Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi rendeletre a közös vállalkozásoknak a Horizont Európa keretében történő létrehozásáról

(COM(2021) 87 final – 2021/0048-(NLE))

(2021/C 341/04)

Főelőadó:

Anastasis YIAPANIS

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2021.5.6.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elnökségi határozat:	2021.3.23.
Plenáris ülésen történő elfogadás kelte:	2021.6.9.
Plenáris ülés száma:	561.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	160/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) úgy véli, hogy a közös vállalkozások tevékenységének végeredményei rendkívül fontosak az európai gazdaság jövője szempontjából. Jelenleg megvan a lendület az összes lehetséges erőforrás mozgósításához és gazdaságunk átalakításához, ami lehetőséget teremt az áttörést jelentő technológiák és a fenntartható gazdasági modellek bevezetésére.

1.2.

A más európai partnerségekkel való kapcsolatépítésnek és együttműködésnek a stratégiai és hatásorientált eredményekre kell összpontosítania. A különböző uniós finanszírozási programok és uniós szakpolitikák közötti szinergiák, valamint a tagállami szinten nyújtott uniós és nemzeti finanszírozással való szinergiák létfontosságúak annak garantálásához, hogy a K+I projektek a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki.

1.3.

Nem egészen világos, hogy az európai partnerségek valóban a lehető legtöbb érdekelt fél számára nyitottak lesznek-e, és ha igen, ez hogyan fog megvalósulni. Az EGSZB úgy véli, hogy valamennyi közös vállalkozás tevékenységére nézve a nyitott részvétel és az átláthatóság elvének kell irányadónak lennie.

1.4.

A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása – szakértelmet szolgáltató szereplőként és kommunikációs csatornaként egyaránt – kiemelkedően fontos a közös vállalkozások sikeréhez. Az EGSZB állandó civil társadalmi párbeszédet szorgalmaz a közös vállalkozások meglévő tanácsadó csoportjain belül, és kéri az érintett szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek felvételét a közös vállalkozások érdekelt feleinek csoportjaiba.

1.5.

A különböző közös vállalkozásokra vonatkozó szabályok sokfélesége árt az egyértelműségnek, és az EGSZB lehetőség szerint egységes megközelítést szorgalmaz az egyes közös vállalkozások sajátosságainak tiszteletben tartása mellett.

1.6.

Az EGSZB több vállalkozás esetében aggasztónak tartja a magánszektorbeli alapító tagként felkérni kívánt szervezetek korlátozott számát. Egyszersmind nyitottságot és átláthatóságot kér a társult tagok kiválasztása során. A közös vállalkozásoknak a lehető legtöbb tagállam számára vonzóvá kell tenniük a tagságot. Tekintve, hogy a finanszírozás tekintetében a nyílt pályázati felhívások elvét alkalmazzák, a tagság korlátozott előnnyel jár. Ezért növelni kell az irányító testületben a magánszférabeli szereplők által elfoglalt helyek számát, mint például a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás esetében.

1.7.

A 26. cikk (4) bekezdésének b) pontját a következőképpen kell módosítani: „a tagok és a közreműködő partnerek pénzügyi hozzájárulása a közös vállalkozás működési költségeihez”. Nem világos, hogy a közreműködő partnerek milyen szerepet töltenek be a tevékenységekben való részvétel, az irányításban való részvétel, a pénzügyi hozzájárulás nyújtása stb. szempontjából.

1.8.

Lehetőség szerint biztosítani kell az uniós finanszírozás multiplikátorhatását, és elő kell mozdítani a közreműködők kapacitását tükröző magán-hozzájárulásokat. Az EGSZB nagyon örvendetesnek tartja azt a javaslatot, miszerint a kkv-k éves költségeit lényegesen csökkenteni kell, és helyesli, hogy a közös vállalkozások költségvetésének egy részét kkv-tevékenységekre fordítsák.

1.9.

Az EGSZB pontos magyarázatot kér az egyes közös vállalkozások munkaprogramjának elkészítésére irányuló eljárással kapcsolatban, és kéri, hogy azt foglalják bele a rendelet I. részébe. A végső kutatási eredményeket valamennyi uniós érdekelt fél számára teljeskörűen elérhetővé kell tenni.

1.10.

Az EGSZB nagyra értékeli azt a javaslatot, amelynek értelmében a partnereknek a továbbiakban nem kell jelentést tenniük a nem elszámolható költségekről, valamint üdvözli az egymással átfedésben lévő ellenőrzések elkerülésére irányuló szándékot.

