EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.28.

COM(2016) 743 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program
és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról

{SWD(2016) 374 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program
és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról

I. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN ELÉRT ELŐREHALADÁS

Az energiainfrastruktúra és az innováció – az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programnak (EEGP) lendületet adó erők – ma is éppolyan fontos szerepet töltenek be, mint 2009-ben, az EEGP létrejöttekor. Az EEGP-projekteket egytől egyig 2010-ben fogadták el.

Ez a jelentés az EEGP minden része tekintetében ismerteti a projektek és az Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF) végrehajtásában elért előrehaladást. A jelentés a 2015-ben elfogadott jelentés 1 mintáját követi. A jelentés a projektek 2015. augusztus 31. és 2016. június 30. közötti végrehajtását és az ebben az időszakban teljesített kifizetéseket vizsgálja.

II. A PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSA ÁLTALÁBAN

2016. június végén 59-ből 37 projektet teljes mértékben végrehajtottak, és (144 188 902,94 EUR összegre vonatkozó visszafizetési felszólítás levonása után) összesen 2 122 297 449 EUR-t fizettek ki a kedvezményezetteknek.

A gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák helyzete immár teljes mértékben tisztázódott, és a hátralévő hat projekt a tervek szerint halad – ezekből jelenleg egy felfüggesztés alatt áll. A projektek többsége lezárult, és a projektgazdáknak várhatóan az év végéig benyújtják a végleges fizetési kérelmeiket.

A projektgazdák jelentős előrehaladást értek el a tengeri szélenergiának a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolása terén, a hátralévő szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek tekintetében pedig további pontosítások történtek.

A Bizottság úgy határozott, hogy mindaddig fenntartja a beruházóknak nyújtott pénzügyi támogatást, amíg egyértelmű, hogy a végleges beruházási döntés meghozatala lehetséges.

1.    Gáz- és villamosenergia-infrastruktúra

Az EEGP infrastrukturális alprogramja 44 projektet támogat három fő tevékenységi területen.

A projekteket az egyes tagállamok átvitelirendszer-irányítói vagy más projektgazdák hajtják végre. A 2 267 574 462 EUR lekötött összegből 1 366 479 618 EUR-t fizettek ki a kedvezményezettek felé 2016. június 30-ig. A kifizetések feltétele a kedvezményezettek szilárd kötelezettségvállalása a projektnek a végleges beruházási döntés szerinti végrehajtására.

A projektek három területre terjednek ki:

- Földgáz-infrastruktúra és -tárolási projektek:

A földgáz-infrastruktúra az előállító és végfelhasználó közötti energiaellátási lánc gerincét alkotja. A földgázszállító csővezeték, a tárolólétesítmények és az LNG-visszaalakító terminálok azon fizikai elemei a rendszernek, amelyek biztosítják a földgáz igény szerinti szállítását az ügyfelek irányában. A földgáz-infrastruktúra további fejlesztést és bővítést igényel az elkövetkező években. A tagállamok közötti hiányzó kapcsolódási pontok megépítésével biztonságos ellátás tartható fenn, valamint válasz adható az újonnan felmerülő és egyre nagyobb mértékű rugalmasságot követelő helyzetekre.

- Kétirányú gázáramlási projektek:

A 2009-es, Oroszország és Ukrajna között jelentkező gázellátási válság alatt a közép- és kelet-európai tagállamok nagy része nem részesült ellátásban, és nem lehetett minden behozatali igényt teljesíteni. Ennek az oka nem az volt, hogy nem állt rendelkezésre földgáz Európában, hanem az, hogy a meglévő infrastruktúra műszaki jellemzői és képességei nem tették lehetővé a gázáramlás irányának nyugatiról keletire történő megfordítását. Az EEGP program ennek a hiányosságnak a megoldását segítette elő, és mára már Közép- és Kelet-Európában kétirányú áramlás valósítható meg.

- Villamosenergia-infrastruktúra projektek:

Az egyre nagyobb mennyiségű, különböző megújuló energiaforrásból származó villamos energia hálózatba kapcsolása az új infrastruktúrába történő jelentős beruházást tesz szükségessé. Ezen felül számos tagállam továbbra is „energiaszigetnek” számít, mivel a szomszédaikkal és a belső energetikai piaccal való összekapcsoltságuk szintje rendkívül alacsony.

