoktól) a K+I források kritikus tömegének mozgósítása érdekében.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)? 

Mivel egy kulcsfontosságú digitális technológiákra vonatkozó jövőbeli kezdeményezés a jelenlegi ECSEL struktúrát alkalmazná, az előnyben részesített alternatíva végrehajtásának költségét a közös vállalkozás irodájának működési költsége adná a kezdeményezés időtartama alatt. Ezt a költséget nagyrészt ellensúlyozzák a fent említett előnyök, különösen a társfinanszírozás multiplikátorhatása az ambiciózus célok megvalósításához szükséges források mértékének elérése tekintetében. Az ECSEL közös vállalkozás a kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó partnerséghez igazodna, és az általános végrehajtási költségek változatlanok maradnának.

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

Az ECSEL időközi értékelése során megfogalmazott egyik ajánlás szerint aktívabb részvételre kell ösztönözni a kkv-kat. A kialakulóban lévő technológiákra való összpontosítás és a tervezési kapacitás kiépítésére vonatkozó célkitűzés (olyan területeken, amelyeken a kkv-k különösen aktívak) valószínűleg nagyobb számú kisvállalkozást fog vonzani a kezdeményezéshez relevánsabb szerepkörökben. A tervek szerint konkrét tevékenységekre (például technológiai hozzáférésre és kísérletezésre) kerül sor, hogy bevonják a kisebb beszállítókat és felhasználókat az ökoszisztémába.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? 

A kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó partnerség háromoldalú modellen (a Bizottság, a tagállamok és az ipar) alapul, a részt vevő államok (tagállamok és társult országok) pénzügyi hozzájárulásával és közigazgatási bevonásával. Az ECSEL közös vállalkozás jelenleg sikeresen alkalmazza ezt a modellt.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Az elektronikus alkatrészekkel és rendszerekkel kapcsolatos technológiák fejlesztésekor és alkalmazásakor sor kerül az alapvető jogok figyelembevételére, különös tekintettel a polgárok biztonságára, védelmére és magánéletére.

Arányosság? 

Az előnyben részesített alternatíva a célkitűzések eléréséhez szükséges valamennyi elemet tartalmazza, és nem lépi túl a szükséges mértéket.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

Rendszeresen sor fog kerülni a partnerség felülvizsgálatára projekt-, technológiai/ágazati és programszinten. A tervek szerint három év működés után egy független szakértői testület félidős értékelést fog végezni. Rendszeres értékelések keretében sor fog kerülni a kezdeményezés célkitűzései, várható hatásai és az uniós szakpolitikai prioritásokhoz való hozzájárulása tekintetében elért előrehaladás értékelésére.

Vezetői összefoglaló (legfeljebb 2 oldal)

Az intelligens hálózatokkal és szolgáltatásokkal 1 foglalkozó esetleges intézményesített európai partnerség hatásvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

Az európai hálózatok és szolgáltatások ágazata az ipari versenyképesség és a technológiai szuverenitás terén kihívásokkal néz szembe a vezető digitális piacok alapját képező 5G infrastruktúrák kiépítése, valamint a 6G rendszerekkel kapcsolatos kutatás és innováció tekintetében. A problémák közé tartoznak az alábbiak:

·Európa nem tudja teljes mértékben kiaknázni a gazdaság digitalizációjában rejlő lehetőségeket;

·korlátozott a technológiai szuverenitás az intelligens hálózati és szolgáltatási értékláncok kritikus technológiái tekintetében, különösen az európai beszállítókat érintő, egyre fokozódó globális verseny miatt;

·a vezető digitális piacok infrastrukturális platformjainak lassú kiépítése; és

·korlátozott az érdeklődés az olyan társadalmi kérdések digitális megoldások révén történő kezelése iránt, mint például az éghajlatváltozás.

A problémák fő okai a következők:

ûaz 5G nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy megfeleljen a fejlett kommunikációs és számítási követelményeknek;

ûaz uniós szereplők elégtelen jelenléte a globális digitális értékláncokban;

ûaz uniós értékláncok integrációjának hiánya;

ûaz 5G lassú fejlődése;

ûa kiberbiztonság, az etika és a magánélet védelmének szükségessége; és

ûaz energiahatékonyság hiánya.

