EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.5.20.

COM(2020) 502 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Bulgária 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Bulgária 2020. évi konvergenciaprogramját

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Bulgária 2020. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Bulgária 2020. évi konvergenciaprogramját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 2 és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. Kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Bulgáriát azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(2)A Bulgáriára vonatkozó 2020. évi országjelentést 3 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások 4 és az előző években Bulgáriának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Bulgária által elért eredményeket. Az országjelentés emellett magában foglalta az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálatot is, amelynek eredményeit szintén 2020. február 26-án tették közzé. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Bulgáriában már nem áll fenn makrogazdasági egyensúlyhiány. Az elmúlt években a pénzügyi ágazat sebezhetősége a vállalati szektort jellemző jelentős eladósodottsággal és nemteljesítő hitelekkel párosult. Már nem állapíthatók meg egyensúlyhiányok, mivel a következetes szakpolitikai intézkedések és a kedvező makrogazdasági környezet tovább csökkentették a kockázatot és a sebezhetőséget.

(3)Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalom és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Európai Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében 5 a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.

(4)Több tagállam szükségállapotot hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)2020. március 20-án a Bizottság közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének alkalmazásáról 6 . Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. Közleményében a Bizottság megosztotta a Tanáccsal azt a véleményét, miszerint a Covid19-járvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt a jelenlegi feltételek lehetővé teszik a rendelkezés alkalmazását. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. Az általános mentesítési rendelkezés alkalmazása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)Folyamatos fellépésre van szükség a vírus terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítése, a társadalmi-gazdasági következményeknek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)A Covid19-válság rávilágított, hogy az egységes piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében az egységes piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban, amelyeknek magukban kell foglalniuk különösen a beszerzési stratégiák javítását, az ellátási láncok diverzifikálását és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítását. Ezek kulcsfontosságú elemek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)Az uniós jogalkotó már módosította a vonatkozó jogi kereteket 7 , hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. Ezek a módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozási rátáját is. Bulgáriát arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a kihívások által leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)A világjárvány társadalmi-gazdasági hatásai az eltérő szakosodási minták miatt valószínűleg egyenlőtlenül érintik Bulgária régióit, mindenekelőtt a jelentős mértékben a személyes kiskereskedelemre támaszkodó régiókban. Ez a Bulgárián belüli regionális egyenlőtlenségek növekedésének jelentős kockázatával jár, súlyosbítva a főváros és az ország többi része, valamint a városi és a vidéki területek közötti egyenlőtlenségek elmélyülésének már megfigyelhető tendenciáját. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)Bulgária 2020. április 30-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját és 2020. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)Bulgária jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik.

(12)A 2020. évi konvergenciaprogram szerint a kormány azt tervezi, hogy az államháztartási egyenleg a GDP 2,1 %-ának megfelelő 2019. évi többletről 2020-ra a GDP 3,1 %-ának megfelelő hiányra romlik. Miután 2019-ben a GDP 20,4 %-ára csökkent, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi konvergenciaprogram szerint 2020-ban várhatóan 25,8 %-ra növekszik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.

(13)A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Bulgária költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszer kapacitásának növelése, a világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. év konvergenciaprogram szerint a szóban forgó költségvetési intézkedések a GDP 1,3 %-át teszik ki. Az intézkedések közé tartozik az egészségügyi ellátásra és a biztonsági szolgáltatásokra fordított kiadások növelése, valamint a nehéz helyzetben lévő ágazatok foglalkoztatási támogatási programja. Emellett Bulgária olyan, a 2020. évi konvergenciaprogramban a GDP 0,6 %-át kitevőre becsült intézkedéseket jelentett be, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. Ezek közé tartoznak az állami tulajdonban lévő Bolgár Fejlesztési Bank által nyújtott garanciák, valamint a társasági adókra vonatkozó adóhalasztások. Összességében a Bulgária által hozott intézkedések összhangban vannak a Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről szóló bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. Az intézkedések teljes körű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(14)A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Bulgária költségvetési hiánya 2020-ban a GDP 2,8 %-át, 2021-ben pedig 1,8 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020-ban és 2021-ben is a GDP 60 %-a alatt marad.

(15)A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést adott ki, mivel Bulgária a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020-ban. A jelentés az összes érdemleges tényező értékelését követően arra a következtetésre jutott, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium teljesül.

