EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.11.25.

JOIN(2020) 17 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGRE VONATKOZÓ III. UNIÓS CSELEKVÉSI TERV (GAP) – AZ EU KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGEIBEN A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁT ÉS A NŐK SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSÉT CÉLZÓ AMBICIÓZUS PROGRAM

{SWD(2020) 284 final}

A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉGRE VONATKOZÓ III. UNIÓS CSELEKVÉSI TERV (GAP) – AZ EU KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGEIBEN A NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁT ÉS A NŐK SZEREPÉNEK MEGERŐSÍTÉSÉT CÉLZÓ AMBICIÓZUS PROGRAM

A nemek 1 közötti egyenlőség az EU egyik alapvető értéke 2 , és olyan egyetemesen elismert emberi jog, amely elengedhetetlen az emberek jóllétéhez, a gazdasági növekedéshez, a jóléthez, a jó kormányzáshoz, a békéhez és a biztonsághoz. Minden embernek – sokféleségüktől függetlenül – rendelkeznie kell a lehetőséggel, hogy az életét szabadon, az általa megválasztott módon élhesse, hogy társadalmi és gazdasági szempontból is kiteljesedhessen, valamint hogy egyenlő félként vehessen részt és vállalhasson vezető szerepet a társadalmi életben.

Globális összehasonlításban az EU élen jár a nemek közötti egyenlőség előmozdításában, amely külső tevékenységeinek és közös kül- és biztonságpolitikájának egyik kiemelten fontos politikai célját alkotja, és amely globális célok – így többek között a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben központi szerepet betöltő fenntartható fejlődési célok – minél hamarabbi elérésére irányul. Az EU egy hármas megközelítést alkalmaz, amely egységbe foglalja a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését, a célzott intézkedéseket és a politikai párbeszédet.

A nemek közötti egyenlőséget érintő kihívások épp olyan sokrétűek, mint maga a terület, és a kontextushoz szabott válaszokat tesznek szükségessé. Ugyanakkor a világon egyetlen olyan ország sincs, amely közel járna ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon a nemek közötti egyenlőség, valamint megerősödjön minden nő és lány társadalmi szerepe. 2020-ban már 25 év telt el a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform 3 elfogadása óta, valamint 20 év azóta, hogy elfogadták az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. számú határozatát 4 . Némi előrelépés történt, de továbbra is fennállnak mélyen gyökerező egyenlőtlenségek, többek között az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a munkahelyekhez való alapvető hozzáférés terén, de a világszerte gyakran előforduló nemi alapú erőszak tekintetében is.

A nők és a lányok jogait sok helyen megkérdőjelezik, és gyakran megtagadják. Az instabilitás, a sérülékenység, a konfliktusok, az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás, a migráció, a kényszerű lakóhelyelhagyás, valamint az utóbbi időben a Covid19-világjárvány mind olyan fontos tényező, amely növeli az egyenlőtlenségeket, és veszélyezteti a nehéz munkával már elért eredményeket. A civil társadalmi szervezetek – köztük a nőjogi szervezetek is – a civil, polgári és demokratikus mozgástér szűkülésével szembesülnek.

Azonban a kihívások egyben lehetőségeket is teremtenek. A nők és a lányok egyre meghatározóbb szerepet vállalnak a globális átalakulásban, az újabb generációk pedig aktívan részt vesznek a zöld és méltányos átállást, az egyenlő jogok általános biztosítását, a demokráciát, valamint a békés és befogadó társadalmak megvalósítását célzó globális és alulról építkező mozgalmakban. Ebből látható, hogy el lehet érni pozitív változásokat. A Covid19 utáni helyreállítást ki kell használni a strukturális egyenlőtlenségek kezelésére és a befogadóbb társadalmak kialakítására.

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló új uniós cselekvési terv (a továbbiakban: GAP III) a nemek közötti egyenlőséget biztosító világ megteremtésére irányul és kiegészíti az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére vonatkozó, 2020–2025-ös időszakra szóló stratégiát, támaszkodva a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiára, amely szorgalmazza a nemek közötti egyenlőséget biztosító Európa megteremtését. A cselekvési terv révén az EU valamennyi belső és külső szakpolitikai területén, továbbá a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egésze tekintetében is fokozza majd az 5. fenntartható fejlődési cél 5 elérésére irányuló intézkedéseit.

A nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos uniós támogatás értékelése 6 és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk 7 alapján a GAP III szakpolitikai keretet határoz meg az EU számára annak érdekében, hogy az Unió nagyobb szerepet vállaljon ezen a téren, a következő öt pillér középpontba helyezésével:

1.Az EU nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szerepvállalásának hatékonyabbá tétele

1.1.A nemek közötti egyenlőtlenség főbb kiváltó okainak kezelése: három alapelv

A nemek közötti egyenlőtlenség kiváltó okainak kezelése, valamint a számos helyzetben még mindig érvényesülő különféle sztereotípiák és előítéletek leküzdése érdekében három alapelvnek kell vezérelnie az uniós fellépést:

·Transzformatív megközelítés alkalmazása a nemek közötti egyenlőség terén. Ez azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni, meg kell kérdőjelezni és meg kell változtatni azokat a merev nemi normákat és hatalmi egyenlőtlenségeket, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák a nőket és a lányokat, és minden életkorban – kisgyermekkortól kezdve – hátrányos megkülönböztetéshez vezetnek a társadalmakban. Emellett azt is jelenti, hogy az EU-nak elő kell segítenie a társadalmi hozzáállás megváltozását, többek között a férfiak és a fiúk aktív bevonásával és a változások elérésében kulcsszerepet játszó fiatalokra fordított kiemelt figyelemmel. Ahhoz, hogy a munka során mindig figyelembe lehessen venni az adott helyzetet, elengedhetetlen a stabil partneri viszony és a párbeszéd kialakítása a helyi szereplőkkel, a civil társadalommal és a helyi közösségekkel, valamint a női szervezetek támogatása is nélkülözhetetlen.

·Kezelni kell a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés és a megkülönböztetés egyéb formái közötti átfedéseket 12 . Elsősorban a leghátrányosabb helyzetű nőkre kell koncentrálni, például az őslakos népekre és a faji/etnikai/vallási kisebbségekhez tartozó személyekre, a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő, a migráns, illetve a gazdasági és társadalmi szempontból hátrányos helyzetű nőkre, valamint a vidéki és part menti térségekben élő nőkre, mivel nekik többszörös megkülönböztetéssel kell megküzdeniük. Figyelembe kell venni a lányokat és az idősebb nőket érintő sajátos kihívásokat is. A fogyatékossággal élő nők, akiket a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény is véd 13 , különösen hátrányos helyzetben vannak. A fogyatékossággal élő nők jogainak központi szerepet kell kapniuk a 2021-2030-as időszakra vonatkozó, a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó stratégiában. Ennek szellemében az EU LMBTIQ személyek egyenlőségére vonatkozó – és a GAP III-mal együtt értelmezendő – stratégiája 14 az LMBTIQ személyek jogainak előmozdítására összpontosít. Az egymást átfedő dimenziók mindegyike ugyanolyan fontos.  

·Az emberi jogokon alapuló megközelítést kell alkalmazni, amely a megkülönböztetés tilalmának elvét és az egyenlőtlenségekkel szembeni küzdelmet helyezi minden intézkedés középpontjába 15 . Ez magában foglalja azt is, hogy mindenkit támogatni kell emberi jogainak gyakorlásában, valamint abban, hogy részt vegyen az őt érintő döntésekben, és hogy jogai megsértése esetén jogorvoslatot igényeljen.

Az EU-nak továbbra is el kell ítélnie a nők és a lányok jogainak megsértését és az azokkal történő visszaéléseket, és határozottan támogatnia kell a civil társadalmat, valamint a nemek közötti egyenlőségért és a nők társadalmi szerepének megerősítéséért dolgozó nőket és férfiakat, ideértve az emberi jogok női védelmezőit is.

Az EU-nak támogatnia kell a vallási szereplők nemek közötti egyenlőség érdekében történő mozgósítását, a Hit a jogokért keretrendszerrel 16 összhangban.

Az Európai Bizottság „Az uniós fejlesztési együttműködés jogalapú, az összes emberi jogra kiterjedő megközelítése” elnevezésű eszköztárában 17 megerősíti és aktualizálja azt a módszert, amely a nemek közötti egyenlőséget összekapcsolja az interszekcionalitást felölelő, jogalapú megközelítéssel.