A fenti problémák várhatóan korlátozott technológiai szuverenitáshoz vezetnek az intelligens hálózati és szolgáltatási értékláncok kritikus technológiái, az innovációt szolgáló infrastrukturális platformok hiánya és a 6G-alapú hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kutatás terén jelentkező lemaradás kockázata tekintetében.

Mit kellene elérni?

A cél a technológiai szuverenitás biztosítása az intelligens hálózati és szolgáltatási értékláncok tekintetében. Ebben az összefüggésben a cél az, hogy lehetővé váljon az európai szereplők számára a 2030-ig tartó időszakban a jövőbeli digitális szolgáltatások alapját képező 6G technológiákkal kapcsolatos K+I kapacitások fejlesztése. A kezdeményezés emellett elő kívánja segíteni az 5G infrastruktúra és szolgáltatások vezető piacainak fejlesztését Európában. Mindkét tevékenység (az 5G infrastruktúra kiépítése és a 6G K+I) elő fogja segíteni, hogy a jövőbeli intelligens hálózatok és szolgáltatások összhangban legyenek az uniós szakpolitikai és társadalmi igényekkel, ideértve az energiahatékonyságot, a magánélet védelmét, az etikát és a kiberbiztonságot.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)? 

Ez a partnerség kezelni fogja a határokon átnyúló/transznacionális kihívásokat, az erőforrások összevonását, a stratégiai ütemterveket, a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges kritikus tömeg szükségességét, valamint a digitális gazdaság különböző ágazataiban a különböző szereplők koordinálásának szükségességét, és ezeket a tagállamok önállóan nem tudják ugyanolyan hatékonyan kezelni, különösen a 6G rendszerekre vonatkozó K+I tekintetében.

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célkitűzések elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Amennyiben nincs, miért nincs?

Az alternatívák a következők:

·alapforgatókönyv – a keretprogram hagyományos pályázati felhívásai;

·1. alternatíva – közös programozású európai partnerség;

·2. alternatíva – intézményesített európai partnerség.

Az előnyben részesített alternatíva a 2. alternatíva, amely valószínűleg a legnagyobb tudományos, gazdasági és társadalmi hatással és nagyobb koherenciával jár, bár ez a legköltségesebb és legösszetettebb megoldás.

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja?

Az érdekelt felek felismerték a partnerségi megközelítés fontosságát Európa jövőbeli hálózati és szolgáltatási ökoszisztémája szempontjából a digitális értékláncok mentén. A konzultáció szerint a közös programozású vagy intézményesített partnerség az előnyben részesített alternatíva, de számos válaszadó – köztük a kulcsszereplők – emellett hangsúlyozta, hogy számos adminisztratív és jogi tényezőtől függően mindkét modellre nyitottak.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei?

A lehető legnagyobb előnyöket egyértelműen az intézményesített partnerségi alternatíva (2. alternatíva) kínálja, amely

1.    hatékonyabb lenne – különösen a gazdasági, technológiai és társadalmi hatások tekintetében – az érdekelt felek nagyobb elkötelezettségének biztosításával, valamint a szabályozási és szabványosítási tevékenységekhez, valamint a közpolitikákhoz, többek között a technológiai szuverenitáshoz és a zöld megállapodás célkitűzéseihez való hozzájárulással;

2.    javítaná a külső koherenciát más kezdeményezések hatékony elérésével, valamint az uniós, nemzeti és regionális programokkal való szinergiák kialakítására vonatkozó egyértelmű megbízatással, különösen a kiépítés tekintetében; és

3.    a többletköltségek ellenére nagyon jó általános hatékonysággal járna.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)?

A költségek a közös vállalkozás létrehozásához és működéséhez kapcsolódnak.

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

A hálózatépítés, a felhőalapú számítástechnika és a dolgok internete területén működő uniós vállalatok, valamint a „vertikális” iparágakban működő vállalatok lesznek a legnagyobb haszonélvezők. A kezdeményezésnek segítenie kell őket abban is, hogy maximalizálják a K+F beruházások hatékonyságát, és felgyorsítsák a fejlesztési folyamatot, ami javítaná a versenyképességüket. Az e területen működő uniós kkv-k és mikrovállalkozások számára közvetlen és közvetett gazdasági előnyökkel fog járni. A partnerség nem ír elő számukra szabályozási kötelezettségeket, sokkal inkább lehetőséget teremt az új termékek tervezésével kapcsolatos költségek csökkentésére, és megkönnyíti számukra a piacképes megoldások uniós szintű bevezetéséhez szükséges beruházásokhoz való hozzáférést.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? 

A tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás a kormányzásban való részvételre fog korlátozódni.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

Pozitív hatással lesz a versenyképességre, a globális szabványosításra, valamint a kapcsolódó kereskedelemre és beruházásokra.

Arányosság? 

Az előnyben részesített alternatíva nem lépi túl az eredeti probléma megoldásához szükséges mértéket.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

A partnerség felülvizsgálatára a Horizont Európa partnerségek felülvizsgálatára vonatkozó szokásos szakpolitikával összhangban fog sor kerülni, és valószínűleg magában foglalja a fő teljesítménymutató éves felülvizsgálatát és a Horizont Európa félidejében, illetve a végéhez közeledően elvégzett részletes felülvizsgálatot.

Vezetői összefoglaló (legfeljebb 2 oldal)

Az európai vasútrendszer átalakításával foglalkozó európai partnerség hatásvizsgálata

A. A fellépés szükségessége

Mi a probléma lényege, és miért jelent problémát uniós szinten?

A megoldandó probléma az, hogy a vasúti ágazat nem alakított ki közös jövőképet a változásra vonatkozóan a modern technológiák (különösen a digitalizáció és automatizálás) gyors felhasználásának lehetővé tételével egy teljesen átjárható, rugalmas és költséghatékony vasúti rendszer megvalósítása érdekében.

A probléma okai a következők:

·az ágazat széttöredezettsége – a legtöbb innováció nagyon összetett rendszerben való hatékony alkalmazása megköveteli a tagállamok, az infrastruktúra és a vasúti járművek, valamint a különböző alrendszerek fejlesztői közötti koordinációt;

·a K+I és a szabványosítás/szabályozás közötti koherencia szükségessége;

·a K+I-ben való korlátozott és összehangolatlan részvétel;

·magas K+I költségek, kockázatok és átfutási idő; és

·nem megfelelő harmonizáció.

Az értéklánc mentén valamennyi érdekelt felet érintő következmények közé tartozik, hogy a vasúti ágazat

ûkorlátozott mértékben járul hozzá a fenntarthatóbb közlekedési rendszerhez;

ûolyan egyedi termékektől függ, amelyek költségesek és rugalmatlanok a működés során; és

ûkevésbé versenyképes más közlekedési módokhoz képest.

Mit kellene elérni?

A fő célkitűzések a következők:

Øaz európai vasút modernizálása a piaci részesedésének növelése érdekében;

Øa vasúti árufuvarozás támogatása a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében; és

Øaz egységes európai vasúti térség létrehozásának előmozdítása egy olyan integrált és fenntartható vasúti rendszer megvalósításával, amely teljes mértékben kiaknázza a digitalizációban és automatizálásban rejlő előnyöket.

Ez pedig fokozná a vasúti ágazat hozzájárulását az EU társadalmi fejlődéséhez, növelve a vasúti árufuvarozás kapacitását, és biztosítaná, hogy a vasúttal kapcsolatos K+I a piaci igényekhez jobban igazodó, felhasználóközpontú megközelítésen alapuljon.

Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)? 

A vasúttal kapcsolatos K+I közös európai stratégiája hozzájárulna egy olyan összehangoltabb és piacorientáltabb megközelítés biztosításához, amely képes összefogni az érdekelt feleket egy közös átfogó jövőkép megvalósítása érdekében. Ez lehetővé tenné a vasúti ágazat számára az európai közlekedési és a szélesebb körű szakpolitikai célkitűzések elérését, növelve a vasúti közlekedés vonzerejét más közlekedési módokhoz képest.

B. Megoldások

Milyen alternatívák kínálkoznak a célkitűzések elérésére? Van-e előnyben részesített alternatíva? Amennyiben nincs, miért nincs?

Az alternatívák a vasúti K+I támogatására irányulnak a következők révén:

·a Horizont Európa hagyományos pályázati felhívásai;

·közös programozású partnerség; vagy

·az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkének megfelelő intézményesített partnerség.