(16)Bulgária 2020. március 13-án 2020. március 13-tól 2020. április 13-ig tartó szükségállapotot jelentett be, amelyet később 2020. május 13-ig, majd 2020. június 14-ig meghosszabbítottak. A parlament 2020. április 6-án elfogadta a 2020. évi állami költségvetés módosítására irányuló, a kormány által előterjesztett javaslatot. Az új költségvetés 3,5 milliárd BGN-t (a GDP 2,9 %-át) kitevő hiánnyal számol a válsághoz kapcsolódó intézkedésekre fordított többletkiadások és a bevételek várhatóan 2,4 milliárd BGN-t kitevő csökkenése miatt. A kormány által kibocsátható új kötvények felső határát a tervek szerint az ötszörösére emelik, 2,2 milliárd BGN-ről 10 milliárd BGN-re. Bulgária az európai strukturális és beruházási alapok 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó több operatív programja keretében összességében több mint 870 millió BGN összegű pénzügyi csomagot mobilizált az egészségügyi rendszer támogatása és a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek kezelése érdekében.

(17)Bulgária a válságra reagálva foglalkoztatási támogatási intézkedést vezetett be, amely alapján az állam vállalja, hogy legfeljebb három hónapon át fizeti a munkavállalók jövedelmének és a kapcsolódó társadalombiztosítási járuléknak a 60 %-át, amennyiben a munkaadó fizeti a különbözetet és kötelezettséget vállal az alkalmazásban lévő munkavállalók megtartására. A támogatható vállalkozások közé tartoznak a szükségállapot miatt bevezetett korlátozások által közvetlenül érintett vállalkozások. Egyéb ágazatokban is támogathatók a vállalkozások, ha bizonyítani tudják, hogy 2020 márciusában 20 %-kal esett a bevételük 2019 márciusához képest.

(18)A gazdaság likviditásának támogatása érdekében a Bolgár Fejlesztési Banknál tőkeemelésre került sor. 500 millió BGN-t irányoztak elő a bankoknak nyújtott portfóliógaranciákra annak érdekében, hogy rugalmasabb hitelfeltételeket biztosítsanak a vállalkozásoknak, 200 millió BGN-t pedig a munkáltatóik által fizetetlen szabadságra küldött vagy önfoglalkoztató személyekre irányuló, legfeljebb 4 500 BGN összegű kamatmentes hitelekhez nyújtott garanciákra. A Bolgár Fejlesztési Bank végrehajt továbbá egy 100 millió EUR-t kitevő garanciaprogramot a kkv-knak nyújtott hitelekre vonatkozóan, amelyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap „Innováció és versenyképesség” operatív programjából finanszíroznak. Bulgáriában a pénzügyi eszközök alapkezelője felülvizsgálta a portfólióját és a vállalkozásokat támogató eszközeit a jelenlegi gazdasági helyzethez igazítja. A Bolgár Nemzeti Bank elindított egy 9,3 milliárd BGN összegű intézkedéscsomagot, amelynek célja a bankrendszer ellenálló képességének fenntartása és rugalmasságának növelése a korlátozások polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásainak csökkentése érdekében.

(19)A bolgár gazdaságot súlyosan érintette a válság, amely a szolgáltatási és a feldolgozóipari ágazatokat egyaránt sújtja. A negatív hatást súlyosbította a csökkenő kereslet és kínálat, valamint a globális értékláncok zavara. A kormány által a szükséghelyzet átvészelésére hozott intézkedések hozzájárulhatnak a válság következményeinek enyhítéséhez, de azonnali és hatékony alkalmazásukra lesz szükség a foglalkoztatás megőrzése és a vállalkozások, különösen a kkv-k és az önfoglalkoztatók likviditásának javítása érdekében. Ezen intézkedések kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni a bankszektor ellenálló képességét. A bizottsági iránymutatásokkal összhangban Bulgária feloldotta az egyéni védőeszközökre vonatkozó kiviteli tilalmakat és az ellenőrzések gyors lebonyolításához zöld sávokat alakított ki a határátkelőhelyeken.