1.2. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az EU külső tevékenységeinek összes területén

A nemek közötti egyenlőség elérésének továbbra is a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése jelenti a legfőbb módját. Ennek célja, hogy a szakpolitikák és a programok mindenkinek a lehető legtöbb előnyt biztosítsák, valamint hogy megakadályozzák az egyenlőtlenségek állandósulását 18 . Az Európai Bizottság és a főképviselő elkötelezett a nemek közötti egyenlőség általános, valamennyi szakpolitika és intézkedés keretében történő érvényesítése mellett, amiért mindenki, így az uniós intézmények is felelősséggel tartoznak. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy csatlakozzanak ehhez a törekvéshez.

Az 5. fenntartható fejlődési cél azon három fenntartható fejlődési cél közé tartozik, amelyeket a legkevésbé finanszíroznak a világban. Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2025-re az új külső tevékenységeinek legalább a 85 %-a keretében 19 fontos vagy elsődleges célkitűzésként jelenjen meg a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepének megerősítése. 20  

A 2015 és 2020 közötti időszakra szóló, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós cselekvési terv mentén tett előrehaladásra építve ez az arány folyamatosan emelkedve a 2016. évi 58 %-ról 2019-re 65 %-ra nőtt. Az EU eltökélt szándéka, hogy 2025-re elérje a 85 %-ban meghatározott célt.

E tekintetben valamennyi külső uniós finanszírozású program kialakítására három minimumkövetelmény fog vonatkozni:

1.a nemi szempontok szerinti aktualizált elemzéseket kell végezni és alkalmazni a jövőbeli intézkedésekre vonatkozó döntéshozatalban résztvevők tájékoztatása céljából, és ezeket az elemzéseket minden vonatkozó párbeszédbe, szakpolitikába, stratégiába, programba és műveletbe be kell építeni 21 ;

2.a nemi szempontokat figyelembe vevő és nemek szerint tagolt mutatókat és statisztikákat kell alkalmazni a nyomon követés és az értékelés céljából 22 ;

3.a nemi szempontok szerinti elemzések megállapításain alapuló megalapozott indokokkal kell alátámasztani minden olyan intézkedést, amely vélhetően nem járul hozzá a nemek közötti egyenlőség megteremtéséhez.

Az Európai Bizottság és a főképviselő azokat az intézkedéseket fogja támogatni, amelyek elsődleges célként irányulnak a nemek közötti egyenlőség megteremtésére, és amelyek képesek a fennálló helyzet átalakítására. Országonként legalább egy olyan intézkedés támogatásban fog részesülni, amelynek elsődleges célkitűzése a nemek közötti egyenlőség előmozdítása 23 .

Az Európai Bizottság az államháztartási gazdálkodást támogató programokon keresztül a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéshez nyújtott támogatásait is növelni fogja. Gondoskodik arról, hogy a közkiadásokról és a pénzügyi elszámoltathatóságról (PEFA) szóló értékelő jelentésekben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó modul is szerepeljen.  

Az EU külső beruházási tervének (EIP) gyakorlatát követve az NDICI végrehajtása olyan integrált megközelítés alkalmazásával történik, amely a partnerországokban folytatott magánberuházások támogatását ötvözi a befektetési környezet javítását célzó intézkedésekkel. A külső beruházási terv foglalkozni fog a nők társadalmi szerepének megerősítését akadályozó tényezőkkel, a vegyes finanszírozású működési alapok és garanciák tekintetében pedig megvalósul majd a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése.

Az EU-nak a kereskedelempolitikáján keresztül továbbra is támogatnia kell a nemek közötti egyenlőséget. Az új kereskedelmi megállapodásoknak határozott rendelkezéseket kell tartalmazniuk a nemek közötti egyenlőségről, ideértve a vonatkozó ILO- és ENSZ-egyezményeknek való megfelelést is. 24 Az említett egyezmények betartása a 2024-ben hatályba lépő, az általános vámkedvezmény-rendszerre vonatkozó új rendelet értelmében továbbra is kötelező. Az EU ezenkívül továbbra is a nemi szempontok szerinti célzott elemzéseket alkalmaz a kereskedelemhez kapcsolódó összes előzetes hatásvizsgálat, fenntarthatósági hatásvizsgálat és szakpolitikai felülvizsgálat során.

Tekintettel arra, hogy a nők fontos szerepet játszanak a halászati ellátási láncban, ideértve az akvakultúrát is, az e területet érintő projektek már eddig is részesültek a fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében nyújtott ágazati támogatásokból 25 .

Tekintve, hogy a nők és a lányok az összes nemzetközi migránsnak körülbelül a felét teszik ki, nem hagyhatók figyelmen kívül a származási, tranzit- és célországaik gazdasági és társadalmi fejlődéséhez való hozzájárulásaik, valamint sajátos igényeik sem. Az EU köteles gondoskodni arról, hogy a migráns nők és lányok emberi jogai a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő migrációs politikák, programok és jogszabályok révén teljes mértékben érvényesüljenek, valamint köteles gondoskodni a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő migrációirányítás globális, regionális és nemzeti szintű megerősítéséről. Az EU támaszkodni fog az eddigi tapasztalataira, így többek között azokra is, amelyekre az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért (EUTF) keretében tett szert.

Az uniós humanitárius segélynek a nemi és az életkorral kapcsolatos szempontokat egyaránt figyelembe kell vennie, és törekednie kell azok érvényesítésére, figyelembe véve az összes érintett sajátos igényeit, sebezhetőségét és képességeit. A Bizottság nem és kor alapján kialakított humanitárius mutatójának 26 használata és a célzott intézkedések alkalmazása is hozzájárul ehhez a törekvéshez.

A GAP III végrehajtása támogatja a humanitárius segítségnyújtás–fejlesztés–béketeremtés hármasát, továbbá határozottan ösztönözzük a különböző szereplők közötti együttműködést is.

A kutatás és az innováció kulcsszerepet játszik a nemek közötti egyenlőség előmozdításában és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésében. Az Európai horizont program nemzetközi együttműködések révén hozzájárul a globális kihívások közös megoldásához, azzal, hogy támogatja a társadalmi nemekkel kapcsolatos tanulmányokat és az interszekcionális kutatásokat, a nők kutatási finanszírozáshoz való hozzáférését és kutatói karrierépítését, valamint a nemekkel kapcsolatos szempontoknak a kutatások tartalmába történő beépítését.

2.Az EU stratégiai szerepvállalása országos, regionális és multilaterális szinten

A GAP III végrehajtása során multilaterális, regionális és országos szinten összehangolt, stratégiai jellegű és koherens uniós szerepvállalásra kell törekedni.

2.1.Országszintű együttműködés

A nemekre vonatkozó átfogó országprofilok 27 alapján az Unió küldöttségei, valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) műveletei és missziói az uniós tagállamok nagykövetségeivel együttműködve kötelesek olyan „országszintű végrehajtási tervet” készíteni, amely meghatározza a szakpolitikai prioritásokat, és azonosítja a jelen közös közlemény 3. fejezetében rögzített tematikus szakpolitikai területek közül kiválasztott intézkedéseket és főbb célkitűzéseket 28 .

Az EU-nak partnerként kell együttműködnie a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó nemzeti hálózatokkal és minisztériumokkal. Lehetőség szerint támogatni fogja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos nemzeti és ágazati stratégiákat, ami kiemelten fontos az uniós fellépés hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. Az EU-nak rendszeres párbeszédet kell folytatnia a GAP III végrehajtásáról, továbbá a szereplők széles körével együtt kell működnie, így például a helyi hatóságokkal és a civil társadalmi szervezetekkel, a nőjogi aktivistákkal, az emberi jogi jogvédőkkel, a fiatalokkal, valamint a vallási, illetve a vallási alapon működő szervezetekkel.

A civil társadalommal való uniós együttműködésre irányuló országspecifikus ütemtervek tartalmazni fogják a nemi szempontokat, és biztosítani fogják a nők és a lányok szervezetei, valamint az alulról építkező szervezetek számára az érdemi részvétel lehetőségét.

Az EU-nak törekednie kell a nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ-rendszer országos képviseleteivel történő szoros együttműködésre. Az EU-nak ezenkívül a magánszektorral is együtt kell működnie a nemek közötti egyenlőség, valamint az üzleti és az emberi jogi normák előmozdítása érdekében.

2.2.Az uniós szerepvállalás növelése a több országra kiterjedő és a regionális szinteken

Az EU-nak a nemzetközi és a regionális szervezetek nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiáinak támogatásán keresztül növelnie kell a regionális érdekelt felekkel történő együttműködését, valamint az azokkal folytatott párbeszédet és partnerséget, ezáltal biztosítva, hogy a nemi szempontok minden regionális programjában érvényesüljenek.