1.1.    Az eddig megvalósult előrehaladás 

Ez idáig a 44 infrastrukturális projektből 33 valósult meg, hat projekt folyamatban van, egy pedig felfüggesztés alatt áll.

A villamosenergia-ágazatban 12-ből 10 projekt valósult meg. A hátralévő két projekt jól halad, és az egyik várhatóan 2016 végére, míg a másik 2017 végére befejeződik.

A gázágazatban 32-ből 23 projekt lezárult – négy projekt menetrend szerint halad, egy felfüggesztés alatt áll, négyet pedig megszüntettek. A közép- és kelet-európai kétirányú áramlásra irányuló és rendszer-összekötési projektek mindegyike megvalósult a romániai kétirányú áramlást célzó projekt kivételével, amelyet a Bizottság 2014 szeptemberében szüntetett meg.

A legutóbbi, 2015-ös EEGP-végrehajtási jelentés óta jelentős előrehaladást sikerült elérni a villamosenergia- és földgázinfrastruktúra-projektek terén. 

Például a Halle/Saale – Schweinfurt projekt, amely Németország északkeleti részét köti össze a délkeleti részével, csaknem a végéhez ért. A projekt elősegíti a megújuló energiaforrásokból Észak-Németországban és az északi-tengeri régióban előállított villamos energia szállítását a német hálózat többi részébe. Az első, kétvezetékes 400 kV-os felsővezeték már üzemben van, és folyamatban vannak a természet-helyreállítási (különösen az erdővel összefüggő) munkálatok.

Délnyugat-Európában a francia–spanyol rendszer-összeköttetés (Baixas – Santa Llogaia) 2015 februárjában kezdte meg működését. Ez a rendszer-összeköttetés megújuló energiaforrásokat kapcsol a hálózatba, hozzájárul a francia és spanyol villamosenergia-piacok integrációjához, valamint regionális, nemzeti és európai szinten erősíti meg a villamosenergia-ellátás biztonságát.

Egy másik megvalósult projekt Szicília és Olaszország kontinentális részének (Sorgente–Rizziconi) összekapcsolására irányul. A EEGP-finanszírozás alállomások és 380 kV-os felsővezetékek megépítését, valamint 150 kV-os és 380 kV-os vezetékek föld alatti (a föld alatt és 38 km-rel a tenger alatt történő) elhelyezését, valamint egy alagút megvalósítását támogatta. A projekt révén javul az ellátás biztonsága és a megújuló energiaforrások használata Szicíliában, miközben nő a villamosenergia-hálózat megbízhatósága Szicíliában és Olaszország kontinentális részén (Calabria) egyaránt.

A Nordbalt 01 projekt (tenger alatti összeköttetés Litvánia és Svédország között) jól haladt, 2015. december 14-én pedig megkezdte működését. Az EEGP a tengeri alatti vezeték és az átalakító állomás megépítését, felállítását és üzembe helyezését támogatta Svédországban és Litvániában. Az átalakítók próbaüzeme sikerrel zárult, és már csak néhány teszt vár végrehajtásra és jóváhagyásra. A projekt célja tovább enyhíteni a balti államok belső energiapiactól való elszigeteltségét és teljes mértékben integrálni őket a Nord Pool villamosenergia-piacba.

Az EU-s szintű energetikai infrastruktúra kiépítése terén előrehaladás történik a szűk keresztmetszetek megszüntetésének és az olyan „energiaszigetek”, mint a balti államok, az Ibériai-félsziget, Írország, Szicília és Málta folytatólagos integrációjának köszönhetően.

A jelenlegi várakozások szerint hat folyamatban lévő projektből három készült el 2016-ban, két projekt 2017-ben, egy projekt pedig 2018-ban kerül átadásra.