Az intézményesített partnerség az előnyben részesített alternatíva, mivel ez az egyetlen, amely platformot biztosít a K+I közös fejlesztéséhez a koherens általános jövőkép megvalósítása érdekében. Ez a legjobb alternatíva arra is, hogy biztosítsa az ipar és az EU hosszú távú stratégiáját és elkötelezettségét. Bizonyította értékét a jelenlegi Shift2Rail közös vállalkozásban. Az alternatíva stabilitása, valamint az EU és az ágazati partnerek jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalásai kulcsfontosságúak lennének ahhoz, hogy a Covid19-világjárványt és annak várható gazdasági hatásait, potenciálisan többek között az ágazat K+I beruházásainak csökkentését követően bevonják az érdekelt feleket.

Mi az egyes érdekelt felek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja?

A válaszadók több mint 65 %-a szerint az intézményesített partnerségek jelentik a legmegfelelőbb megoldást a vasúti kihívások kezelésére és az európai vasúti rendszer átalakítására. Megemlítették különösen a teljes termékfejlesztési ciklust, a hosszú távú elkötelezettséget és a piaci elterjedést.

C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai

Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb alternatívák) előnyei?

Az intézményesített partnerség a legjobb módja annak, hogy a magán- és az állami szektor továbbra is teljes mértékben részt vegyen a vasúti K+I hosszú távú stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában, miközben ösztönzőleg hat a kulcsfontosságú érdekelt felek széles körű részvételére. Ez az alternatíva jelentős tudományos, gazdasági, technológiai és társadalmi hatásokat biztosít, így például az innovatív megoldások piaci elterjedését és a kibocsátáscsökkentést. Emellett ipari pénzügyi és természetbeni erőforrásokat fog mozgósítani a bizottsági finanszírozás hatásának maximalizálása érdekében.

Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb alternatívák)?

A Shift2Rail közös vállalkozás működése évente 3,5 millió EUR (1,6 millió EUR igazgatási + 1,9 millió EUR személyzeti költség) nagyságú összegbe kerül. Működési összköltsége nem haladhatja meg a 27 millió EUR nagyságú összeget (50 % az EU-tól, 50 % más tagállamoktól). Ezeket az alapköltségeket ki kell igazítani az európai vasúti rendszer átalakításával foglalkozó javasolt partnerség célkitűzései, programja és költségvetése alapján.

Milyen hatást gyakorol a fellépés a kkv-kra és a versenyképességre?

Az érdekelt felek széles körű részvétele, valamint az egyetemeket és a kutatásalapú szervezeteket a jövőbeli partnerség koordinálásával összekapcsoló hálózatok létrehozása elősegítené az innovációk kifejlesztésében és viszonylag gyors piaci bevezetésében rugalmas kkv-k nagyobb mértékű bevonását.

Az intézményesített partnerség jelentős hatást gyakorolna mind a vasúti közlekedési ágazat, mind a vasúti beszállító ipar versenyképességére. Ez biztosítaná, hogy a piac felhasználja a K+I eredmények nagy részét.

Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? 

Az intézményesített partnerség egyszerűsíthetné a tagok K+I tevékenységekben való részvételével kapcsolatos adminisztrációt. Biztosíthatná a nemzeti vasúti K+I programok kidolgozásának összehangolását és ezáltal az állami erőforrások jobb általános felhasználását.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 

A kezdeményezés

üjelentősen megerősítené az uniós polgárok jogait azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt kapna a nemzeti, regionális és helyi vasúti rendszerek más közlekedési módokkal való integrációja; és

ühatékony párbeszédet tenne lehetővé a K+I-tevékenységekkel foglalkozók, valamint a nemzetközi és nemzeti szintű vasúti szakpolitikáért és szabályozásért felelős személyek (ideértve a nemzetközi szabványügyi szerveket) között.

Arányosság? 

Az intézményesített partnerség biztosítaná, hogy a magán- és az állami szektor továbbra is teljes mértékben részt vegyen a vasúti K+I hosszú távú stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában, valamint ágazati pénzügyi és természetbeni erőforrásokat mozgósítana a bizottsági finanszírozás hatásának maximalizálása és a zöld megállapodás prioritásainak megvalósítása érdekében. Az előnyben részesített alternatíva így nem lépi túl az eredeti probléma megoldásához és a kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.

D. További lépések

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

A javasolt intézményesített partnerség időközi értékelésére háromévi működést követően kerülne sor.