A regionális és az országos szintek közötti szinergiák növelése pozitív eredményeket hozott az EU déli szomszédsággal folytatott regionális együttműködésében, például azzal, hogy megerősítette az EU Európa Tanáccsal fennálló partnerségét a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak megelőzése és leküzdése terén, összhangban az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményével (isztambuli egyezmény), valamint azzal, hogy támogatta az Unió a Mediterrán Térségért szervezetet a nők emberi jogainak védelmében, amit továbbra is folytatni kell.

Az uniós csatlakozási folyamat ösztönözte a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országok körében a nemek közötti egyenlőséget előmozdító jogi reformokat, mivel ezekkel az országokkal szemben elvárás, hogy fokozatosan meg kell felelniük az uniós joganyagnak, és rendelkezniük kell az annak érvényesítésére szolgáló intézményi keretekkel.

Az EU-nak ezenkívül olyan kezdeményezéseket is támogatnia kell, mint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) a nők és a gyermekek jogainak előmozdításával és védelmével foglalkozó bizottsága, a csendes-óceáni vezetők által a nemek közötti egyenlőségről kiadott nyilatkozat és a latin-amerikai Montevideói Stratégia.

Az Afrika–EU partnerség keretében az EU-nak támogatnia kell az Afrikai Unió célzott kezdeményezéseit, például a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepének megerősítésére vonatkozó stratégiát (2018-2028) 29 és az afrikai nők pénzügyi és gazdasági részvételének új évtizede (2020-2030) 30 elnevezésű kezdeményezést. Támogatnia kell továbbá a Maputói Jegyzőkönyv, valamint az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájához csatolt, az afrikai nők jogairól szóló jegyzőkönyv 31 teljes körű ratifikálását és végrehajtását is.

A nemek közötti egyenlőségnek az Afrika–EU partnerség keretében végzett munka összes területén történő érvényesítése révén az EU-nak a nők békével és biztonsággal, demokráciával és jogállamisággal kapcsolatos jogosultként, béketeremtőként és döntéshozóként betöltött szerepét is növelnie kell, valamint támogatnia kell a nők igazságszolgáltatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi övezet (AfCFTA) támogatásának a nők javát kell szolgálnia. Az EU és az afrikai városok között a „100 intelligens város kezdeményezés” alapján létrejött együttműködés a településfejlesztés tágabb keretein belül támogatni fogja a nők üzleti lehetőségeit és üzleti életben történő részvételét. 32  

Az EU regionális fellépése során foglalkozni kell azokkal a nemekkel kapcsolatos kihívásokkal, amelyek határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, így például az éghajlatváltozással, a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással, ideértve az emberkereskedelmet és a biztonságot is. Az afrikai országokban a katonai állomány biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítését (CBSD) 33 célzó új program végrehajtására fog sor kerülni, amely a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendet (WPS) is magában fogja foglalni.

Az Európai Bizottság és a főképviselő adott esetben a nemi szempontok szerinti regionális elemzés alapján minden régióban támogatja a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó transzformatív intézkedéseket. A szubszaharai Afrikában támogatni kell például a több országot felölelő partnerségeket, melynek során szinergiákat kell létrehozni a szexuális és a reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos oktatás, a táplálkozás, valamint a nők finanszírozási és üzleti lehetőségekhez való hozzáférése terén.

2.3.Az EU multilaterális szinten történő határozottabb vezetői szerepvállalása

Az EU-nak multilaterális szinten meg kell erősítenie a nemek közötti egyenlőséggel, valamint a nők és a lányok jogaival, illetve társadalmi szerepének növelésével kapcsolatos vezető szerepét, ezzel is hozzájárulva a nemek közötti egyenlőség ügyének nemzetközi fórumokon történő előmozdításához. Tekintélyére és mozgósító erejére támaszkodva az EU-nak készen kell állnia a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó állásfoglalások és nyilatkozatok kezdeményezésére, támogatására és együttes támogatására, valamint arra, hogy valamennyi állásfoglalásban és nyilatkozatban következetesen elősegítse a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő nyelvezet alkalmazását. A nemek közötti egyenlőségre, a nők jogaira és a nők társadalmi szerepének növelésére irányuló meglévő nemzetközi kötelezettségvállalások megújításához alapvetően fontos a partnerségek és a szövetségek megerősítése és kialakítása. Ez különösen nyilvánvaló az olyan globális kihívások leküzdésével kapcsolatban, mint a Covid19. A multilaterális uniós küldöttségeket különös felelősség terheli a politikai kezdeményezések előmozdításával kapcsolatban, és mindeközben egyeztetnek az uniós tagállamok helyszíni diplomáciai hatóságaival és a partnerországokkal is.

E multilaterális szerepvállalás keretében az EU aktívan együttműködik az ENSZ rendszerével és az ENSZ nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó összes szervével és szakosított ügynökségével. Az EU-nak továbbra is ki kell állnia a nők jogai mellett az Emberi Jogi Tanácsban, és teljeskörűen részt kell vennie a különböző üléseken. Az Európai Bizottság néhány uniós tagállammal együtt részt vesz a az „Egyenlőség generációja” fórumon 34 – azaz a nemek közötti egyenlőséget támogató, Franciaországban és Mexikóban megrendezett globális rendezvényen –, amelyet az ENSZ nőjogi szervezete hívott össze a civil társadalommal, a magánszektorral és nemzetközi szervezetekkel együttműködésben. Az Európai Bizottság az egyik vezetője a nemi alapú erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó Generation Equality Action Coalition szervezetnek.

Az EU-nak továbbra is szorosan együtt kell működnie a vészhelyzetekben elkövetett nemi alapú erőszakkal szembeni védelem biztosítására irányuló cselekvési felhívással és annak új ütemtervével 35 kapcsolatban, és támogatnia kell ezt a globális humanitárius kezdeményezést.

Az EU-nak a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend, a nők társadalmi szerepének megerősítése és a nemek közötti egyenlőség – többek között a munkaerőpiacon történő – előmozdítása érdekében folytatnia kell az együttműködést a G7-ek és a G20-ak fórumain. A G20-ak keretében az EU és más tagok aktívan dolgoznak a (G20-ak által 2014-ben elfogadott) brisbane-i célkitűzés megvalósításán, amely a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételi arányai közötti eltérés 25 %-kal történő csökkentését tűzte ki célul 2025-ig.

Az OECD keretében az Európai Bizottság továbbra is aktív tagja lesz a nemek közötti egyenlőség DAC keretében létrehozott európai hálózatának 36 , melynek célja, hogy javítsa a szakpolitikákat és a gyakorlatokat a nemek közötti egyenlőség fejlesztési programokon belüli megerősítése, valamint a lányok és a nők jogainak biztosítása érdekében, ezáltal támogatva a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet.

3.A nemek közötti egyenlőséget biztosító világ felé: a szerepvállalási területek főbb témakörei

A GAP III célja, hogy a célkitűzések és az intézkedések hat kiemelt szakpolitikai területen belüli meghatározásával felgyorsítsa a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepének megerősítése irányában tett lépéseket. A GAP III a korábbi GAP-okra épül, új kihívásokkal és lehetőségekkel foglalkozik, és egyúttal biztosítja belső és külső szakpolitikai koherenciát is. Az egyes szerepvállalási területekre vonatkozó külön célkitűzések és mutatók „A GAP III végrehajtásához kapcsolódó célkitűzések és mutatók” című bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók.

3.1.A nemi alapú erőszak összes formájának felszámolása

A nemi alapú erőszak – amely a különböző kultúrákban és társadalmi osztályokban tapasztalható káros társadalmi normákban és sztereotípiákban gyökerezik – minden közösségre hatással van, és hatalmas költségekkel jár az áldozatok és családjaik, valamint a társadalom és a gazdaság számára. A Covid19-világjárvány súlyos következményekkel jár, és a világ számos részén jelentős növekedést eredményezett a nőgyilkosság és a nemi alapú erőszak számában, ideértve a kapcsolati erőszakot is 40 .

A humanitárius válságok, a konfliktushelyzetek, a katasztrófák és a világjárványok növelik a szexuális és a nemi alapú erőszak veszélyét, amit az első pillanattól kezdve meg kell akadályozni, illetve kezelni kell. Továbbra is kiemelten fontosak a túlélőkre koncentráló megközelítések, amelyek figyelembe veszik a hátrányos megkülönböztetés egymást átfedő formáit.

Az uniós humanitárius segítségnyújtás a védelmi és egészségügyi program keretében a szexuális és nemi alapú erőszak megelőzését és az arra való reagálást is magában foglalja 44 .