(20)A Covid19 további terhet ró a bolgár egészségügyi rendszerre, amelyre már eddig is az alacsony közfinanszírozásból eredő korlátozott hozzáférhetőség, az elégtelen egészségbiztosítási fedezet, az ápolók alacsony száma, és az egészségügyi dolgozók egyenlőtlen földrajzi eloszlása volt jellemző. Ezért szükséges lenne a bolgár egészségügyi rendszer általános ellenálló képességének, hozzáférhetőségének és kapacitásának megerősítése. Ha több (általános és szakorvosi) ellátást biztosítanának ambuláns környezetben, akár távkonzultáció alkalmazásával is, az mentesítené a kórházakat, miközben a tesztelésnek és a kezeléseknek egészségbiztosítási státusztól függetlenül mindenki számára elérhetőnek kellene lennie. Az egészségügyi dolgozók és szolgáltatásaik megfelelő elérhetőségét a teljes területen biztosítani kell. Az elsődleges, a tartós és a közösségi gondozás integrációja létfontosságú az idősebb és a legveszélyeztetettebb csoportok számára.

(21)A Bizottság előrejelzése szerint a munkanélküliség 2020-ban 7,0 %-ra emelkedik, majd 2021-ben némileg, 5,8 %-ra csökken. A szükségállapot kezdete óta a munkanélküliség gyorsan nőtt a vendéglátóiparban, a nagyvárosokban és a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezők körében. A kormány intézkedéseket hozott a foglalkoztatás védelme érdekében, mégpedig csökkentett munkaidős foglalkoztatási programokat, amelyeket gyorsan végre kell hajtani és tovább kell erősíteni. A jelenlegi körülmények között indokolt a munkáltatók és munkavállalók, köztük az önfoglalkoztatók kiterjedt támogatása a szociális partnerekkel együttműködésben, hogy megelőzhető legyen további munkahelyek megszűnése. A kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások kezelése céljából meg kell erősíteni a nemzeti foglalkoztatási hivatal kapacitását és az általa végrehajtott intézkedéseket. Nélkülözhetetlenek a további erőfeszítések az aktiválás, továbbképzés és átképzés terén ahhoz, hogy az emberek újra munkába tudjanak állni, ugyanakkor fel kell készíteni a munkaerőt a digitalizációból eredő kihívásokra és lehetőségekre. A válság jelentős hatással lehet az informális foglalkoztatásban dolgozó munkavállalókra is, akik korlátozottan férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a szociális védelemhez. A célzott szakpolitikai intézkedések megakadályozhatják, hogy a védelem nélküli munkavállalók és a legveszélyeztetettebb csoportok még jobban elszegényedjenek, és javíthatják megélhetésüket a helyreállítás során.

(22)A Covid19-válság aránytalanul sújtja a veszélyeztetett csoportokat, és súlyosbítja a meglévő társadalmi kihívásokat. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya már a válság előtt is magas volt, különösen a gyermekek, az idősebbek, a fogyatékkal élők és a romák körében, és a szociális transzferekkel csak korlátozott mértékben sikerült csökkenteni a szegénységet. A jövedelmi egyenlőtlenség a legnagyobbak között volt az EU-ban, az adórendszer és szociális ellátórendszer pedig az ennek csökkentésére legkevésbé ható rendszerekhez sorolható. A válság miatt szükség van a korábbi években már megállapított hiányosságokat megszüntető intézkedésekre, mindenekelőtt a minimumjövedelem-program tekintetében, amely az EU-n belül az egyik legkevésbé alkalmas a kedvezményezettek szegénységből való kiemelésére. Továbbra is megoldásra várnak olyan kérdések, mint például a szociális védelem biztosítása mindenki számára, beleértve az atipikus munkaviszonyban dolgozókat, az önfoglalkoztatókat és az alacsony jövedelmű háztartásokat is, jövedelemtámogatás, élelmiszer és megfelelő szociális szolgáltatások biztosítása, valamint szükségszállások és támogatás biztosítása hajléktalanok számára. A szociális szolgáltatások reformja segítene a rendszer stabilizálásában, ugyanakkor az egészségügyi és a szociális szolgáltatások közötti szorosabb együttműködés lehetővé tenné az önellátásra képtelen személyek és a fogyatékossággal élő személyek nagyobb mértékű támogatását. Számos, a válság előtt is mélyszegénységben élő roma háztartásnak van szüksége közvetítői szolgáltatásokra, valamint alapvető szolgáltatásokra és támogatásra.