1.11.

Az EU saját érdekeit kell érvényre juttatni, és az Európai Kutatási Térséget és Európa innovációs képességét kell erősíteni. Az EGSZB világosan rámutat arra, hogy a közös vállalkozások által végzett kutatás eredményeit az EU-ban kell iparilag hasznosítani, európai technológia alkalmazásával.

1.12.

Az európai innovációt és szabadalmakat megfelelően védeni kell az ellenséges szándékokkal és üzleti kémkedéssel szemben. Az egységes hatályú európai szabadalom bevezetése elengedhetetlen, és a szellemi tulajdon és a szabadalmak kulcsfontosságú kérdést jelentenek, ám ezekre az Európai Bizottság jogalkotási javaslata nem tért ki.

1.13.

Az EGSZB üdvözli a kkv-k bevonásával, a földrajzi összetétellel és a társfinanszírozási aránnyal kapcsolatos nyomonkövetési kötelezettségeket. Minőségi mutatókat is be kell vezetni; ilyen lehet például az innováció típusa, a civil társadalom számára nyújtott előnyök és az újonnan létrehozott munkahelyek száma.

2.   Bevezetés

2.1.

Az európai helyreállítási stratégia teljesen egyértelmű: a kettős – zöld és digitális – átállásra összpontosít és a stratégiai függőségek kezelését célozza. E tekintetben a közös vállalkozásoknak nagyon fontos szerepet kell betölteniük a különböző gazdasági ágazatokból származó európai szakértelem egybegyűjtésében, a versenyképesség előmozdításában, a készségek javításában és az iparbázis erősítésében.

2.2.

Az Európai Bizottság a következő kilenc közös vállalkozás létrehozását javasolja a Horizont Európa II. pillére („Globális kihívások és európai ipari versenyképesség”) keretében: Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság, Tiszta Légi Közlekedés, Tiszta Hidrogén, Európai Vasút, Globális Egészségügyi EDCTP3, Innovatív Egészségügy, Kulcsfontosságú Digitális Technológiák, „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás és Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások.

2.3.

Valamennyi közös vállalkozás menetrendjének az európai zöld megállapodáson (1), az európai digitális stratégián (2) és az ENSZ fenntartható fejlődési céljain (3) kell alapulnia, valamint „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” (4) című közleményben foglalt célokat kell átültetnie. Magukban kell foglalniuk az uniós szociális partnereket és civil társadalmi szervezeteket, a kkv-kat, közigazgatási szerveket és más érdeklődő érdekelt feleket. Eddig ez nem teljesült.

2.4.

A közös vállalkozások fő célja a kutatás és az innováció ösztönzése az egész Unióban, a gazdasági, társadalmi, digitális és ökológiai átállás felgyorsítása mellett. Teljesen egyértelmű, hogy a közös vállalkozások képesek arra, hogy erős köz-magán társulásokat hozzanak létre, amelyek erősíteni tudják az EU vezető szerepét, fokozni tudják a versenyképességet és a növekedést, és az egész Unióból és harmadik országokból képesek összegyűjteni a tudást, a szakértelmet és a tudományos kiválóságot. Rendkívül fontos a tudás több területen, valamint a polgárok és vállalkozások körében történő megosztása.

2.5.

A kutatás és az innováció rendkívül fontos Európa világjárványt követő fenntartható helyreállításához is, mivel biztosítja a gazdaság versenyképességét, a munkahelyteremtést, a fenntartható növekedést, és hozzájárul Európa autonómiájához. Az EU csak akkor érvényesülhet globális színtéren, ha nagyszabású kutatási és innovációs beruházásokat eszközöl. Jelenleg megvan a lendület az összes lehetséges erőforrás mozgósításához és gazdaságunk átalakításához, ami lehetőséget teremt az áttörést jelentő technológiák és a fenntartható gazdasági modellek bevezetésére.

2.6.

Ami a kutatási és innovációs beruházásokat illeti, az EU lemaradásban van a világ más részeihez, különösen az USA-hoz és Ázsiához képest. Ugyanez igaz arra a kapacitásra és sebességre, amellyel a K+F eredményeit innovatív termékekbe és szolgáltatásokba ültetik át. Ez hosszú távon nem elfogadható, és Európa csak akkor válhat világvezetővé, ha tőkét kovácsol a Horizont 2020 által teremtett lendületből. Az EGSZB már figyelmeztetett arra, hogy „[a]z Európában fejlesztett technológiák kereskedelmi hasznosítására nagyon sokszor máshol kerül sor”. Az EU mindeddig nem volt képes technológiai óriások létrehozására. Túl kevés új, vezető innovatív vállalat válik nagy, K+F-intenzív céggé (5).