3.2.A szexuális és reprodukciós egészség, valamint az ehhez kapcsolódó jogok előmozdítása

A szexuális és reproduktív egészség és jogok elengedhetetlenek a nők és a lányok önrendelkezéshez való jogához. Az EU továbbra is elkötelezett valamennyi emberi jog előmozdítása, védelme és érvényesítése mellett, továbbá a Pekingi Cselekvési Platform és a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának, valamint az ezek felülvizsgálatáról rendezett konferenciák eredményeinek teljes körű és tényleges végrehajtása mellett, és ezzel összefüggésben a szexuális és reproduktív egészség és jogok mellett is.

Mindenki jogosult arra, hogy teljes körű ellenőrzést gyakoroljon szexualitása, illetve szexuális és reproduktív egészsége felett, valamint hogy arról szabadon és felelősségteljesen – megkülönböztetéstől, kényszertől és erőszaktól mentesen – döntést hozhasson, hogy egészségesen éljen, és hogy részt vegyen a gazdaságban, valamint a társadalmi és a politikai életben. Biztosítani kell a szexuális és a reproduktív egészségre vonatkozó minőségi és megfizethető általános információk, oktatás – többek között a szexualitásra vonatkozó általános oktatás – és egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét 46 .

A nemekkel kapcsolatos káros normák és sztereotípiák jogi akadályokon vagy a közösség nyomásán, illetve zaklatáson vagy bántalmazáson keresztül meggátolják a családtervezés lehetőségét, a nemek közötti egyenlőség elleni fellépés pedig fenyegetést jelent a már kemény munkával elért eredményekre és a meglévő jogszabályokra nézve.

3.3.A nők és a lányok gazdasági és társadalmi jogainak, valamint társadalmi szerepének megerősítése

A gazdasági függetlenség érdekében minden nőnek és férfinak egyenlő esélyekkel, illetve a foglalkoztatáshoz történő egyenlő hozzáféréssel és tisztességes munkával rendelkeznie, valamint egyenlő munkáért egyenlő díjazában kell részesülnie. Ezenkívül a nőknek és a férfiaknak egyenlő arányban kell osztozniuk a gondozási feladatokban, és hozzá kell férniük a megfelelő szociális védelemhez, közszolgáltatásokhoz, valamint a pénzügyi és üzleti lehetőségekhez.

Emellett a nőknek és a lányoknak a vidéki és városi területeken egyaránt hozzá kell férniük a szerepvállalásukat lehetővé tevő tényezőkhöz, például a biztonságos, megfizethető és elérhető tömegközlekedéshez és más mobilitási lehetőségekhez.

A nők gazdasági szerepének megerősítése elengedhetetlen a szegénység csökkentéséhez és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend szerinti inkluzív és fenntartható növekedés megvalósításához. 49

A gazdasági szerepvállalás növelése

A munkaerőpiaci részvételi arány tekintetében a nemek között világszerte fennálló különbség felszámolásával kapcsolatos fejlődés elakadt. 50 A bérekben és a jövedelmekben tapasztalható különbségek 51 miatt a nők egyre nagyobb hátrányba kerülnek. 52 Az ingatlantulajdonra, a banki hitelekhez való hozzáférésre, az öröklési jogokra és a személyazonosító okmányokhoz való hozzáférésre vonatkozó előírások és gyakorlatok gyakran hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak a nőkkel szemben, és korlátozzák az erőforrásokhoz és a finanszírozáshoz való hozzáférésüket. 53 Ezzel összefüggésben szintén fontos az EU területén tartózkodó migráns nők gazdasági szerepvállalásának támogatása. Az integrációra és befogadásra vonatkozó uniós cselekvési terv a nők gazdasági szerepvállalásának támogatását célzó intézkedéseket is tartalmaz.

A Covid19-világjárvány következményei fokozottan érintik a nőket, mivel jelentős számban dolgoznak a válság által hátrányosan érintett ágazatokban, arányuk a bizonytalan vagy informális foglalkoztatás keretében dolgozók között is igen magas 54 , valamint közülük kerül ki az ápolási-gondozási munkaerő jelentős része is (többek között az oktatás, a szociális munka és az egészségügy ágazataiban, valamint a háztartási alkalmazottak körében) 55 . Ezenkívül a nem fizetett gondozási munkával összefüggő, egyre növekvő terheket is ők viselik 56 . Mindez rávilágít arra, hogy sürgősen szükség van a megkülönböztetésmentes és befogadó jellegű szociális védelmi programokra, a hivatalos foglalkoztatás növelésére, a munkavállalói jogok informális és bizonytalan feltételek mellett dolgozó személyekre való kiterjesztésére, valamint arra, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk az ápolás-gondozás területén dolgozók munkakörülményeinek és javadalmazásának javítására. 

A nemek közötti egyenlőség előmozdítása az oktatásban

Az általános és középiskolákba történő beiratkozás terén a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban elért eredmények még nem számolták fel az iskolával és a tanulással kapcsolatos nemek közötti különbségeket. 59  

A lányok oktatáshoz való hozzáférését akadályozza az, hogy szexuális és reproduktív egészségük és jogaik biztosítása terén nem történt kellő előrelépés, a tanulási környezet nem biztonságos, és nem állnak rendelkezésre a megfelelő higiéniai létesítmények. 60  Az ENSZ 2016. évi becslése szerint világszerte 246 millió gyermeket ér nemi alapú erőszak az iskolával összefüggésben, ami különösen a hátrányos helyzetű lányokat és gyermekeket érinti. 61 A gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság, valamint a korai terhesség hatással van a középfokú végzettséggel rendelkezők arányára a lányok körében (36,9 %-kal alacsonyabb, mint a fiúk esetében), ezáltal hátrányosan befolyásolva keresőképességüket és a döntéshozatali lehetőségeiket 62 . Minden egyes elvégzett általános iskolai év a későbbiekben 10–20 %-kal növeli a lányok fizetését 63 . Az iskolai oktatáshoz való hozzáférés hiánya a fogyatékossággal élő lányok esetében tovább növeli a különbségeket. A nemi sztereotípiák korlátozzák a lányok tudományos és mérnöki pályával kapcsolatos törekvéseit, és eltántorítják a fiúkat attól, hogy a gondozási ágazatban vállaljanak munkát. Annak is akadályát képezik, hogy a nők vezetői pozíciót töltsenek be, még az oktatás területén is, annak ellenére, hogy a tanárok többsége nő.

A válságok – többek között a Covid19-világjárvány – által érintett területeken az iskolák bezárása nyomán megnőtt a gyermekmunka, a kapcsolati erőszak, a szexuális kizsákmányolás, a korai terhesség, valamint a gyermekházasság, a korai házasság és a kényszerházasság veszélye. 64 A lányok kevésbé tudnak részt venni a távoktatásban, mivel a fiúknál nehezebben férnek hozzá az internethez (a hozzáférésben tapasztalható különbség világviszonylatban 17 %) és a mobiltelefonos technológiához (a különbség ebben az esetben 26 %) 65 . A középiskolás menekült lányok fele várhatóan nem fog visszatérni az iskolába a Covid19-járvány után 66 .

A humanitárius helyzetekkel összefüggésben a szükséghelyzetekben biztosított oktatásra szánt uniós költségvetés 2015 és 2019 között számottevően, 1 %-ról 10 %-ra nőtt, ami azt jelenti, hogy az EU által biztosított 450 millió EUR-s forrás előnyeit a világ 59 országában több mint 8,5 millió lány és fiú élvezhette, ezáltal az Unió jó példával jár elöl, és síkra száll amellett, hogy az oktatás a béke és a biztonság záloga 67 .

Túl kell lépni a nemek számokban kifejezett arányos részvételén, és arra kell koncentrálni, hogy az oktatási rendszer hogyan tudja előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget.

Az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférés elősegítése

A népegészségügyi rendszerek alulfinanszírozottak, ami jelentősen kihat a lányoknak és a nőknek nyújtott szolgáltatásokra. 68

A Covid19-válság tovább rontotta az alapvető egészségügyi ellátások helyzetét, valamint a biztonságos gyógyszerekhez és oltóanyagokhoz történő hozzáférést, melynek következtében megnőtt a gyermekágyi halálozás és a nem tervezett terhességek száma 69 . A frontvonalban dolgozó munkavállalókként és gondozóként a nők gyakran nagyobb egészségügyi kockázatnak vannak kitéve a világjárvánnyal összefüggésben. Az egészségügyi erőforrásoknak a Covid19 elleni küzdelemre való összpontosítása súlyosan érintette a HIV kezelésével és megelőzésével kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint fokozta a HIV-fertőzöttek megbélyegzését és hátrányos megkülönböztetését, ami különösen a nőket sújtja 70 .