(23)Az oktatási és képzési szolgáltatások nyújtásának bővítése és a jobban képzett munkaerő szintén erőteljesen támogatná a fellendülést és középtávon előmozdítaná az inkluzív és fenntartható növekedést. Még mindig tovább javítható lenne az oktatás és képzés minősége, munkaerőpiaci relevanciája, és inkluzivitása Bulgáriában. Bulgária azon tagállamok közé tartozik, ahol a társadalmi-gazdasági háttér a leginkább befolyásolja a tanulási eredményeket. Továbbra is kihívást jelent a romák oktatásba való bevonása, mivel a korai iskolaelhagyás különösen magas a romák körében, valamint a vidéki területeken. A digitális készségek általános szintje alacsony a népesség (16–74 évesek) körében, még a fiatalok (16–19 évesek) körében is. A digitális készségek javítása – például a digitális technológiák szempontjából összehangoltabb diplomák és tantervek révén – segíthet alkalmazkodni a digitalizáció és a digitális távmunka iránti igény által előidézett munkaerőpiaci változásokhoz. Ezzel egyidejűleg a diákok 11 %-a továbbra sem rendelkezik számítógéppel és/vagy internet-hozzáféréssel, 2000 tanár pedig számítógép nélkül dolgozik. A jelenlegi távoktatási helyzet ezért azzal a veszéllyel jár, hogy tovább rontja a már így is nagymértékű egyenlőtlenségeket az oktatás és képzés terén: az összes diák digitális ismereteinek és a megfelelő technikai infrastruktúrákhoz való hozzáférésének javítása pozitív, tartós hatással lenne az oktatáshoz való hozzáférésükre, különösen a veszélyeztetett csoportok, köztük a romák esetében, ami hozzájárulna a magas lemorzsolódási arányuk csökkentéséhez.

(24)A válság rávilágított a hatékony közigazgatás és a jól működő digitális kormányzat stratégiai fontosságára, beleértve az e-egészségügyet és az e-közbeszerzést. Az EU támogatta a reformokat ezen a területen, de végrehajtásuk túl lassan halad, és ez negatívan befolyásolta a közszektor hatékonyságát a lezárás időszakában. Bulgária ezért lemaradásban van az e-szolgáltatások nyújtása terén, és ösztönözni kell e szolgáltatások polgárok és vállalkozások általi használatát. A kiberbiztonsággal és a kritikus infrastruktúrák biztonságával kapcsolatos kérdésekkel is teljes körűen foglalkozni kell. Előretekintve a hatékony közigazgatás kulcsfontosságú lesz a gazdaságélénkítő intézkedések kellő időben és hatékonyan történő végrehajtásának biztosításához. Továbbra is különösen fontos az együttműködés a kormányzat minden szintjén, többek között a közbeszerzési szerződések és a koncessziók, valamint a piacfelügyelet terén. A szabályozás nagyobb kiszámíthatósága és stabilitása, a szakpolitikai végrehajtás hatékonyabb ellenőrzése és az adminisztratív terhek csökkentése javítaná az üzleti környezetet és ösztönözné a beruházásokat, ami pozitívan befolyásolná a helyreállás sebességét.

(25)A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. A válság még inkább előtérbe helyezte a digitalizáció és az innováció jelentőségét, amely téren Bulgária, és különösen a bolgár kis- és középvállalkozások (kkv-k) jóval az uniós átlag alatt teljesítenek. E kérdésnek egy jelentős példája az úttörő 5G sávok frekvenciaelosztására vonatkozó terv, amely nem megfelelő ahhoz, hogy az 5G szolgáltatások nyújtását időben és hatékonyan meg lehessen kezdeni. A kutatási és felsőoktatási rendszer ismert problémái – például a széttöredezettség, az alacsony szintű finanszírozás, valamint a korlátozott tudás- és technológiatranszfer – még mindig megoldásra várnak. Ugyanakkor Bulgária a leginkább erőforrás- és energiaintenzív, és a legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó gazdaság az EU-ban, emiatt jelentős beruházásokra van szüksége az energia és a dekarbonizáció területén a klímasemlegességre való átállás elősegítéséhez, amint az Bulgária nemzeti energia- és klímatervében is szerepel.