Az EEGP a jelenlegi energiapolitikai prioritásokkal összhangban támogatja az európai energetikai infrastruktúrákra irányuló kulcsprojektek kidolgozását. A transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatások 2 intézkedéseket fogalmaznak meg nyolc, gáz- és villamosenergia-infrastruktúrát érintő kiemelt jelentőségű folyosó közös érdekű projektjeinek megfelelő időben történő kialakítására. A közös érdekű projektek egyszerűsített (legfeljebb három és fél éves) engedélyezési eljárásokra, a határon átnyúló projektek végrehajtását segítő szabályozói ösztönzőkre és adott esetben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) 3 nyújtott finanszírozásra jogosultak.

A 2014–2020-as időszakra megállapított, a közlekedést, az energiaipart és a távközlést felölelő 30,44 milliárd EUR-s teljes költségvetésből az energiaipar 5,35 milliárd EUR-t tesz ki. A Bizottság becslése szerint a villamosenergia- és földgázszállítás és -tárolás tekintetében Európa energetikai infrastruktúrájának korszerűsítéséhez és bővítéséhez megközelítőleg 200 milliárd EUR-s beruházásra lenne szükség 2020-ig. Ennek közel kétharmada a villamosenergia- és intelligens hálózati infrastruktúrákra irányul.

2. A tengeri szélenergia hasznosítására irányuló projektek

2.1.    Az eddig megvalósult előrehaladás

Ez az EEGP-alprogram kilenc projektből állt, amelyek két fő tevékenységtípus között 565 millió EUR-s támogatást osztanak el:

innovatív szélturbinák és tengeri alapszerkezetek nagy volumenű tesztelése, gyártása és kihelyezése (6 projekt); és

modulos felépítésű megoldások kidolgozása nagy mennyiségű szélenergia hálózatba kapcsolása érdekében (3 projekt).

A kilenc projektből három lezárult, és két projektet szüntettek meg idő előtt. A projektekre (a 26 186 766 EUR-s visszafizetési felszólítások levonása után) 221 985 224 EUR-t fizettek ki.

2.2. Az eddig megvalósult előrehaladás ágazatonként

2.2.1. Az innovatív turbinák és tengeri alapszerkezetek terén elért előrehaladás

A Nordsee Ost projekt esetén némi késedelem merült fel, a tengeri szerkezetek felállítása azonban befejeződött. A kedvezőtlen időjárási viszonyok, valamint a hálózathoz való kapcsolódással és a szélturbinákkal összefüggő műszaki nehézségek miatt az üzembe helyezést el kellett halasztani.

Az „Aberdeen Offshore Wind Farm” projekt esetén a (jogi úton megtámadott) tengeri és szárazföldi jóváhagyásokról kedvező végleges beruházási döntés született, majd az eljárás 2016 júliusában kedvező elsőfokú határozattal zárult.

A Global Tech I projekthez nem találtak társberuházót. A Bizottság ezért 2015 áprilisában megerősítette a projekt visszamenőleges, 2014. január 1-jei hatályú megszüntetését.

2.2.2. A szélenergia és az energiahálózat integrációjára irányuló projektek terén elért előrehaladás

Az egyik projektet – a nagyfeszültségű egyenáram-hálózati projektet – megszűntették. A két másik projekt, vagyis a Kriegers Flak és a Cobra Cable jól halad. Idén több jelentős mérföldkő elérésére kerül sor.

A Kriegers Flak esetén az új technikai megoldásról szóló támogatási megállapodás módosítását 2015 szeptemberében jóváhagyta az Európai Bizottság. A kedvezményezettek, vagyis az 50Hertz és az Energinet.dk végleges megvalósítási határozatot hozott, és az uniós pályázati eljárások folyamatban vannak. A CGS-infrastruktúra első főbb összetevőit (back-to-back átalakító és tengeri platform) már megrendelték. Mind az Energinet, mind pedig az 50Hertz vállalta a szükséges engedélyek beszerzését a megfelelő szabályozó hatóságoktól. A KF CGS tengeri rendszerösszekötő üzembe helyezésére a tervek szerint 2018 végén kerül sor.

A Cobra Cable esetén a végleges beruházási döntést 2015 decemberében hozták meg, 6 hónappal az ütemezettnél korábban. Az átalakítókra és az egyenáramú kábelekre vonatkozó szerződéseket szintén a vártnál előbb ítélték oda. A vezetékek lefektetésére vonatkozó valamennyi engedélyt beszerezték. E körülmények alapján a kábel várhatóan 2019 elején lesz üzemképes.

3. Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás

Ez az EEGP-alprogram hat projektből áll, és 1 milliárd EUR-s támogatási összeget foglal magában a teljes szén-dioxid-leválasztás, -szállítás és -tárolás céljából.

Egy projekt a szén-dioxid-leválasztást, -szállítást és -tárolást szolgáló működőképes kísérleti erőművek létesítésével lezárult. Három projektet idő előtt megszüntettek, egy projekt pedig teljesítés nélkül fejeződött be. Egy projekt még folyamatban van. Ezekre a projektekre 432 227 825 EUR-t fizettek ki.

A szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra irányuló projektek terén elért előrehaladás

A Don Valley projekt (Egyesült Királyság) esetében a Bizottság nem tartotta valószínűnek, hogy időben kedvező végleges beruházási döntés meghozatalára kerülne sor, mivel a projekt irányítása eddig nem tudta biztosítani a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra szolgáló szerkezet megépítéséhez szükséges többletforrást, valamint a projekt jelentős késedelmet szenvedett. Az EEGP-intézkedés ennek megfelelően 2015 végén teljesítés nélkül befejeződött.

Ezzel szemben a Bizottság a ROAD projekt esetén a támogatási szerződés 2019. december 31-ig történő meghosszabbításáról szóló tárgyalás utolsó szakaszában jár, mivel korábban már előrelépést értek el a többletforrások biztosításával, a projekt átszervezésével és egy kevésbé költséges tárolóhelyszínre történő váltással kapcsolatos megbeszélések folyamán. A korábbi műszaki, költségszámítási és engedélyezési munkák aktualizálását követően a végleges beruházási döntés várhatóan 2017 elején születik meg, a szerkezetek pedig 2020-ra lesznek üzemképesek. A ROAD lenne az első olyan európai projekt, amely az utóégető CLT-technológia alkalmazását mutatná be egy ipari méretű széntüzelésű erőműben. Ezzel bizonyítást nyerhetne az is, hogy a meglévő széntüzelésű erőművek utólagosan felszerelhetők ezzel a technológiával.

III.     EURÓPAI ENERGIAHATÉKONYSÁGI ALAP (EEEF)

2010 decemberében az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programból (EEGP) 146,3 millió EUR-t csoportosítottak át egy fenntartható energiát szolgáló projekteket segítő pénzügyi eszközbe 4 . 125 millió EUR-t a 2011 júliusában létrejött Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF) uniós támogatására használták fel, amely támogatás teljes összege elérte a 265 millió EUR-t 5 – ezt 20 millió EUR-s, a tudatosságnövelő tevékenységeket pedig 1,3 millió EUR-s költségvetéssel támogatta a technikai segítségnyújtási támogatási eszköz.

Az EEEF az energiahatékonyság, a megújuló energia és a tiszta városi közlekedési projektek terén célzott finanszírozást (hitel- és tőkeeszközökkel egyaránt) biztosít. A kedvezményezettek a helyi és regionális hatóságok vagy a nevükben eljáró magánszektorbeli jogalanyok.

Az eddig megvalósult előrehaladás

2015-ben az EEEF 32 épület energiahatékonysági felújításához nyújtott pénzügyi támogatást a spanyolországi Universidad Politécnica de Madrid részére egy, az egyetem nevében eljáró energiaszolgáltató vállalaton (ESCO) keresztül. A projekt során a meglévő, meleg vizet és fűtést biztosító olajtüzelésű kazánokat cserélik le. Az új gázkazánok, hőszelepek és hőtermelő PV-megoldások felszerelése az egyetem 32 épületében valósul majd meg. A projekt 27%-os elsődleges energiamegtakarítást és a szén-dioxid-egyenértékek 45%-os megtakarítását eredményezi éves szinten a kiindulási értékekhez képest.

A 2015. december 31-i létrejötte óta az EEEF tíz projekt vonatkozásában 117 millió EUR értékben kötött szerződéseket, amelyek 219 millió EUR-s végleges beruházást eredményeztek.

Az EEEF szén-dioxid-egyenértékek megtakarítására és elsődleges energiamegtakarításra vonatkozó projektértékelő és jelentéstételi kerete alapján 2015 végétől a beruházásai 223 300 tonna szén-dioxid-megtakarítást és 102 790 MWh elsődleges energiamegtakarítást értek el.

Technikai segítségnyújtási eszköz

2015-ben nem helyeztek ki további forrásokat a projektfejlesztési tevékenységekre.

A Bizottság által finanszírozott technikai segítségnyújtási eszköz összesen 16 projekt kidolgozását támogatta 16 millió EUR-s teljes támogatási összeggel. A ki nem helyezett forrásokra számos tényező adhat magyarázatot. Először is az Alap felfutási fázisában azonosított projektek előrehaladottsága, illetve kiforrottsága magasabb szintű volt, ezért nem igényeltek technikai segítségnyújtást. A technikai segítségnyújtási eszközzel kapcsolatos tapasztalatok továbbá rámutattak arra, hogy az energiahatékonysági projektek számos kihívással szembesülnek, például a kérelmeknek az EEEF kidolgozásakor megbecsültnél alacsonyabb készültségi foka (a beérkezettek közül kevés technikai segítségnyújtásra vonatkozó kérelem volt benyújtásra kész), kormányzati színtéren történt politikai változások miatti változtatások a projektben, illetve az első megvalósíthatósági tanulmányok után szükséges igazítások.

Főbb következtetések és kilátások

Mostanra az EEEF a nyereséges beruházások terén meggyőző eredményeket ért el, és további vezető befektetőket keres, akik az uniós hozzájárulás még nagyobb fokú kiaknázását képesek megvalósítani.

2016-ra a projektek sora kilenc projektet foglal magában, amelyek teljes értéke 253 millió EUR – ebből az EEEF várható részesedése 92 millió EUR. Az EEEF továbbra is a földrajzi lefedettsége bővítésén dolgozik, ahol ezt a projektek és a piaci feltételek lehetővé teszik.

IV. Átfogó következtetések

Az EEGP jó eredményeket ért el. A projektek többsége lezárult – különösen a gáz- és villamosenergia-infrastruktúrával összefüggő projektek körében. Az Európai Bizottság által a projektek megvalósítása és nyomon követése terén gyakorolt szigorú felügyelet segített fokozni az eszköz hatékonyságát.

Annak ellenére, hogy a tengeri szélenergiával kapcsolatos projektek a vártnál komplexebbnek bizonyultak, a projektgazdák és kivitelezők megoldást találtak, és öt év alatt technológiai ismeretekre tettek szert.

A Bizottság a kiegészítő finanszírozás felkutatása terén tapasztalt nehézségek ellenére (ami néhány EEGP-projekt megszűnéséhez vezetett) változatlanul elkötelezett a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás megvalósítása mellett.

Az EEEF ugyancsak sikereket ért el: kereskedelmi alap jött létre, amely folyamatosan bővülő forrásaiból finanszírozási megoldásokat kínál, és nyereségét az igazgatási kiadásokra, a részvényesi osztalékok kifizetésére és az alapítási költségek visszafizetésére fordítja. Az EEEF a költséghatékony és kiforrott, fenntartható (legfeljebb 18 év megtérülési idejű) energetikai projektekbe történő befektetéssel, adott esetben magántőke bevonásával, egyúttal az e befektetések mögött álló üzleti szempontok bemutatásával, valamint hiteles eredmények összegyűjtésével mintaként szolgál az innovatív pénzügyi eszközök terén.

(1)

A 2015. október 8-án elfogadott 2015. évi JELENTÉS, COM(2015) 484 final.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 17-i 347/2013/EU rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról, HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, HL L 348., 2013.12.20., 129. o.

(4)

     Az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. december 15-i 1233/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

(5)

     Az Európai Bizottság beruházásait kiegészítette: az Európai Beruházási Bank által nyújtott 75 millió EUR, a Cassa Depositi e Prestiti SpA (CDP) által biztosított 60 millió EUR és az Investment Manager Deutsche Bank (DB) vagyonkezelője által adott 5 millió EUR.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.11.28.

COM(2016) 743 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program
és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról

{SWD(2016) 374 final}