A fogyatékossággal élő nők és lányok fokozottabb veszélynek vannak kitéve a megelőzésre és a segítségnyújtásra vonatkozó információk hozzáférhetetlensége, illetve az egészségügyi ellátáshoz vagy az alapvető víz- és higiéniai szolgáltatásokhoz való hozzáférés előtt álló jelentős akadályok miatt. Az egyetemes egészségügyi ellátás – így a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások – folyamatos finanszírozása most fontosabb, mint valaha.

3.4.Az egyenlő lehetőségek előmozdítása a részvétel és a vezetői pozíciók betöltése terén

A jól működő demokrácia és gazdaság, valamint az emberi jogok általános érvényesítése végett a nőknek és a lányoknak egyenlő mértékben kellene részt venniük mind a köz-, mind a magánszférában. Ez a társadalom egésze számára jelentős előnyökkel járna, a demokratikus intézmények nagyobb hitelességétől kezdve az állam által elkövetett erőszak ritkább előfordulásáig. 71

Azonban a nők továbbra is alulreprezentáltak a szavazók, a politikai vezetők, a választott tisztségviselők, valamint a hivatalos béketárgyalók és -közvetítők körében. A választás útján elnyert tisztségek és a döntéshozó testületek minden szintjén lassan megy végbe változás. 72 Bár az országoknak mintegy 39 %-a kvótákat vezetett be a nők parlamentben vagy politikai pártokban történő képviselete tekintetében, azok megvalósítását olyan tényezők hátráltatják, mint a nemekhez kapcsolódó sztereotípiák, a politikai pártok felépítése és a politikai finanszírozás hiánya.

A közéletben szerepet vállaló nők – így többek között a politikusok, az újságírók és az aktivisták – a civil társadalmi tevékenységeket elősegítő környezet szűkülése közepette gyakran válnak nemi alapú erőszak áldozatává, ideértve az online erőszak különböző formáit, sőt a gyilkosságot is. A nőkkel szemben elkövetett politikai indíttatású támadások száma szinte valamennyi régióban növekedett, és 2019-ben minden korábbinál magasabb volt. Egy 2016-ban 39 ország női politikusai körében elvégzett felmérés megállapította, hogy az érintettek 82 %-a tapasztalt pszichikai erőszakot, 44 %-uknak pedig erőszakos fenyegetésekkel kellett szembenézniük. 73  

Ugyanakkor az aktivista fiatal nők és lányok új, önmagukért jobban kiálló generációja számos ügyet felölelt, így többek között a lányok és a nők szerepének megerősítését is. Biztosítani kell számukra a felszólalás és a részvétel megfelelő platformját.

3.5.A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend figyelembevétele

A XXI. században a természeti katasztrófák és az ember által előidézett válságok – így többek között a konfliktusok – bonyolultabbá váltak, jobban elhúzódnak, és egyre inkább olyan globális kihívásokhoz kapcsolódnak, mint az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás, a lakóhelyelhagyás, valamint az utóbbi időben a világjárványok. A Covid19-világjárvány hatása megmutatta, hogy a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend központi szerepet tölt be a fokozottabb erőszakos fenyegetések kezelésében és a nők biztonsággal/nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos összefüggéseken keresztül történő bevonása tekintetében.

A konfliktusok, a válságok és az instabilitás hátráltatja a fenntartható béke és biztonság, továbbá a fenntartható fejlődési célok elérése irányában tett előrelépéseket. A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend a nemek közötti egyenlőtlenség és a konfliktusos helyzetek közötti összefüggést helyezi előtérbe, és azt, hogy ezek a jelenségek hogyan erősítik egymást kölcsönösen, továbbá hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség a konfliktusok és az instabilitás egyik kiváltó okaként és előidézőjeként kezelendő. Az egyenlőtlenségek és a nők hatalomból, lehetőségekből, szolgáltatásokból, illetve biztonságból történő kizárása termékeny talajt teremt a konfliktusok és a nemi alapú erőszak számára, különösen ha ahhoz gyenge állami képességek vagy legitimáció kapcsolódik. A megelőző intézkedések során a kockázatokon, az igényeken és az emberi jogokon alapuló megközelítést kell alkalmazni.

A nők gyakran válnak az említett helyzetek áldozataivá, ez azonban nem mindig van így; a nők egyszerre több különböző szerepet töltenek be mint harcosok, béketeremtők, közvetítők, politikusok, üzletasszonyok és aktivisták. A globális, regionális és nemzeti kötelezettségvállalások ellenére 76 a békefolyamatokban részt vevő nők száma továbbra is alacsony, és számos békeszerződés egyáltalán nem tartalmaz a nemekre vonatkozó olyan rendelkezéseket, amelyek megfelelően foglalkoznak a nők igényeivel. Az EU prioritásként kezeli a nők békével és biztonsággal kapcsolatos ügyekben való részvételének növelését. 

Az EU a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós stratégiai megközelítés alapján végrehajtja a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló cselekvési tervet 77 , amely világos célkitűzéseket és teljesítési feltételeket határoz meg a következő kiemelt területeken: i. megelőzés; ii. védelem; iii. segítségnyújtás és helyreállítás, valamint a iv. részvétel; v. a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a vi. példamutatás három általános, horizontális elve terén.

A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos uniós célkitűzések elérése többek között az uniós vezetés politikai és diplomáciai szerepvállalásával biztosítható, valamint azzal, ha a nemi szempontok érvényesítéséről, továbbá a nők részvételéről és vezető szerepéről a békével és a biztonsággal kapcsolatos összes helyzetben gondoskodunk. Ezenkívül konkrét intézkedések meghozatalára is szükség van, így például a hadsereg, az igazságszolgáltatásban dolgozó személyek és a rendfenntartó erők célzott képzéseire.

Ki kell aknázni a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend és a többi tematikus prioritás közötti szinergiákat. A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos ellenőrzést és jelentéstételt össze kell hangolni a GAP III-mal, és a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos uniós szakpolitikai keretet teljeskörűen be kell építeni az nemek közötti egyenlőségre vonatkozó általános uniós szakpolitikai keretbe.

3.6.A zöld átállásból és a digitális átalakulásból eredő kihívások kezelése és az általuk felkínált lehetőségek kiaknázása

A tisztességes és inkluzív zöld átállás elősegítése 

A fejlődő országokban élő nők és lányok különösen ki vannak téve az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás hatásainak, például az ökoszisztéma pusztulásának, a legfontosabb természeti erőforrásokhoz való hozzáférés elvesztésének, az alultápláltságnak, valamint a légúti, a vízzel kapcsolatos és kórokozó-átvivők (vektorok) által terjesztett betegségeknek. 79  

A természeti erőforrások elsődleges felhasználóiként és kezelőiként a nők alapvető szerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz történő alkalmazkodásban, valamint a környezetvédelemben. Azonban több okból kifolyólag – így például a nemekkel kapcsolatos káros normák, az elégtelen jogszabályi keretek, valamint az oktatáshoz és a földtulajdonhoz való korlátozott hozzáférés miatt – nem vehetnek részt egyenlő jogokkal a vonatkozó irányítási folyamatokban. A női aktivisták azonban világszerte kiállnak a környezetvédelmi jogok védelme mellett, a fiatal nők pedig magukhoz ragadták a vezető szerepet a változások támogatása terén.

Az EU eltökélte, hogy a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás nemi szempontjait illetően az instabil helyzetek tekintetében is fellép, melynek során szem előtt tartja a természeti erőforrásokra közvetlenül támaszkodó őslakos nők sajátos igényeit is.

A nők társadalmi szerepének megerősítése a digitalizáció által kínált lehetőségek kihasználásával

Annak előmozdítása, hogy a nők a férfiakkal egyenlően hozzáférjenek a digitális technológiák területén fennálló kiaknázatlan lehetőségekhez elengedhetetlen az EU digitális stratégiája 80 és a fenntartható növekedés 81 szempontjából.

A digitális technológiák és megoldások felgyorsíthatják a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepének megerősítésével kapcsolatos előrelépéseket olyan területeken, mint például az oktatás, a foglalkoztatás és a vállalkozói lét, valamint a nemi alapú erőszak megelőzése és leküzdése terén. Segíthetnek a nőknek a veszélyhelyzetekkel való megbirkózásban – ahogy az a Covid19-világjárvány esetéből is látható –, ezáltal pedig mérsékelhetik a társadalmi és gazdasági következményeket, és erősíthetik a nők ellenálló képességét. Az e-szolgáltatások – mint például a digitális pénzügyi szolgáltatások – a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az említett szolgáltatások igénybevételének növelése révén lehetőségeket teremthetnek a nők számára gazdasági szerepük megerősítésére.

A digitális szakadék – azaz a digitális technológiákhoz és kapcsolathoz hozzáféréssel rendelkező, illetve nem rendelkező személyek közötti szakadék – befolyásolja az emberek részvételre, valamint arra vonatkozó képességét, hogy kihasználják a digitális kor lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban hatalmas eltérések tapasztalhatók a különböző földrajzi területeken, valamint a nők és a férfiak között 82 .