(26)Nagyon kezdeti szakaszban vannak a Bulgária magas energiaintenzitásának, a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függésének és az energia és az erőforrások nem hatékony felhasználásának a megszüntetésére irányuló átalakítási erőfeszítések. A nemzeti energia- és klímaterv hangsúlyozza Bulgária arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az európai zöld megállapodás keretében 2050-ig dekarbonizálja gazdaságát, de azt a szándékot is kinyilvánítja, hogy Bulgária továbbra is a belföldi lignitforrásokra támaszkodik majd 2050-ben és azt követően. Bulgáriában a közlekedési infrastruktúra lefedettsége és minősége továbbra is az uniós átlag alatti, a transzeurópai közlekedési hálózat pedig még mindig befejezetlen. A multimodális platformok hálózata, néhány vasúti és közúti szakasz, valamint az európai vasúti forgalomirányítási rendszerek és intelligens közlekedési rendszerek továbbra is alulfejlettek. Jelentős környezetvédelmi kérdésekkel kell foglalkozni, mivel ezek hatással vannak a fenntartható növekedésre, és a Covid19-válság során további egészségügyi kockázatokat teremtettek. Bulgária azon tagállamok közé tartozik, ahol a legnagyobb a szennyezéssel kapcsolatos halálesetek száma, a hulladékgazdálkodás és a települési szennyvíz összegyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettségek betartása pedig továbbra is kihívást jelent. A Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Bulgáriában a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen az országjelentés 8 D. mellékletében ismertetett területeken. Így Bulgária a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(27)A reálgazdaság Covid19-válságot követő helyreállása során, amikor jelentősen megnövekedhet a csődök száma, fontos, hogy megfelelően működő fizetésképtelenségi keret álljon rendelkezésre. Egy ilyen keret elősegítheti a nemteljesítő hitelek gyorsabb szanálását is, korlátozva további felhalmozódásukat. Ugyanakkor a fizetésképtelenségi keret rossz hatékonysága lassú és költséges fizetésképtelenségi eljárásokat eredményez. 2019 júniusában sor került a fizetésképtelenségi keretre vonatkozó ütemterv elfogadására, amely azonosította a lényeges hiányosságokat. Bulgária megkezdte a végrehajtást és további intézkedéseket készít elő, többek között jogszabályi változtatásokat és kapacitásépítési tevékenységeket.

(28)Bulgária a negyedik és az ötödik pénzmosási irányelv átültetése céljából több jogszabályt is elfogadott 2019-ben, amelyek végrehajtása függőben van. A nemrégiben elkészült nemzeti kockázatértékelés olyan hiányosságokat mutat, amelyeket sürgősen mérsékelni kell a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében. A befektetői állampolgársági programokhoz és a virtuális eszközökhöz kapcsolódó kockázatokat még nem mérték fel megfelelően. Az intézkedéseket úgy kell kialakítani és végrehajtani, hogy megvalósulhasson a pénzmosás elleni keret kötelezett szolgáltatók általi hatékony alkalmazása. A pénzmosás elleni keret végrehajtásának és érvényesítésének hatékonysága eddig korlátozott volt, a pénzügyi hírszerzés alkalmazása pedig elégtelen.

(29)Miközben a jelenlegi ajánlások a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. Az említett ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter éves ciklusa során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő ajánlásokra is vonatkozik. Ez utóbbi ajánlásokat figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat.

(30)A bolgár bankok összességében nyereségesek és jól tőkésítettek. Az elmúlt években tapasztalt kisebb csökkenés ellenére a nemteljesítő hitelek aránya 2019 harmadik negyedévében 7,2 %-kal továbbra is a legmagasabbak között van az EU-ban, főként a nem pénzügyi vállalatok és a belföldi tulajdonban lévő bankok esetében, emiatt továbbra is fontosak a nemteljesítő hitelek működőképes másodlagos piacának előmozdítására irányuló erőfeszítések. A nemteljesítő hitelekre képzett céltartalékok csökkenő pályán vannak 2018 vége óta, amelyhez időnként a régóta esedékes meglévő nemteljesítő hitelek kapcsán alacsony tartalékképzés társul. Az Európai Központi Bank által végzett átfogó értékelés felfedte, hogy két bankban tőkeemelésre van szükség. A feltőkésítés véglegesítése folyamatban van. Azzal egyidejűleg, hogy a bankok a Covid19-válság hatásának enyhítése és a gazdasági növekedés újraindítása céljából fokozottan biztosítanak likviditást, a bankoknak hitelkockázat-értékelést, prudens hitelezési standardokat és megalapozott értékelési gyakorlatokat kell alkalmazniuk, és pontosan jelenteniük kell az eszközminőség esetleges romlását.