3.   Általános megjegyzések

3.1.

A közös vállalkozások európai, nemzeti és magánforrásokat mozgósítanak azzal a céllal, hogy egybegyűjtsék az európai kutatási színtér legfontosabb érdekelt feleit, a társult országokat is beleértve. Az EGSZB úgy véli, hogy tevékenységeik végeredményei rendkívül fontosak az európai gazdaság jövője szempontjából.

3.2.

Az egyes közös vállalkozások tevékenységeit teljes átláthatóságnak és nagyratörő, célorientált tevékenységeknek kell jellemezniük. A más európai partnerségekkel – különösen a Horizont 2020 mintegy 120 többi partnerségi kezdeményezésével – való kölcsönhatások és együttműködés során a stratégiai és hatásorientált eredményekre kell összpontosítani. Végezetül „[a] különböző uniós finanszírozási programok és uniós szakpolitikák közötti szinergiák, nevezetesen a strukturális alapokkal az összeegyeztethető szabályozás révén létrejövő szinergiák létfontosságúak a K+I-projektek lehető legnagyobb hatásának a garantálásához” (6).

3.3.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság a lehető legtöbb érdekelt fél számára nyitottá kívánja tenni az európai partnerségeket, de nem egészen világos, hogy ez ténylegesen meg fog-e valósulni, és ha igen, hogyan. A magánszektorbeli alapító tagok száma meglehetősen korlátozott, a társult tagokat pedig egy szűk körű irányító testületnek kell kiválasztania. Az sem világos, hogyan fogják arra ösztönözni a közreműködő partnereket, hogy csatlakozzanak a közös vállalkozáshoz. Végezetül az EGSZB úgy véli, hogy valamennyi közös vállalkozás tevékenységére nézve a nyitott részvétel és az átláthatóság elvének kell irányadónak lennie.

3.4.

Az EGSZB rámutat arra, hogy a rendelet II. részéből olykor eltérő megközelítések és szervezeti szabályok következnek a közös vállalkozások számára. Lehetőség szerint biztosítani kell az uniós finanszírozás multiplikátorhatását, és elő kell mozdítani a közreműködők kapacitását tükröző magán-hozzájárulásokat.

3.5.

Ami a földrajzilag kiegyensúlyozott képviseletet illeti, erre vonatkozó szervezeti szabályt csupán az Európai Vasút közös vállalkozás vezet be. Továbbá, jóllehet rendkívül fontos a közös vállalkozások közötti együttműködés, ezt csak a Tiszta Légi Közlekedés és a SESAR közös vállalkozás kapcsán említik meg.

3.6.

Az EGSZB azt is észrevételezi, hogy a Tiszta Hidrogén, az EDCTP 3, az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások és a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás esetében egyáltalán nem esik szó a társult tagok kiválasztásáról. Ráadásul e tagokat egyes esetekben az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, más esetekben viszont egyszerűen az irányító testület választja ki őket. Az EGSZB szerint az egységes szabályok egyértelműbb helyzetet teremtenének.

3.7.

Az EGSZB több vállalkozás esetében aggasztónak tartja a magánszektorbeli alapító tagként felkérni kívánt szervezetek korlátozott számát. Rendkívül fontos, hogy a közös vállalkozások rendelkezésre állása és hozzáférhetősége a lehető legszélesebb körű legyen. Az EGSZB alapos elemzést kér, amely valamennyi közös vállalkozás esetében a javasolt alapító tagok körének bővítését, valamint a társult tagok kiválasztását illetően a nyitottságot és az átláthatóságot állítja a középpontba. Továbbá a nemzeti és regionális szakpolitikákkal való összhang biztosítása érdekében a közös vállalkozásoknak a lehető legtöbb tagállam számára vonzóvá kell tenniük a tagságot. Tekintve, hogy a finanszírozás tekintetében a nyílt pályázati felhívások elvét alkalmazzák, a tagság korlátozott előnnyel jár. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy növelni kell az irányító testületben a magánszférabeli szereplők által elfoglalt helyek számát, mint például a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozás esetében.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

A tagállamok különböző strukturális innovációs ökoszisztémákkal rendelkeznek, ugyanakkor a sikeres kutatás és innováció kibontakozása nem azonos módon történik. Az EGSZB kéri, hogy valamennyi tagállam eszközöljön beruházásokat és vegyen részt, különösen azok, amelyek kevésbé fejlettek. A közös vállalkozások tevékenységét össze kell hangolni más uniós kutatási és innovációs programokkal, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel (7). A tagállamoknak azt kell ajánlani, hogy építsenek ki strukturált kapcsolatokat nemzeti helyreállítási tervük és a közös vállalkozások stratégiai kutatási és innovációs menetrendje között, és teremtsenek szinergiákat a nemzeti szintű finanszírozási programokra kiterjedően is.

4.2.

Az EGSZB nagyra értékeli az uniós költségvetésből nyújtott, közel 10 milliárd EUR összegű hozzájárulást. Úgy véli, hogy ezt egyes kritikus jelentőségű ágazatokban növelni lehetne a jelentős további erőforrások magánszektorból és tagállami költségvetésekből való mozgósítása érdekében. A többéves pénzügyi keretről szóló 2020. decemberi megállapodásnak – amely szerinti az Next Generation EU eszközből 5 milliárd EUR-t át kell csoportosítani a Horizont Európa számára – ki kell egészítenie a Covid19-világjárvány által legkeményebben sújtott ágazatokat lefedő és a stratégiai függőségeket kezelő közös vállalkozások finanszírozását. A 26. cikk (4) bekezdésének b) pontját azonban következőképpen kell módosítani: „a tagok és a közreműködő partnerek pénzügyi hozzájárulása a közös vállalkozás működési költségeihez”.

4.3.

Az EGSZB nagyobb egyértelműséget, átláthatóságot és előzetes költség-haszon elemzést kér a valamennyi közös vállalkozást kiszolgáló közös háttériroda létrehozására vonatkozó javaslattal kapcsolatban annak értékelése érdekében, hogy ez tényleges hozzáadott értéket jelent-e és hatékonyságjavulást eredményez-e. Az EGSZB egyszersmind elvárja, hogy a háttériroda igazgatása teljes mértékben átlátható legyen a polgárok és a vállalkozások számára, és hogy a legjobb elérhető technológiát használják fel, beleértve a blokklánc-technológiát, a nagy adathalmazok elemzését stb.

4.4.

A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonása kiemelkedően fontos a közös vállalkozások sikeréhez. Szakértelmet szolgáltató szereplőként és kommunikációs csatornaként egyaránt teljeskörűen be kell őket vonni, hogy az előrehaladás és a végeredmények a munkavállalók, a fogyasztók és a polgárok mellett a teljes európai üzleti közösséghez eljussanak. Az EGSZB állandó civil társadalmi párbeszédet szorgalmaz a közös vállalkozások meglévő tanácsadó csoportjain belül, és kéri az érintett szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek felvételét az érdekelt felek csoportjaiba.

4.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy többféle különbségnek kell lennie a közös vállalkozások szervezésében, mivel azok különböző, sajátos jellemzőkkel rendelkező ágazatokat fednek le. A valamennyi érdeklődő érdekelt fél számára biztosított nyitott részvétel és a kkv-k számára biztosított hozzáférés elvét azonban minden közös vállalkozás esetében egyértelműen meg kell határozni. Pillanatnyilag nem ez a helyzet. Az EGSZB megemlítette, hogy „[a] keretprogramok során végrehajtott korábbi erőfeszítések ellenére a kkv-kat jobban be kell vonni a K+I-n alapuló tevékenységekbe, a Horizont Európa program pedig a legjobb esély lehet együttműködésük elnyerésére” (8).

4.6.

A kkv-k közös problémákkal küzdenek, és támogatásra van szükségük ahhoz, hogy növekedjenek és eljuthassanak a nemzetközi piacokra. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy a nagyvállalatokhoz hasonlóan a kkv-k éves adminisztratív költségeit is lényegesen csökkenteni kell. Nem világos azonban, hogy mért veszik fel a kkv-k képviselőit egyes irányító testületekbe (pl. Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság közös vállalkozás, Tiszta Légi Közlekedés), más irányító testületekbe pedig miért nem.

4.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy a közös vállalkozások költségvetésének egy részét kkv-tevékenységekre kell fordítani. Ezt a költségvetést a közös vállalkozások létrehozása után mielőbb rendelkezésre kell bocsátani, és ennek az egyes közös vállalkozások hivatalos weboldalán egyértelműen hozzáférhetőnek kell lennie.

4.8.

Az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a rendelkezésre álló források minden olyan érdeklődő résztvevő előtt nyitva álljanak, aki valamely közös vállalkozás felhívására válaszol, és hogy a projektek elfogadása átláthatóan és tisztességesen történjen. Az EGSZB óva int attól a lehetőségtől, hogy egyes szervezetek, amelyeket a közös vállalkozások alapító tagjai támogatnak, valamiféle preferenciális hozzáféréshez juthassanak. Ez egy nagy támogatási programmá alakítaná át a programot, amit az EGSZB teljességgel elfogadhatatlannak tart.

4.9.

Az EGSZB pontos magyarázatot kér az egyes közös vállalkozások munkaprogramjának elkészítésére irányuló eljárással kapcsolatban, és kéri, hogy azt foglalják bele a rendelet I. részébe. Egyértelműen el kell kerülni, hogy a közös vállalkozások olyan kutatási programokat finanszírozzanak, amelyeket a vállalkozások egyébként is megvalósítottak volna. Végezetül az EGSZB kéri, hogy a végső kutatási eredményeket bocsássák az összes uniós érdekelt fél rendelkezésére.

4.10.

Ami az egyszerűsítést illeti, az EGSZB nagyra értékeli azt a javaslatot, amelynek értelmében a partnereknek a továbbiakban nem kell jelentést tenniük a nem elszámolható költségekről, valamint üdvözli az egymással átfedésben lévő ellenőrzések elkerülésére irányuló szándékot. Ugyancsak üdvözli a kiegészítő tevékenységek költségeire irányuló – akár a közös vállalkozás, akár bármely másik uniós hatóság általi – ellenőrzés szükségességének megszüntetését.

4.11.

A közös vállalkozások sikeréhez fontos a lehető legtöbb nemzetközi érdekelt fél összegyűjtése. Ugyanakkor az EU saját érdekeit kell érvényre juttatni, és az Európai Kutatási Térséget és Európa innovációs képességét kell erősíteni. Az EGSZB világosan rámutat arra, hogy a közös vállalkozások által végzett kutatás eredményeit az EU-ban kell iparilag hasznosítani, európai technológia alkalmazásával.

4.12.

Az EGSZB már megemlítette, hogy „[a]z EU nem tudja fenntartani vezető szerepét az innováció területén a szellemi tulajdonra vonatkozó intelligens szakpolitikák nélkül. Biztosítanunk kell, hogy az európai innováció és szabadalmak megfelelően védve legyenek az ellenséges szándékokkal és üzleti kémkedéssel szemben. Az egységes hatályú európai szabadalom bevezetése ezért elengedhetetlen” (9). Például 2019-ben Ázsia nyújtotta be a világ összes szabadalmi bejelentésének 65 %-át. Európa 11,3 %-on áll (10). A szellemi tulajdon és a szabadalmak kulcsfontosságú kérdést jelentenek, ám ezekre az Európai Bizottság javaslata sajnálatos módon nem tért ki.

4.13.

Az EGSZB nagyra értékeli a 171. cikket, amely a közös vállalkozás tevékenységeinek nyomon követésével és értékelésével foglalkozik. Különösen üdvözli a kkv-k bevonásával, a földrajzi összetétellel és a társfinanszírozási aránnyal kapcsolatos nyomonkövetési kötelezettségeket. Az EGSZB azonban az egyértelműség érdekében az „időszakos” szó helyett az „éves” vagy a „kétéves” szó használatát javasolja. Az Európai Bizottságnak ugyanezen okból világossá kell tennie, hogy mely szolgálat felel a nyomonkövetési tevékenységekért.

4.14.

Az EGSZB fenntartja azt a véleményét, amely szerint „a társadalmi-gazdasági rendszer »intelligenciájának« méréséhez nem elegendők az olyan mennyiségi mutatók, mint a kutatási és innovációs ráfordítások: olyan minőségi mutatókat is alkalmazni kell, mint amilyen az innováció típusa, a civil társadalom számára nyújtott előnyök és az újonnan létrehozott munkahelyek száma” (11).

---

(1)  COM(2019) 640 final.

(2)  COM(2020) 67 final.

(3)  Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai.

(4)  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_1884.

(5)  HL C 364., 2020.10.28., 108. o.

(6)  HL C 62., 2019.2.15., 33. o.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(8)  HL C 62., 2019.2.15., 33. o.

(9)  HL C 364., 2020.10.28., 108. o.

(10)  A szellemi tulajdonra vonatkozó globális mutatók, 2020.

(11)  HL C 440., 2018.12.6., 73. o.