A vidéki vagy távol eső területeken élő nőknek hármas (digitális, nemi és a vidéki léten alapuló) hátrányos megkülönböztetésben van részük, és hatalmas akadályokkal szembesülnek a digitális technológiákhoz való hozzáférés, illetve azok használata terén, az említett technológiák megfizethetetlensége, az alacsony szintű digitális jártasságuk és a társadalmi normák miatt. A digitalizáció ezenkívül új veszélyeket és kihívásokat is teremt a nemek közötti egyenlőség tekintetében, például a mesterséges intelligenciából eredő esetleges nemi előítéletekkel, illetve a nemi alapú erőszak növekedésével kapcsolatban.

Az EU-nak továbbra is foglalkoznia kell a nemek közötti digitális szakadékot előidéző strukturális akadályokkal, és támogatnia kell az inkluzív és igazságos digitális átalakulást. Ez magában foglalja a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő, részvételen alapuló megközelítés elősegítését azokkal a fejlesztési politikákkal, projektekkel és programokkal kapcsolatban is, amelyek a partnerországok digitális átalakulását támogatják.

4.Az EU példát mutat

Az „intézményi kultúra” GAP II által kezdeményezett megváltozása jelentős, ám egyenetlen fejlődést eredményezett. Az EU eltökélt célja, hogy a GAP III-mal jelentős eredményeket érjen el, ezáltal javítva saját teljesítményét a nemek közötti egyenlőséggel és a nők társadalmi szerepének megerősítésével kapcsolatos kérdésekben, amelyek tekintetében az összes alkalmazottját kollektív felelősség terheli. Ehhez az átalakuláshoz a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő vezetésre 83  és kellő intézményi kapacitásra van szükség.

Az EU vezetői – az uniós küldöttségek vezetőit is beleértve – kötelesek előmozdítani a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalását, ami megbízatásuk és teljesítményértékelésük szerves részét képezi, valamint kötelesek folytatni a „nemek közötti egyenlőség intézményes kultúrájának” megerősítését.

A Bizottság valamennyi külkapcsolatokkal foglalkozó főigazgatósága, az Európai Külügyi Szolgálat, az uniós küldöttségek, valamint a KBVP-missziók és -műveletek tekintetében is fokozni kell az intézményi kapacitást és a felelősségvállalást. Biztosítani kell a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakértelem rendelkezésre állását, valamint azt, hogy a téma szakértői a legmagasabb szintű döntéshozói testületeknek tehessenek jelentést. A GAP II keretében a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartóknak/kapcsolattartási pontoknak 84 döntő szerepük volt az „intézményi kultúra megváltozásának” elindításában, ami hozzájárult a valódi előrehaladáshoz. A kapcsolattartók kapacitását és szerepét meg kell erősíteni – többek között ismeretszerzési lehetőségek és eszközök biztosítása révén –, és bővíteni kell a kapcsolattartói hálózatot. Ezenkívül ösztönözni kell a vezetést és a személyi állományt támogató, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó vezető tanácsadó kijelölését, aki biztosítja, hogy a nemek közötti egyenlőség a kiemelt feladatok között szerepeljen, továbbá gondoskodik a legfontosabb kezdeményezések támogatásáról 85 . 

Éves tevékenységi jelentésében és az egyenlőséggel kapcsolatos munkaterve részeként minden érintett szolgálat évente beszámol a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos figyelemfelhívó intézkedéseikről.

Az EU ezenkívül elkötelezett amellett, hogy jelentős haladást érjen el a vezetői pozíciók nemek közötti arányos megoszlásával kapcsolatban, az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiával összhangban. Ahogy azt Ursula von der Leyen elnök a politikai iránymutatásokban bejelentette, a Bizottság mandátumának lejártakor a vezetők esetében 50/50 lesz a nemek aránya. 

Az Európai Külügyi Szolgálat is aktívan törekszik a nemek közötti egyensúly vezetői szinten történő javítására. Az egyik kiemelt cél szerint ösztönözni kell a tagállamokat, hogy női jelölteket nevezzenek ki az Európai Külügyi Szolgálat valamennyi pozíciójába, ideértve a felső vezetői pozíciókat és a KBVP misszióinak és műveleteinek vezetőit is. Ezenkívül házon belül is számos intézkedés megvalósítására került sor a nemek közötti egyensúly valamennyi szinten történő javítása érdekében.

A vezetés kötelező képzésben fog részesülni a nemek közötti egyenlőségről és a GAP III végrehajtásáról. A nemek közötti egyenlőség előmozdításának szerepelnie kell az összes vezetői pozíció alapvető kompetenciái és felelősségi körei között.

Kiemelten fontos, hogy a nemekkel kapcsolatos ismereteket és szakértelmet minden ágazatban és minden szinten javítani kell, különösen az Unió küldöttségeinél, az országok szintjén pedig a tagállamok nagykövetségeinél. Ez a következőket foglalja magában:

a)a képzési igények elemzésén alapuló átfogó képzési program, valamint egyéb kapacitásfejlesztő intézkedések;

b)erőforrások a kutatáshoz, az elemzéshez és a szakértelemhez, ideértve a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére és a GAP III végrehajtására irányuló programok keretében nyújtott technikai segítséget;

c)az erőforrások összevonása és a tudás megosztása az uniós tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel.

5.Jelentéstétel és az elért eredmények ismertetése

A Bizottság szolgálatai az Európai Külügyi Szolgálattal együttműködve évente ellenőrzik a GAP III megvalósításával kapcsolatos előrehaladást, és nyomon követik „Az EU intézményi és stratégiai célkitűzéseit és mutatóit”, melyek leírása „A GAP III végrehajtásához kapcsolódó célkitűzések és mutatók” című bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. részében található.

Ezenkívül az Európai Unió külső tevékenységeit finanszírozó eszközök végrehajtásáról szóló éves jelentés is átfogóan tárgyalja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedéseket és eredményeket.

A GAP III végrehajtásának félidejében és végén közzétételre kerül egy jelentés az EU által – többek között a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatban – elért mennyiségi és minőségi eredményekről. A jelentés értékelni fogja az EU fellépésének hatását, figyelemmel az uniós eredménykeretre, néhány kiválasztott fenntartható fejlődési célra, valamint egyéb mutatókra és más jelentéstételi kötelezettségekre. Meg fogja említeni a bevált gyakorlatokat, a megvalósult változások néhány példáját, valamint az eseti értékelések eredményeit. A jelentés országos, regionális és nemzetközi szinten, tematikus területenként számol be a fejlődésről.

Ennek érdekében „A GAP III célkitűzései és mutatói” című bizottsági szolgálati munkadokumentum II. része tartalmazza a „legfőbb tematikus eredménymutatók” listáját, amelyet minden egyes országos szintű végrehajtási terv és új intézkedés kialakításakor figyelembe kell venni. A tematikus mutatókat be kell építeni a vállalati ellenőrzőrendszerbe, amelynek támogatásához útmutatók állnak rendelkezésre. A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy az eredményekről szóló összevont jelentések elkészítése során alkalmazzák ezeket a mutatókat. A nőkről, a békéről és a biztonságról szóló uniós cselekvési terv mutatói a bizottsági szolgálati munkadokumentum I. és II. részében szerepelnek.

A stratégiai kommunikációra irányuló újabb törekvések ösztönözni fogják az érdekelt felekkel folytatott, tájékoztatáson alapuló párbeszédet. Az országok szintjén az Unió küldöttségeit arra ösztönözzük, hogy a tagállamokkal és a KBVP misszióival és műveleteivel együttműködésben szervezzék meg a nemek közötti egyenlőséggel és a GAP III végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok cseréjét, beszéljék meg az elért eredményeket, és gondoskodjanak a nemzeti érdekelt felek támogatásáról, a civil társadalmat is bevonva. Brüsszelben a Bizottság és a főképviselő az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal intézményközi szinten folytatott egyeztetéseken kívül a civil társadalmi szervezetekkel is évente megtárgyalja az elért eredményeket.

A Bizottság legkésőbb 2024-ben fogja elindítani a GAP III záró értékelését.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot a GAP III támogatására, valamint arra, hogy működjenek együtt a Bizottsággal és a főképviselővel e közös közlemény végrehajtása érdekében.

(1)

A „társadalmi nem” azokat a társadalmilag kialakult szerepeket, viselkedési formákat, tevékenységeket és jellegzetes tulajdonságokat jelenti, amelyeket egy adott társadalom a nők és a férfiak tekintetében helyesnek tekint.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke, 3. cikkének (3) bekezdése és 21. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikke.

(3)

https://www.un.org/en/events/pastevents/pdfs/Beijing_Declaration_and_Platform_for_Action.pdf

(4)

https://www.unwomen.org/en/docs/2000/10/un-security-council-resolution-1325

(5)

  https://sdgs.un.org/goals/goal5  

(6)

 A nemek közötti egyenlőséggel, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepének megerősítésével kapcsolatos uniós támogatás (2010–2018) értékelése), https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/tenders/monitoring-and-evaluation_en  

(7)

 https://ec.europa.eu/international-partnerships/topics/empowering-women-and-girls_en

(8)

 A célkitűzéseket össze kell majd hangolni a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) létrehozásáról szóló rendelettel, miután azt elfogadták.

(9)

Egy megközelítés akkor minősül a nemek közötti egyenlőség szempontjából transzformatívnak, ha a nemek közötti hatalmi viszonyok átalakítására irányul annak érdekében, hogy pozitív változás következzen be a hátrányos megkülönböztetést és egyenlőtlenségeket előidéző paradigmá(k)ban. 

(10)

Egy megközelítés akkor tekinthető interszekcionálisnak, ha az egyének több jellemzőjének és identitásának figyelembevételén alapul annak elemzése és megválaszolása céljából, hogy a nemnek és a társadalmi nemnek milyen közös metszete van más személyes jellemzőkkel.

(11)

A nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítése: célja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalások megvalósításával kapcsolatos elszámoltathatóság növelése, valamint a megvalósítás felgyorsítása nemzetközi, nemzeti és közösségi szinten, jogokon alapuló megközelítéssel.

(12)

 Az EUMSZ 10. cikke, „Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen.”

(13)

Lásd a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amelyet eddig 182 ország ratifikált: https://www.ohchr.org/EN/HRBodies/CRPD/Pages/ConventionRightsPersonsWithDisabilities.aspx ; 6. cikk Fogyatékossággal élő nők.

(14)

COM(2020) 698 final.

(15)

  https://ec.europa.eu/info/policies/justice-and-fundamental-rights/combatting-discrimination/racism-and-xenophobia/eu-anti-racism-action-plan-2020-2025_en

(16)

  https://www.ohchr.org/EN/Issues/FreedomReligion/Pages/FaithForRights.aspx  

(17)

  http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=EN&f=ST%209489%202014%20INIT  

(18)

„A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének célja a hatalom, a befolyás és az erőforrások igazságos és nemek közötti megkülönböztetéstől mentes elosztása, az egyenlőtlenségek leküzdése, a méltányosság előmozdítása és a lehetőségek teremtése.” Nemi esélyegyenlőségi stratégia, 15. o.

(19)

„A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: az EU külkapcsolati politikájának hozzájárulása a nők és a lányok életének átalakulásához (2016–2020)” (Joint SWD(2015)182 final); a Tanács következtetései 13201/15, 2015.10.26.

(20)

A GAP III a DAC (Fejlesztési Támogatási Bizottság) nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontozási rendszerét alkalmazza. A „fontos” (1. megjelölés) azt jelenti, hogy a nemek közötti egyenlőség fontos, de nem elsődleges célja az adott intézkedésnek, az „elsődleges” (2. megjelölés) pedig azt jelenti, hogy a nemek közötti egyenlőség a legfőbb cél. A humanitárius segélyek esetében a Bizottság a nem és az életkor alapján kialakított saját humanitárius mutatóját alkalmazza: https://ec.europa.eu/echo/files/policies/sectoral/gender_age_marker_toolkit.pdf

(21)

A nemi szempontok szerinti elemzések alapján országos végrehajtási terveket kell kidolgozni (lásd a 2. részt).

(22)

Lásd a GAP III-at kísérő Joint SWD (2020)284 dokumentumot.

(23)

Az OECD szakpolitikai mutatójában elért G2 pontszámra adott válasz. Lásd a 21. lábjegyzetet.

(24)

100. számú ILO-egyezmény az egyenlő díjazásáról; 111. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről; ENSZ-egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről (CEDAW).

(25)

A Világbank adatai szerint a világszerte a halászatban és az ahhoz kapcsolódó tevékenységi területeken – például a feldolgozásban vagy az értékesítésben – dolgozó 120 millió ember 47 %-a nő, az akvakultúra-ágazatban pedig még magasabb a nők aránya: 70 %.

(26)

  https://ec.europa.eu/echo/files/policies/sectoral/gender_age_marker_toolkit.pdf

(27)

 A nemekkel kapcsolatos szempontoknak az általános programozásba és az egyes kiemelt területekbe történő integrálása érdekében a programozási folyamat során a nemekre vonatkozó aktualizált országprofil, valamint a nemekkel kapcsolatos ágazati elemzés készül. Ezt a munkát lehetőleg az uniós tagállamokkal együtt kell elvégezni. Instabil és konfliktusokkal terhelt helyzetekben ennek mindig elengedhetetlen részét képezi a kockázatok, a sebezhetőség és a konfliktusok elemzése.

(28)

Ezeket a terveket a „A GAP III végrehajtásához kapcsolódó célkitűzések és mutatók” című kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2020) 284) alapján kell elkészíteni.

(29)

https://au.int/sites/default/files/documents/36195-doc-au_strategy_for_gender_equality_womens_empowerment_2018-2028_report.pdf

(30)

  https://au.int/en/pressreleases/20200214/promising-projections-new-decade-african-womens-financial-and-economic

(31)

Ez tartalmazza a női nemi szervek megcsonkításának, valamint a kényszerházasság és a 18 éven aluli lányok házasságkötésének jogi tilalmát, a nők elleni nemi alapú erőszak valamennyi formájának felszámolását mind a köz-, mind a magánszférában, valamint a serdülő lányok bántalmazással és szexuális zaklatással szembeni jogi védelmét.

(32)

  https://www.intelligentcitieschallenge.eu/

(33)

A Bizottság végrehajtási határozata, Brüsszel, 2020.7.30. C(2020) 5215 final.

(34)

https://forum.generationequality.org/

(35)

  https://www.calltoactiongbv.com ; Az EU által a cselekvési felhívásban 2017 és 2018 során betöltött globális elnökségre vonatkozó további információért lásd: https://ec.europa.eu/echo/sites/echo-site/files/booklet_eu_leadership_c2a.pdf

(36)

 GenderNet  http://www.oecd.org/dac/gender-development/about-gendernet.htm  

(37)

Az isztambuli egyezmény 3. cikkének d) pontja.

(38)

Adatok: WHO, “Global and regional estimates of violence against women: prevalence and health effects of intimate partner violence and non-partner sexual violence” 2013; UNICEF, “What is Female Genital Mutilation?”, 2019. Elérhető itt: https://www.unicef.org/stories/what-you-need-know-about-female-genital-mutilation ; UNFPA, „Child Marriage Overview”, elérhető itt: https://www.unfpa.org/child-marriage

(39)

Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a fogyatékossággal élő nők kétszer-négyszer nagyobb valószínűséggel élnek át erőszakot a párkapcsolataikban. https://www.unwomen.org/en/what-we-do/ending-violence-against-women/facts-and-figures#notes

(40)

  https://unstats.un.org/sdgs/report/2020/The-Sustainable-Development-Goals-Report-2020.pdf ; UNFPA Interim Technical Note, „Impact of the COVID-19 Pandemic on Family Planning and Ending Gender-based Violence, Female Genital Mutilation and Child Marriage”, 2020. április 27.

(41)

Az EU támogatja a Nadia Murad által létrehozott Szindzsári Intézkedési Alapot és a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszak túlélőinek támogatását célzó nemzetközi alapot (Mukwege/Murad Alap).

(42)

https://spotlightinitiative.org/

(43)

A Reflektorfény kezdeményezés félidős értékelése 2021 elejétől lesz elérhető.

(44)

2018-ban és 2019-ben az EU több mint 62 millió EUR-t különített el erre a célra.

(45)

Ezen a területen az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye (isztambuli egyezmény) a viszonyítási alap. Az Európai Unió valamennyi tagállama aláírta, 21 tagállam pedig már ratifikálta az egyezményt. Az EU 2017-ben írta alá az egyezményt, és a Bizottság egyik kiemelt célja az EU csatlakozásának teljessé tétele.

(46)

Lásd a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzust. https://ec.europa.eu/international-partnerships/system/files/european-consensus-on-development-final-20170626_en.pdf

(47)

Idetartozik az UNFPA által vezetett, a fiúk születéskori előnyben részesítésének kezelését célzó nemzetközi program; a női nemi szervek megcsonkításának felszámolására irányuló UNFPA-UNICEF nemzetközi program; a gyermekházasságok, a korai házasságok és a kényszerházasságok megszüntetésére irányuló UNFPA-UNICEF nemzetközi program; valamint az EU és az ENSZ Reflektorfény kezdeményezése.

(48)

https://www.unfpa.org/resources/what-minimum-initial-service-package

(49)

A McKinsey Global Institute jelentése, The Power of Parity: How Advancing Women’s Equality can add $12 Trillion to Global Growth, 2015.

(50)

A Világgazdasági Fórum nemek közötti szakadékról szóló 2020. évi globális jelentése és a „World’s Women 2020” című kiadvány (az ENSZ gazdasági és társadalmi statisztikával foglalkozó főosztálya).

(51)

 Ugyanott. Bonnet, Florence, Joann Vanek and Martha Chen. 2019. Women and Men in the Informal Economy – A Statistical Brief. Manchester, UK: WIEGO.    

(52)

Bonnet, Florence, Joann Vanek and Martha Chen. 2019. Women and Men in the Informal Economy – A Statistical Brief. Manchester, UK: WIEGO.    

(53)

  World Bank Women, Business and the Law 2020.

(54)

  https://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/@dgreports/@dcomm/documents/briefingnote/wcms_755910.pdf

(55)

 Care work and care jobs for the future of decent work, International Labor Office – Geneva: ILO 2018.

(56)

https://ec.europa.eu/info/news/impact-sex-and-gender-current-covid-19-pandemic-2020-may-28_en ; https://www.mckinsey.com/featured-insights/future-of-work/covid-19-and-gender-equality-countering-the-regressive-effects

(57)

A nők földekhez történő hozzáférésének támogatása nyomán lehetőségek nyílnak a magánszektorbeli finanszírozás kombinálására a fenntartható, nők által vezetett értékláncokban is, kezdve a fenntartható gazdálkodástól és területgazdálkodástól.

(58)

 Például az FMO NASIRA garanciaeszköze, valamint a nők pénzügyi kirekesztésének felszámolására irányuló eszköz és a Women’s World Banking szervezet kombinálása.

(59)

Education for All Global Monitoring Report (2015. június), Policy Paper 21: Humanitarian Aid For Education: Why It Matters and Why More Is Needed, 3. o. http://unesdoc.unesco.org/images/0023/002335/233557E.pdf ; UNICEF (2017) Education Uprooted: For every migrant, refugee and displaced child, education

(60)

UNESCO, #HerEducationOurFuture: The latest facts on gender equality in education, 2020 (1/3, ¼, ½)

UNICEF, Guidance on Menstrual Health and Hygiene, 2019; az ábrán látható többi adat:

Egyesült Nemzetek. The World's Women 2015: Trends and Statistics. New York: Egyesült Nemzetek, Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya, Népességügyi Osztály, 2015.

(61)

https://en.unesco.org/news/gender-based-violence-schools-significant-barrier-right-education

(62)

„The cost of gender inequality notes series. How large is the gender dividend? Measuring impacts and costs for gender inequality”, Világbank, 2020. február, 5., 26–27. és 46. o.

(63)

UNESCO, #HerEducationOurFuture: The latest facts on gender equality in education, 2020.

(64)

UNFPA Interim Technical Note, „Impact of the COVID-19 Pandemic on Family Planning and Ending Gender-based Violence, Female Genital Mutilation and Child Marriage”, 2020. április 27.

(65)

  https://itu.foleon.com/itu/measuring-digital-development/gender-gap/  

OECD (2018), Bridging the Digital Gender Divide, 13. o. http://www.oecd.org/internet/bridging-the-digital-gender-divide.pdf

(66)

UNHCR (2020), Coming Together for Refugee Education, 5. o.

(67)

  https://ec.europa.eu/echo/sites/echo-site/files/eie_mapping_report.pdf

(68)

  https://www.unwomen.org/en/digital-library/progress-of-the-worlds-women

(69)

  https://www.unwomen.org/en/news/in-focus/in-focus-gender-equality-in-covid-19-response  

(70)

  https://www.theglobalfund.org/media/9819/covid19_mitigatingimpact_report_en.pdf ; UNAIDS, Start Free Stay Free AIDS 2019 Report.

(71)

Foreign Affairs, 99. kötet, 1. szám, Women under Attack. The backlash against female politicians”.

(72)

Az ábrán látható adatok forrása: Interparlamentáris Unió. „Women in national parliaments”, 2019. február 1-jei állapot.

Külkapcsolatok Tanácsa, Women’s Participation in Peace Processes, 2019.

(73)

  https://www.ipu.org/resources/publications/issue-briefs/2016-10/sexism-harassment-and-violence-against-women-parliamentarians  

(74)

Lásd az „INTER PARES | Parliaments in Partnership” peer-to-peer projektet és az „iKNOW Politics” platformot. https://www.iknowpolitics.org/en  

(75)

Lásd például a Media4Democracy kezdeményezést és az EU által támogatott, a nemi szerepekkel foglalkozó televíziós műsorok gyártását olyan országokban, mint Burkina Faso vagy Kenya, valamint a közel-keleti és észak-afrikai térség „One Woman Show” című műsorát.

(76)

Van néhány olyan bevált gyakorlat, amelyre lehet építeni, így például a nők szíriai konfliktussal kapcsolatos béketeremtésben történő – mind a civil társadalmon, mind az ENSZ által vezetett politikai folyamaton keresztül megvalósuló – részvételére. Az ENSZ által létrehozott Szírián belüli Alkotmányügyi Tanács – elsősorban az uniós nyomásnak köszönhetően – 30 %-ban nőkből áll.

(77)

A nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós stratégiai megközelítés a Külügyek Tanácsa által 2018. december 10-én elfogadott vonatkozó következtetések (15086/18 tanácsi dokumentum) mellékletét képezi; a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló uniós cselekvési terv (Európai Külügyi Szolgálat 2019/747 – 11031/19 tanácsi dokumentum). A nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendre vonatkozó uniós szakpolitikai keret végrehajtásáért az uniós tagállamok és a Bizottság érintett szolgálatai felelnek. A nőkről, a békéről és a biztonságról szóló uniós cselekvési terv a GAP III-ról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum mellékletét képezi. Jelentéstételi mechanizmusa a GAP III módszerét követi, az ellenőrzésről pedig az EU nőkkel, békével és biztonsággal foglalkozó munkacsoportja gondoskodik.

(78)

A nőkről, a békéről és a biztonságról szóló uniós cselekvési tervben már meghatározottak szerint.

(79)

Az ábrán látható adatok forrása: UNDP, Gender and Climate Change, 2016; UNDP, Gender, climate change adaptation and disaster risk reduction, 2016; FAO, The State of Food and Agriculture: Women in Agriculture, 2011.

FAO, The Gender Gap in Land Rights, 2018.

(80)

  https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/communication-shaping-europes-digital-future-feb2020_en_4.pdf  

(81)

Intel, Dalberg Global Development Advisors, GlobeScan, “Women and the Web”, 2015

(82)

Az ábrán látható adatok forrása: GSMA, Connected Women The Mobile Gender Gap Report 2019; OECD, Bridging The Digital Gender Divide, 2018. GSMA, The Mobile Gender Gap Report 2019.

(83)

A nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítése: célja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalások megvalósításával kapcsolatos elszámoltathatóság növelése, valamint a megvalósítás felgyorsítása nemzetközi, nemzeti és közösségi szinten, jogokon alapuló megközelítéssel. A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő vezető: i. példát mutat a munkahelyén, valamint a feladat végrehajtásának irányítása közben; ii. általánosan érvényesíti a nemek közötti egyenlőséget; iii. ösztönzi és támogatja a munkavállalókat a nemek közötti egyenlőség megvalósításában; iv. a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadókkal, kapcsolattartókkal és egyéb szakértőkkel konzultál, és gondoskodik azok stratégiai bevonásáról; és v. a személyzet tagjait és a missziót beszámoltatja a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kötelezettségvállalások teljesítéséről.

(84)

 A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartónak technikai kapacitással és a nemekkel kapcsolatos kérdések alapos ismeretével kell rendelkeznie, felel az intézkedésekkel kapcsolatos tanácsadásért, valamint az intézkedések koordinálásáért a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós cselekvési terv uniós küldöttségek/egységek/igazgatóságok tevékenységei során történő végrehajtása érdekében, és támogatja a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését, ami közös feladat.

(85)

 Ezt a funkciót minden külkapcsolatokkal foglalkozó főigazgatóságon elláthatja az egyenlőséggel foglalkozó koordinátor, az uniós küldöttségeknél és a KKBP misszióinál pedig egy kifejezetten ezzel foglalkozó vezető tisztségviselő.