(31)A Bizottság az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében nyomon követi a Bulgária által az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem terén elért eredményeket. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében készült legutóbbi, 2019. októberi jelentés megjegyezte, hogy a Bulgária által elért haladás elegendő a Bulgária által az EU-hoz való csatlakozásakor tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Bulgária átfogóan megreformálta korrupcióellenes jogi keretét, a közvélemény bizalmának megteremtéséhez azonban a magas szinten elkövetett korrupciót érintő ügyekben hozott jogerős ítéletek jelentette meggyőző eredményekre van szükség. Emellett számos kihívás továbbra is fennáll, mindenekelőtt a hatékony nyomozások biztosítása, a bíróságok közötti munkateher-kiegyensúlyozás, és a helyi ügyészségek észszerűsítése kapcsán. Ezeket a kérdéseket vizsgálják az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében. E mechanizmus keretében a Bizottság folytatja a bolgár igazságügyi reform, valamint a korrupció elleni küzdelem nyomon követését. Ezek a területek ezért nem szerepelnek a Bulgáriának címzett országspecifikus ajánlásokban, azonban fontosak ahhoz, hogy az országban javuljon a társadalmi-gazdasági környezet.

(32)Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. Az alábbi ajánlások teljes körű végrehajtásának biztosításával Bulgária hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.

(33)A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte Bulgária gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi konvergenciaprogramot és a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Bulgáriának címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak ezek Bulgária fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(34)Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi konvergenciaprogramot, és véleményét 9 különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

AJÁNLJA, hogy Bulgária 2020-ban és 2021-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.Az általános mentesítési rendelkezéssel összhangban hozzon meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, folytasson a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására irányuló költségvetési politikát, a beruházások fokozása mellett. Az egészségügyi rendszer ellenálló képességének, hozzáférhetőségének és kapacitásának megerősítése érdekében mozgósítson megfelelő pénzügyi forrásokat, és biztosítsa az egészségügyi dolgozók kiegyensúlyozott földrajzi eloszlását.

2.Biztosítsa mindenki számára a megfelelő szociális védelmet és az alapvető szolgáltatásokat, és erősítse meg az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket. Javítsa a távmunkához való hozzáférést, továbbá mozdítsa elő a digitális készségeket és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést. Kezelje a minimumjövedelem-program megfelelőségének hiányosságait.

3.Egyszerűsítse és gyorsítsa fel a kis- és középvállalkozások, valamint az önfoglalkoztatók hatékony támogatására irányuló eljárásokat, biztosítva egyúttal a finanszírozáshoz és a rugalmas fizetési konstrukciókhoz való folyamatos hozzáférésüket. Ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében. Helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a környezeti infrastruktúrákat és a fenntartható közlekedést, hozzájárulva a gazdaság fokozatos dekarbonizációjához, többek között a széntermelő régiókban.

4.Minimalizálja a vállalkozások adminisztratív terheit a közigazgatás hatékonyságának javítása és a digitális kormányzat megerősítése révén. Biztosítsa a fizetésképtelenségi keret hatékony működését. Fokozza a pénzmosás elleni kerethez kapcsolódó megfelelő kockázatértékelésre, kockázatcsökkentésre, továbbá a keret hatékony felügyeletének és érvényesítésének biztosítására irányuló erőfeszítéseket.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)    HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(3)    SWD(2020) 501 final.

(4)    HL C 301., 2019.9.5., 117. o.

(5)    COM(2020) 112 final.

(6)    COM(2020) 123 final.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/460 rendelete (2020. március 30.) az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a COVID-19 járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés) (HL L 99., 2020.3.31., 5. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/558 rendelete (2020. április 23.) az 1301/2013/EU és az 1303/2013/EU rendeletnek az európai strukturális és beruházási alapok COVID-19-járványra adott válaszlépésekre történő felhasználásához kivételes rugalmasságot biztosító egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2020.4.24., 1. o.).

(8)    SWD(2020) 501 final.

(9)    Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint.